Okok, előzmények
Farkas Zoltán
2003/03/02 16:48
974 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Hahner Péter írásának első részében az előzményekkel és az okokkal foglakozik.
I. Károly

Angliában nem volt olyan rendszer, amelyet abszolutizmusnak nevezhetünk. A hagyományos felfogás szerint a király a parlamenttel kormányzott, s mivel igen kevés jövedelme volt, csak nagyon kis létszámú hadsereget, hivatalnok-apparátust tarthatott fenn. A politikai válság okait a pénzügyi, jogi és vallási problémákban találhatjuk meg, valamint I. Károly király (ur. 1625-49) személyiségében.
Az áremelkedés következtében a királynak egyre több jövedelemre lett volna szüksége. Ezért I. Károly kísérletet tett a társadalom fokozottabb megadóztatására, de ezzel nagy felzúdulást váltott ki. Az ellenzékkel szemben a király magántörvényszékei (Csillag Kamara, Legfelsőbb Bizottság) segítségét vette igénybe, a képviselők és a bírák azonban ezt törvénytelennek tekintették. A királyt azzal is vádolták, hogy az anglikán vallás helyett a katolicizmussal rokonszenvez. Ráadásul I. Károly félénk, beszédhibás, kisebbrendűségi komplexussal küzdő személyiség volt, aki megközelíthetetlennek tűnt, képtelen volt tisztázni céljait a parlament előtt, s nem tudta megnyerni alattvalói bizalmát. Amikor megpróbált a parlament nélkül kormányozni (1629-40), az angol uralkodó rétegek tagjai közül egyre többen tartottak attól, hogy vagyonukat, vallásukat és szabadságjogaikat veszély fenyegeti.
A skótok lázadása után kénytelen volt összehívni parlamentjét. Ezután a válság különösebb társadalmi-gazdasági ellentétek nélkül is, pusztán politikai alapon éleződött ki a király és a parlament kölcsönös bizalmatlansága miatt. Mindkét fél szélsőséges szándékokkal gyanúsította a másikat, a király köztársasági törekvésekkel a parlamentet, a képviselők pedig zsarnoki szándékkal a királyt. Ezért a parlament megnövelte saját hatáskörét, és korlátozta a király hatalmát, aki viszont 1642. januárjában megpróbálta letartóztatni a parlament vezetőit. Kísérlete hatalmas népi felzúdulást váltott ki Londonban, ezért elhagyta a fővárost, és hozzálátott sereget gyűjteni.
A válságból tehát két év alatt, viszonylag lassan, fokozatosan polgárháború lett. S e polgárháború feszültségei vezettek forradalmi átalakuláshoz. A franciáknál mindez jóval gyorsabban zajlott le.
XVI. Lajos A francia monarchia uralkodójának sokkal több adó, katona és hivatalnok állott a rendelkezésére, de ez sem volt zsarnoki kormányzat, hanem inkább széleskörű társadalmi támogatást élvező, az önkormányzat elemeit megőrző rendszer. Az állam nagy gondot fordított az ipar és a kereskedelem támogatására, az életszínvonal pedig minden társadalmi réteg körében emelkedett. A lakosság egy jelentős része természetesen megélhetési gondokkal küszködött, Európa legtöbb országában azonban jóval nagyobb volt a szegénység, mint Franciaországban.
A társadalmi ellentéteket sem szabad eltúloznunk. A nemesség nem volt élősködő: fizette az adókat, felső rétege bekapcsolódott a nagyipari és nagykereskedelmi vállalkozásokba, és nyitott volt a feltörekvő polgárság előtt. A gazdag polgár és a gazdag nemes között nem létezett semmiféle kulturális vagy gazdasági ellentét - mindössze jogi helyzetük volt különböző. A polgárság öntudatra ébredése és a nemességgel való szembefordulása inkább következménye, mint oka volt a forradalmi válságnak.
A régi politikai rendszert két egymástól függetlenül keletkező, majd összekapcsolódó, s egymás hatását kölcsönösen felerősítő válság buktatta meg. Az egyik egy rövid gazdasági válság volt, amely az 1788-as rossz termés és a rendkívül hideg tél által felerősítve 1789-re mozgósította a városi és vidéki tömegeket. A másik a politikai válságba átnövő pénzügyi válság volt, amely 1789-re megbénította a kormányzatot, s rákényszerítette a rendi gyűlés összehívására. Amikor pedig a rendi gyűlés politikusai 1789 nyarán úgy érezték, hogy az egész régi rend válságban van, olyasmit tettek, amit az angol forradalom vezetőinek eszébe sem jutott: augusztus 4-e éjszakáján felszámolták a teljes régi rendszert, a kiváltságokat, a papi tizedet, a hivatalvásárlás rendszerét stb. Egyszerűen tiszta lapot teremtettek. Miért? Mert ők már a felvilágosodás hatására hittek abban, hogy van fejlődés a történelemben, hogy új világ teremthető, és ez mindenben magasabb rendű lesz a réginél. A felvilágosodás eszméi (népszuverenitás, hatalmak szétválasztása, emberi jogok stb.) még ismeretlenek voltak másfélszáz évvel korábban az angolok körében.

Vissza

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek