Oktatásfejlesztési irányok és stratégiák a világban I.
Farkas László
2004/09/28 10:42
775 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Most induló három részes sorozatunk Nyirő Zsuzsa: Jelenlegi hangsúlyok, fejlesztési irányok és stratégiák az Európai Unió és az OECD tagországaiban c. tanulmánya alapján készült.

Sem az Európai Uniónak, sem az OECD-nek nincs egységes oktatási, képzési rendszere, az oktatás tartalmával, szervezeti felépítésével kapcsolatos kérdések a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Ennek a deklarált elvnek a fenntartásával az utóbbi években mégis az tapasztalható, hogy egyes oktatási, képzési kérdésekben egységesebbé válik a kép. Ennek az egységesülési folyamatnak a kezdetét sokan az Európai Tanács 2000 márciusában, Lisszabonban megrendezett üléséhez kötik, amikor is a Tanács elismerte, hogy "az Európai Uniónak szembe kell nézni a globalizáció és a tudás alapú gazdaság miatt fellépő kvantumeltolódással, és megállapodás született egy 2010-ben elérendő stratégiai célról, amely szerint az Európai Uniónak a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudás alapú társadalmává kell válnia, amely fenntartható gazdasági növekedésre képes a több és jobb minőségű munkahely teremtése, illetve a nagyobb társadalmi kohézió által".1 Ennek a szellemében az Európai Unióban egyre erősödik a szakmapolitikai együttműködés az oktatás és képzés területén. 2002. február 14-én elfogadták az oktatási és képzési rendszerek jövőbeli célkitűzéseihez kapcsolódó munkaprogramot. Ugyancsak készül az OECD oktatásügyi munkaprogramja a 2003-2006 közötti időszakra.
Mindennek fényében érdekes megvizsgálni, hogy az Európai Unió tagországaiban - beleértve az újonnan csatlakozott országokat is, illetve az előző csoportba nem tartozó OECD országokban a 2000-es években melyek a jellemző hangsúlyok, fejlesztési irányok és stratégiák az oktatás és képzés területén. Az alábbi ismertetés ezeket kívánja bemutatni. Elsőször országonként mutatjuk be, hogy melyek a főbb kormányzati törekvések, illetve az oktatással foglalkozó kutatóintézetek főbb kutatási, fejlesztési területei, majd az Európai Unió munkaprogramjának fejezetei szerint csoportosítva azt nézzük meg, mely témák mely országokban szerepelnek prioritásként. A felhasznált források: a Eurydice, az Európai Oktatás Információs Hálózata Eurybase adatbázisa, az Európai Unió hivatalos honlapja, az egyes országok oktatási minisztériumainak honlapjai, oktatással foglalkozó kutatóintézetek honlapjai.
Az Európai Unió tagországai
Az Európai Unió tagországaiban már a lisszaboni Európai Tanácsülést megelőzően is kirajzolódtak azonos irányba mutató törekvések, 2000 márciusa után ezek érthetően felerősödtek. Szinte valamennyi tagországban prioritást élvez az élethosszig tartó tanulás, az információs és kommunikációs technológia (IKT) fejlesztése és iskolai alkalmazása, a leszakadás megakadályozása, a munka világa és az oktatás egymáshoz közelítése, a kisgyermekkori oktatás-nevelés átalakítása.
Ausztria
Ausztriában az oktatáspolitika legfontosabb kérdései a vizsgált időszakban a következők voltak.
nemek szerinti specifikus képzés és karrierkilátások. Ezzel kapcsolatban különböző kezdeményezések születtek: specifikus oktatási tanácsadás; iskola- és minőségfejlesztés; az iskolai autonómia szabályozása.
idegennyelv-oktatás az osztrák iskolákban. Kiemelt területek - alapfokú iskolák, alsó középfokú iskolák és a szakmai képzés előtti évfolyam, középfokú iskolák, részmunkaidős szakképző iskolák; műszaki középiskolák és főiskolák; technikumok és szakképző iskolák, főiskolák, tanárképzés, idegen nyelv mint a tanítás nyelve, kelet- és délkelet-európai nyelvek.
szakképző cégek - az üzleti élet bevezetése az iskolába.
két tannyelvű oktatási pilot projektek - Graz, Innsbruck, Salzburg és Karintia.
európai együttműködés
Belgium
Belgiumban a hatvanas évek közepe óta külön oktatási minisztériuma van a flamand és a francia közösségnek (ez utóbbihoz tartoznak a németajkú közösség oktatási ügyei is).
A Flamand Közösségében a prioritások
A különböző etnikai hátterű diákok egyenlő esélyeinek elősegítésére irányuló politikák
mind szélesebb részvétel az oktatási folyamatban - az iskola a lehető legdemokratikusabb hely legyen
kereszttantervek, iránymutató dokumentumok kidolgozása
a tanárképzés felülvizsgálata
IKT az alapfokú oktatásban
az élethosszig tartó tanulás átfogó stratégiájának kidolgozása - tantervfejlesztés
európai együttműködés
A Francia Közösségben
stratégiai terv kidolgozása az IKT integrálására a mindennapi kommunikációba, tanulásba és iskolai innovációba
az iskolai kudarcok elleni küzdelem - különösen a tankötelezettség első éveiben
európai együttműködés
Ezen belül a Német Közösség prioritásai
az emberei jogok tiszteletben tartása
az anyanyelv, az anyanyelvi kultúra ápolása, a nemzeti identitás erősítése
Dánia
Dániában 2002-ben indult a
"Jobb oktatást" program - ennek főbb elemi: a természettudományos oktatás elemzése és modernizálása, az ipar és az oktatás kapcsolatainak javítása, a tanárképzés javítása és tananyagfejlesztés
felnőttoktatás - prioritásai: formális, nem formális és informális formái; az élethosszig tartó tanulás lehetőségei; a foglalkoztathatósághoz, alkalmazkodáshoz szükséges készségek kialakítása; az egyének és a vállalatok érdekeinek figyelembe vétele az ismeretek és jártasságok kérdésében
európai együttműködés
Egyesült Királyság
Az Egyesült Királyságban némileg eltérőek a fejlesztési irányok Angliában, Skóciában, Wales-ben, ugyanakkor vannak közös prioritások is. (Észak-Írország oktatásügyi helyzetét a Eurybase külön nem ismerteti.) Először a közös törekvéseket vesszük számba:
magas színvonalú kisgyermekkori nevelés és gondozás minél több gyerek számára
az alapfokú oktatásban elkezdődött haladás folytatása
a középfokú oktatás átalakítása
rugalmas és kihívást jelentő oktatási fázis kialakítása a 14-19 éves korosztály számára
a felsőoktatásban való részvétel növelése
a munkaerő szakmai képzettségének (skills) fejlesztése, különösen néhány felnőtt esetében az alapképzettségeké
Képzettségek, jártasságok (Skills) Stratégia 2003-2010, melynek elemei: sorrendiség felállítása a munkaadók elvárásaival kapcsolatban; munkaadók és munkavállalók ambíciójának növelése, hogy megtegyék a szükséges beruházásokat; sokkal több tanuló motiválása és támogatása, hogy ismét elkezdjenek tanulni; a főiskolák és a képzési intézmények jobban vegyék figyelembe a munkaadók és a tanulók szükségleteit; a kormány különböző szektorai és a közszolgálatok közötti jobb együttműködés elérése
műszaki főiskolák a városi területeken
a hátrányos helyzetűek, rosszul teljesítők teljesítményének javítása
tanulási támogatás nyújtása a tehetséges, de hátrányos helyzetű diákoknak
közösségi alapú, munkához kapcsolódó oktatás a tanulásban kevésbé sikeres diákoknak
mentori tevékenység
a fiatalok egészségnevelése
környezeti kutatás - a fenntarthatóság oktatása
állampolgári nevelés
az életre tanulás
európai együttműködés
Angliában mindezeken túl nagy hangsúlyt kap
a modern nyelvek tanítása
Beacon iskolák a jó gyakorlat terjesztésére a következő területeken: specifikus tantervek; iskolavezetés; tehetséges diákokkal való foglalkozás; a szülők bevonása; speciális oktatás; az iskolai erőszakkal szembeni harc stratégiái
a felnőttek írástudásának fejlesztési stratégiája 2003-2007 a felnőttek írás-olvasástudásának, számolási és nyelvi készségeinek fejlesztésére
kormánytervezet az iskolák finanszírozási rendszerében a stabilitás és a bizalom visszaállítására
második esély iskolája
Skócia fő fejlesztési irányai
a diákok választási lehetőségeinek növelése és az 5 -14 évesek túlterheltségének csökkentése
az értékelés, mérés egyszerűsítése és gyakoriságának csökkentése - osztálylétszámok csökkentése, a diák/tanár arány javítása különösen a matematika és az angol oktatásában
fegyelmi problémák és az iskolai erőszak kezelése
az iskolaépületek javítása
nagyobb felelősség adása az iskolaigazgatóknak költségvetési kérdésekben
tanárok átjárása az alapfokú és középfokú oktatás között
a szülők mind nagyobb mértékű bevonása a gyerekek oktatásába
a felügyelet szerepének erősítése
Wales prioritásai
a 14 és 19 év közöttiek tanulási útjai
mindannak a tudásnak az elismerése és validálása, amit a fiatalok máshol szereztek
a 2-3 évesek oktatása és nevelése
Finnország
Finnországban a prioritások a következők:
Információs Oktatási és Kutatási Stratégia 2000-2004
az oktatás és egyetemi kutatás fejlesztési terve 1999-2004
finn know-how a matematikában és a természettudományokban 2002-ben
nemzeti információs társadalom stratégia
iskola-előtti (iskola-előkészítő) oktatás reformja - célja a kisgyermekkori nevelés és gondoskodás, az iskola-előtti oktatás és az alapfokú oktatás integrálása
európai együttműködés
Franciaország
Franciaországban jelenleg nagy hangsúlyt kap
a közoktatás decentralizálása
a felsőoktatás szerkezetének a Bolognai Deklarációban foglaltakhoz igazítása.
európai együttműködés
Görögország
Görögországban a felnőttoktatás keretein belül 2001-2002-ben
öt második esély iskolája7 alakult.
európai együttműködés
Hollandia
Hollandiában a fő prioritások közé tartozik
a tantárgyi integráció a természettudományok, a humán tárgyak és a művészeti nevelés terén
az iskolai tantárgyaktól független tanulás a középiskolában
az iskolai autonómia növelése
2002. augusztus 1-jétől az iskoláztatás a tervek szerint négyéves korban kezdődik
európai együttműködés
Írország
Írországban hangsúlyos terület
az utazó népcsoportok oktatása
a menedékjogot kérők és családtagjaik oktatása
a speciális oktatási igényű diákok oktatása
kora gyermekkori nevelés 0 és 3 év között
idegennyelv-oktatás bevezetése az általános iskolában
az IKT alkalmazása az iskolákban
európai együttműködés
Izland
Izlandon ugyancsak nagy hangsúlyt kap
a kora kisgyermekkori nevelés mint egy négyszintű oktatási rendszer első szintje
európai együttműködés
Luxemburg
Luxemburgban a főbb fejlesztési területek:
a luxemburgi nyelv tanítása
az IKT iskolai alkalmazásának fejlesztése
személyiségfejlesztés
állampolgári nevelés
"a holnap iskolája" program - az iskolai előtti oktatás, az alapfokú oktatás és a szakképzés reformja8
európai együttműködés
Luxemburgban a tervek szerint 2001/2002-ben kötelezővé vált
az iskola előtti (iskola-előkészítő) nevelés a három éven felüliek
Németország
Németországban az egyes tartományokban külön oktatásügyi kormányzatok és kutatóintézetek működnek, alapjaiban azonban az oktatás egységes és jól érzékelhető közös törekvések vannak. Az egész országra jellemző fő fejlesztési irányok:

egyetemi reform, melynek céljai: az egyetemről való kimaradás csökkentése; a tanulmányi idő csökkentése; logikus támogatási rendszer kifejlesztése az új diákok számára; az egyetemek nemzetközivé válásának további erősítése; az egyetemi autonómia erősítése; a szakmai előképzettséggel rendelkezők számára az egyetemre való bejutás könnyítése
iskolai önértékelés
iskolai autonómia
IKT a tanításban/tanulásban
állampolgári nevelés
generikus/kulcsfontosságú képzettségek/kompetenciák
munkához kapcsolódó tanterv kifejlesztése, a munkavállalási képességet erősítendő
speciális tanulási igények
európai együttműködés
Olaszország
Olaszországban a legfontosabb fejlesztési irány:
az oktatás és képzés új rendszerének kialakítása
európai együttműködés
Portugália
Portugáliában a fő prioritások:
az alapfokú oktatásban: az állampolgári nevelés bevezetése, projektek és a tanulás monitorizálása; kötelező kísérleti természettudományos oktatás; modern idegen nyelvek oktatása
a középfokú oktatásban szorosabb kapcsolódás az alapfokú és felsőfokú oktatáshoz, valamint az aktív élethez; projektek; állampolgári nevelés; a munka humán dimenziójának hangsúlyozása; IKT alkalmazása; kereszttantervi területek megjelenése
"Oktatás mindenkinek" kormányprogram a kimaradások elkerülése, a társadalmi hatékonyság érdekében, melynek elemei: az iskolai kudarcok okainak elemzése; támogató központok létrehozása a programok és projektek megvalósításának támogatására; rendszeres önértékelési gyakorlatok; társadalmi mobilizálás és beavatkozás az iskoláskorúak leszakadásának megelőzésére
Alfa program az alapfokú oktatás első ciklusában az anyagi feltételek és a pedagógiai munka gazdagítására
Nóniusz - XXI. század program - integrált stratégia kidolgozása az IKT iskolai alkalmazására
"Jó remény/Jó gyakorlatok" program a következő területekre kiterjedően: a tanulás minősége; az iskolai munka minősége; koherencia a pedagógiai cselekvés és az iskola összefüggésében; kommunikációs technológiák felhasználása pedagógiai előnyök elérése érdekében
európai együttműködés
Spanyolország
Spanyolországban a fő fejlesztési irányok:
az oktatás minőségéről szóló organikus törvény (LOCE) elfogadás - újszerű elemei: a kisgyermekkori nevelés szabályozása 0-3 év között "iskola-előtti nevelés" 3-6 év között "Gyermeknevelés" (Educación Infantil) - a gyerekek fizikai, intellektuális, érzelmi, szociális és morális fejlesztése történik ebben a szakaszban; a felnőttoktatás állandó oktatásként kezelése
iskolavezetés/elszámoltathatóság
iskolai autonómia
kulcsképzettségek/kompetenciák
munkához kapcsolódó tantervek
élethosszig tartó tanulás
egyenlő lehetőségek
idegennyelv-oktatás
európai együttműködés
Svédország
Svédországban a fő fejlesztési irányok:
az új Oktatási Törvény előkészítése
a matematika és a természettudományok iránti érdeklődés erősítése érdekében matematikai nemzeti akcióterv kidolgozása az iskola-előkészítő oktatástól a felsőoktatásig
iskolavezetők képzése - elmozdulás a transzmissziós modelltől a transzformációs modell irányában
IKT a tanításban és a tanulásban
élethosszig tartó tanulás
egyenlő feltételek biztosítása nemtől, lakóhelytől, társadalmi és anyagi háttértől függetlenül
európai együttműködés

http://www.oki.hu/cikk.php?kod=iskolafejlesztes-nyiro-jelenlegi.html

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek