Örkény előadás az Örkényben: Beszámoló és tanítási fókusz
2013/05/22 08:00
1118 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

2013. március 9-én volt az ősbemutatója a Tóték című előadásnak Mácsai Pál rendezésében. Vajon mennyit ért egy nyolcadikos osztály ebből a darabból, minimális előképzettséggel?

totek

Színházba megyünk

Örkény István a tizenkettedikes tananyag része; el is határoztam végzős osztályommal, hogy kiegészítvén a magyarórán Örkény Istvánról tanultakat, elmegyünk az Örkény Színházba, és megnézzük az új Tóték-előadást. Aztán szervezési nehézségek adódtak: kiderült, hogy csak később, már az érettségi szünetben tudunk elmenni a Tótékra, míg az eredeti időpontra a nyolcadikos osztályomat vittem el (ők hatosztályos gimnáziumi rendszerben tanulnak). A kollégák közül sokan merész lépésnek gondolták ezt, és magam is izgultam kicsit, hogy mit tud adni a Tóték egy csapat tizennégy évesnek. Amint kiderült: rengeteget, és ez részben az osztály tagjainak, részben az előadásnak köszönhető.

Örkény nyolcadik osztályban

Abból a szempontból azonban nem volt merész a vállalkozásom, hogy a szóban forgó osztálynak volt már valamiféle Örkény-képe. Még tavaly, hetedik osztályban foglalkoztunk a komikum forrásaival és fajtáival, és akkor kerültek elő Örkény István Egypercesei a groteszk mint komikumfajta tárgyalásánál. Akkor úgy éreztem, nagy fába vágom a fejszémet: a groteszk, illetve az örkényi logika megértése komplexitásából kifolyólag nehézségeket okozott. Kíváncsi voltam, vajon egy év elteltével tudunk-e többet kezdeni Örkény művészetével.

Mielőtt elmentünk a színházba, tartottunk egy Örkény-órát, felidézendő a korábban tanultakat, és egyszersmind előkészítendő a színházi élményt. Megismerték nagyvonalakban a történetet, és szóltunk pár szót a darab történelmi hátteréről is.

Formabontás

Mácsai Pál rendezése azért foglal el különleges helyet a Tóték-előadások között, mert nem a regényből készült drámai műre, hanem a regényre épül; vagyis adaptáció. Nem indult könnyű helyzetből, hiszen ha nem akart egy másik, meghatározó jelentőségű adaptáció, a Fábri Zoltán rendezte Isten hozta, őrnagy úr! (1969) című film utánzata lenni, minden konvenciótól és nézői elvárástól meg kellett szabadulnia. Ez sikerült is neki: az új Tóték atmoszférája, karakterei alig emlékeztetnek a sokak elméjébe berögzült filmre. Mácsai puritán színpadán egy kisebb varietészínpad látható, a színészek elegáns ruhában, kevés, de annál jelentőségteljesebb mozgással adják elő a történetet hol az elbeszélő szerepében (amivel megidézik a regény műfaját), hol ebben a szerepben, hol abban, hol beszélve, hol korabeli slágereket énekelve (zenekari kísérettel). Tehát figyelni kell a szerepváltásokra; a remek színészi játék miatt azonban nincsen különösebben nehéz dolgunk.

Diákok a nézőtéren!

Mácsai Pál Tóték-rendezését sokféleképpen méltatták, és sokféle kritikát is kapott. Ebben a beszámolóban azonban igyekszem azt a szempontot szem előtt tartani, hogy hogyan láthatja egy középiskolás diák ezt a darabot. Amint utaltam rá, a nyolcadikosok nagyon élvezték (tehát értették) az előadást, ami mindenképpen megkérdőjelezi azt a prekoncepciót, hogy a Tótékat csak az értheti igazán, aki tisztában van a műben ábrázolt korszak társadalmi és történelmi hátterével. Természetesen fontos ez a tudás, azonban azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogyan válik aktuálissá a mű, és ezáltal hogyan szakad el eredeti társadalmi-történelmi beágyazottságától és válik kortalanná. Hiszen a hatalom embere és a kisember ellentéte, illetve az a helyzet, hogy a saját érdekünkben, de hajlamaink ellenére valakinek a kedvében kell járnunk – ezek a sémák ismerősek számunkra és a diákok számára is.

Persze vitatkozhatunk azon, hogy a műélvezet és a műértés milyen mértékben kapcsolódik össze. A Tóték több síkon működik, és ezek közül egy a helyzetkomikumok síkja, amely közvetlenül hat a nézőre. A későbbi beszélgetések sokán azonban kiderült, hogy a diákok jól értették az olyan jelzéseket, mint a szereplők térbeli elhelyezkedése, a sisak funkciója (hatalmi szimbólum, amit Tót kénytelen a szemébe húzni, tehát kibillenteni), illetve a dobozolás hiábavalósága.

Ő még túl fiatal hozzá?

A darab tehát a legkülönbözőbb korosztályokat is képes megszólítani, hiszen a felszínen egyszerű, puritán színpadkép jelzések bonyolult rendszerét rejti magában. Nyilván korosztály- és előképzettségfüggő, hogy ezekből a jelzésekből ki mennyit ért meg. Azonban ez a műalkotások nagy részére igaz. Óvodában megtanuljuk kántálni Weöres Sándor Galagonya című versét, és pusztán hangzás és a ritmus nagy hatással van ránk. Aztán jó pár év múlva újraolvassuk, felfedezzük benne a metamorfózis varázslatát. Ugyanaz a mű, csak különböző korunkban mást mond nekünk.

További érdekes oldalak 

A Tóték színlapja az Örkény Színház oldalán

Kerek Roland cikke

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek