Ovide Decroly pedagógiája
Szendrei Judit
2007/11/19 22:18
1390 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Decroly módszertana elismeri és támogatja a gyermek életkori sajátosságából adódó megismerési formát, mégpedig, hogy környezetét, s annak történéseit globálisan, összegző módon ragadja meg. Úgy véli, hogy a nevelés - oktatás kezdetén a gyermeki megismerésnek e természetes formájára érdemes elsősorban építeni. A reformpedagógia jeles személyisége Ovide Decroly orvos, pedagógus.

Mint egyes kortársai, ő is a fogyatékos gyermekek nevelésének módjait kezdte kutatni, amelett, hogy az egészséges gyermekek számára is nyitott egy magániskolát Brüsszelben, melynek az "Ermitage" nevet adta. Az iskola homlokzatának falán álló felirat egyúttal Decroly pedagógiai programjának összefoglalóját is adja: "Az iskolának az élet által kell növendékét felkészítenie az életre."

Pedaógiai munkája során, a gyermekek közt gyűjtött sokrétű tapasztalatait írta meg alábbi pedagógiai munkáiba:.

  • 1914-ben "A nevelõ játékok",
  • 1921-ben "A megújuló iskola felé",
  • 1929-ben "A globalizáció funkciója és az oktatás"

Ezek a kötetek tették méltán ismertté pedagógiai gondolatait. Decroly pedagógiai koncepciójának kialakulására jelentõs hatást gyakorolt Herbert Spencer evolúciós alapokon álló pszichológiája és pedagógiája. Decroly álláspontja szerint, a természetes fejlõdéshez maga a természet teremti meg az alapokat és feltételeket. Az iskola a gyermek legalapvetőbb és legelemibb természetes igényeihez, szükségleteihez alakalmazkodva választja ki e természeti keretből a közvetlen élményből és tapasztalatból táplálkozó ismereteket.

Ezeket a négy meghatározot és alapvetõ úgynevezett érdeklõdési központba építve adja át

Ezek:

1.

táplálkozás,

2.

védekezés az idõjárás viszontagságai ellen,

3.

védekezés a veszedelmek és az ellenségek ellen,

4.

közös munka.

Ezek az elemi ismeretek később fokozatosan, koncentrikusan bővülnek. A gyermek, miközben tanulja saját szükségleteinek kielégítését, tanulja ennek társadalmi beágyazottságban való kivitelezését. Azaz a társadalom többi szereplője szükségleteinek elismerését és érdekeinek figyelembevételét is egyre mélyebben elsajátítja.

A tananyag tehát eszerint bővül:

5.

A gyermek önmagára vonatkozó ismerete,

6.

A természeti és társadalmi környezetre vonatkozó, egyre bõvülõ ismeretrendszer (föld, állatok, növények, elemek, ásványok, világegyetem, társadalom).

A tanulás, a megismerõ tevékenység mindenekelőtt a közvetlen megfigyelés útján történik. A tanár mindent megtesz annak érdekében, hogy tanítványainak biztosítani tudja az érzékszervi tapasztalatszerzés minél szélesebb spektrumát. A közvetlen módon nem megfigyelhető jelenségek és dolgok esetében pedig a minél érzékeletesebb szemléltetés a fő cél. A harmadik ismeretkörhöz, a kifejezéshez tartozik az írás, olvasás, fogalmazás, ének, kézimunka, rajz, testgyakorlás.

Decroly pedagógiai programja a különbözõ ismereteket nem bontja szét tantárgyakra, hanem azokat komplex foglalkozások keretében, összefüggéseikben vonja feldolgozás alá. Amely gyakorlta lehetővé teszi a tudás életszerűségének, konkrétságának megtartását, az alkotó részvételt, és a gyermek életkori sajátosságaihoz alkalmazkodó tudásátadást. A tanító indirekt módon irányít, azaz kérdések felvetésével késztet önálló gondolkodásra, aktív részvételre, s ezekkel egészíti ki a gyermek ismereteit, irányítja megfigyeléseit. Továbbá pedagógiájában fontos szerep jutott az úgynevezett nevelõ játékoknak , amelyeket a már megszerzett ismeretek gyakorlására, illetev az új ismeretek iránti érdeklõdés felkeltésére használt.

Decroly módszertana elismeri és támogatja a gyermek életkori sajátosságából adódó megismerési formát, ahogyan környezetét, s annak történéseit globálisan, összegző módon ragadja meg. Úgy véli, hogy a nevelés - oktatás kezdetén a gyermeki megismerésnek ez a természetes formája, melyre nagyon jól lehet tudást építeni, s mely képességet inkább kibontakoztatni érdemes, semmint elnyomni a hagyományos iskolára jellemzõ, elvont gondolkodás mûveleteinek (analízis-szintézis) idő előtti alkalmazásával. A fenti elvnek megfelelõen a természet- és társadalomtudományos ismereteket nem elvont fogalmakban ragadja meg, s tanítja hanem a mindennapi élet tapasztalati elemeiból kiindulva adja át. 

A természetes, érzéki tapasztalatszerzésen alapuló megismerés szükséges feltételeinek megteremtéséhez nagy segítség az osztályterem megfelelő, szemléltetõ eszközökkel ellátott berendezése (akváriumok, terráriumok, élõ növények stb.), a gyermekek gyûjteményei (képek, bélyeg, termények, kõzet stb.), az illusztrált mûvek, térképek, és az elengedhetetlen tanulmányi kirándulások.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek