Pályaválasztási szándékokról
2004/10/05 10:34
1003 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Vajon a középiskola-választás előtt álló gyerekek, szüleik és pedagógusaik hogyan szembesülnek a pályaválasztás kérdéskörével, milyen jövőkép, ismeret- és értékrendszer szerint ítélik meg azt, és mennyire ismerik az előttük álló lehetőségeket?

Többek között ezekre a kérdésekre keresett választ az a kutatás, amit az elmúlt évben a Fővárosi Pályaválasztási Tanácsadó munkatársai - a Művelődési és Közoktatási Minisztérium megbízásából - végeztek. A vizsgálat az általános iskolás hetedik osztályos tanulókra, szüleikre és pedagógusaikra terjedt ki a pálya- és iskolaválasztás kérdéskörét illetően. A kutatás során az ország különféle helyeiről - Budapestről, megyeszékhelyekről és kisvárosokból, valamint falvakból - összesen 2123 személy adatát dolgozták fel. Az általános iskolai tanulmányok befejezése után - gyakorlatilag kivétel nélkül - mindenki szükségesnek tartja a tanulmányok folytatását. A legkedveltebb szakmák közül kiemelkedik a számítástechnika (a fiúknál abszolút elsőként), valamint az olyan diplomás pályák (például ügyvéd, bankár, orvos), amelyek magas kereseti lehetőséggel kecsegtetnek.

Nemenként nézve a két csoport markáns különbségeket nem mutat, de azért jellemzően feltűnnek az inkább "férfias" (a műszaki, építő- és faipari, valamint a közlekedési) és a női vagy elnőiesedett (tanítói, egészségügyi) foglalkozási irányok. Nagyon gyakran választott szakma - a vendéglátás és a kereskedelem - megoszlása a főváros és a vidék között. A kereskedelmi pályák Budapesten megelőzik a vendéglátóipart, a vidéki városokban és a kistelepüléseken ez fordítva van. A fővárosban nagyobb a kereslet a diploma iránt, mint a megyeszékhelyeken; a felsőoktatás iránti érdeklődés a falvakban a legkisebb. Az egészségügyi pályák vidéken keresettebbek, a fővárosban gyakorlatilag nincs érdeklődés irántuk. A kézműipar esetében ugyanilyen kontrasztot figyeltek meg - a falvak javára. A lányoknál az élelmiszer-, a textil- és a vegyipari ágazatok a nem kedvelt pályák közé tartoznak.

Általános tendenciának tűnik, hogy a kisebb településeken a középfokú végzettséget ítélik a legfontosabb célnak, s a nagyvárosokban megcsappant vonzerejű közlekedési, műszerészi, építőipari szakmáknak is itt a legnagyobb a népszerűségük. A számítástechnika harmadik helyezése viszont itt is a korszerű technikai-műszaki ismeretek elérésére irányuló törekvéseket jelzi. A kvalifikált szakmák számának a tanulmányi eredménnyel való csökkenése arra utalhat, hogy a tanulók többé-kevésbé reálisan ítélik meg továbbtanulási esélyeiket. A választott szakmák, preferált foglalkozások szinte kivétel nélkül a magas jövedelem és az anyagi biztonság dimenziójában állnak első helyeken, és kevésbé az intellektuális, illetve egyéb értékek mentén (mint például a valamely tehetségre való alapozottság vagy az egyéni érdeklődés kibontakoztatása). A szülők nagy része - különösen az érettségizettek és az annál magasabb végzettségűek - fontosnak tartja egynél több szakma megszerzését.

Ez a korábban egyáltalán nem divatos felfogás áttevődött a gyermekekre is: gyakorlatilag ugyanolyan arányban keveslik az egyetlen végzettséget. A szakközépiskolák és a gimnáziumok igen előnyösnek, a szakmunkásképzők pedig alacsony presztízsűnek tartott, kevéssé preferált iskolatípusok. A pedagógusok szerint - az utóbbi évtized gazdasági-társadalmi változásainak megfelelően - a szakmák népszerűségi rangsora is átrendeződött. Feltűnő - sőt, megdöbbentő, hogy a pedagógusok saját pályájukat mennyire nem ajánlanák diákjaiknak. A pedagógusi pálya átértékelődése mellett a mezőgazdasági, közlekedési, egészségügyi és építőipari foglalkozások "csúsztak le" számottevően. A középiskolai képzési szintek megítélését tekintve első helyen a gimnázium áll, ezt követi a szakközépiskola, majd a szakmunkásképzők és a szakiskolák következnek. A felmérésből az is kiderül: a média igen csekély szerepet tölt be a pályaválasztás "információs hátterében" - ez különösen a községekben nyilvánul meg.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek