Projekt alapú oktatás, minőség, nyelvtanulás
2013/11/03 08:00
1568 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A projekt alapú oktatás, projektmódszer, - angol nevén Project Based Learning (PBL) - a legújabb és legkorszerűbb oktatási módszerek egyike, hiszen itt az oktatási folyamat középpontjában maga a tanuló, a gyakorlati, életközeli feladatok sikeres végrehajtására való felkészítés, az ehhez szükséges kompetenciák kialakítása állnak.

study_group_with_young_people-horizontal

A projekt alapú oktatás a legkorszerűbb pedagógiai irányzatok, a kooperatív, kollaboratív és autonóm tanulás, illetve a tanulói motivációra épülő módszerek szintézisének1  is tekinthető, amennyiben a tanulási folyamatban a tanulói aktivitás kulcsszerepet játszik, illetve az elsődleges pedagógusi szerepkör is módosul. A pedagógus a tradicionális ’tanító’ szerepet a koordináló, moderátori szerepre cseréli fel. A feladatok megközelítését az interdiszciplinaritás jellemzi.

Történetiségében vizsgálva a projekt alapú tanítás, mint módszer elsődlegesen a 18. századi szakképző iskolákra vezethető vissza, melyet a későbbiekben - a 20. század elején - William Heard Kilpatrick és John Dewey egységes módszerré, nevelésfilozófiává fejlesztett2. A módszer a világ számos országában elterjedt, de legnagyobb népszerűségre az angolszász világban tett; ez a tény (is ) indokolhatja az angol nyelv oktatásába történő bevezetését.

Hagyományosan a projekt alapú tanítást gyakorlatias jellegénél fogva elsősorban a kisgyermekek oktatásában, illetve a természettudományos tárgyak oktatásában használták és használják. Az előbbi tényt a kisgyermekek viselkedéséből fakadó természetes kíváncsiság, tudásvágy és tettvágy indokolhatja. Ugyanakkor a természettudományok iskolai tanításának gyakorlatias jellege, a megfigyelések, laboratóriumi kísérletek elterjedtsége és népszerűsége magyarázhatják a projektmódszernek a természettudományos tárgyak oktatásában való előretörését.

Ezeknek a trendeknek a kiegészítésére a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karának több intézetében és tanszékén sor került a projektmódszernek a felsőoktatásban, nevezetesen a tanítóképzésben és az idegen nyelvek (angol nyelv) oktatásában történő alkalmazására. A módszer bevezetésére ’élesben’, azaz nemzetközi projekttevékenységek keretében került sor, amelyekben a hallgatók aktív szerepet vállaltak. Az egyik projekt a környezeti neveléshez kapcsolódó, 6 EU-s országot érintő BEAGLE projekt3 volt, míg a SPEAQ projekt a hallgatók gyakorlatias, használható angol nyelvi ismereteit magasabb és gyakorlatiasabb szintre emelve, a felsőoktatás minőségének kérdéseivel foglalkozott a projektmódszer felsőoktatási környezetre történő adaptálásával.

A University of Southampton (Egyesült Királyság) koordinálásával a SPEAQ projekt keretén belül 10 európai ország egyetemén végeztek és végeznek a hallgatói projekttevékenységre fókuszálva minőségügyi vizsgálatokat újszerű, gyakorlatközpontú módon.  Az új szempontú megközelítés lényege az alulról felfelé történő építkezés, azaz, a projektben résztvevő egyetemek minőségügyért felelős vezetőinek, hallgatói csoportjainak és egyes oktatói teameknek a minőségről, mint oktatási gyakorlatról vallott önértékelését, véleményét a projektben résztvevő hallgatók –a megfelelő előkészítő tréninget követően – feltérképezik, összesítik, és a projekthez kapcsolódó dokumentumokat angol nyelven elkészítve - a projekt beszámolóval együtt - a projekt koordinátora és a külföldi partneregyetemek felé továbbítják, illetve megismerkednek a partneregyetemek munkájának angol nyelvű hasonló dokumentumaival..

E folyamatban a projektben részt vevő szegedi hallgatók először minőségügyi kérdésekben kutatómunkát végeztek; majd ezt követően csoportban, illetve egyénileg elvégezték a projekt sikeres végrehajtásához szükséges tevékenységeket, kérdőíves felméréseket, fókuszcsoportos, illetve egyéni interjúkat. A munka során a részt vevő hallgatók társas kompetenciái, szervező- és kommunikációs, illetve problémamegoldó, szintetizáló készségei magasabb szintre fejlődtek, s ez az ugrásszerű fejlődés úgy valósult meg, hogy az adott projektmunkát az angol nyelvű dokumentáció csoportos feldolgozásán és önálló elkészítésén keresztül végezve a nemzetközi projektmunka sikeres végzéséhez szükséges ismereteket, angol nyelvi szókincset is elsajátították, a megfelelő írásbeli és szóbeli angol nyelvi készségeiket is magas szintre fejlesztették. A projekt alapú oktatást alkalmazva a SPEAQ projektben részt vevő főiskolai hallgatók a megszerzett ismereteknek és készségeknek, illetve a megfelelő nyelvtudásnak a birtokában, a jövőben sikeresen meg tudják állni helyüket az élethosszig tartó tanulás folyamatában az európai felsőoktatási színtérben , majd karrierjük során a globalizálódó munkaerő piacon.

1  www.ofi.hu/tudastar/matrix/problemaalapu-tanulas
2 Fűzné, Dr. Kószó, Mária, Projects on Environmental Education as Means and Methods to Develop Abilities Used in the Training of Lower Primary Teachers. Manuscript: Szeged, .2013.
3 Bővebben: Fűzné, Dr. Kószó, Mária, Projects on Environmental Education as Means and Methods to Develop Abilities Used in the Training of Lower Primary Teachers. Manuscript: Szeged, .2013.p.2.

Dr. Szabó Klára, tanszékvezető főiskolai docens
SZTE, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Modern Nyelvek és Kultúrák Tanszék

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek