Puska - Arany János
Kormos Edit
2002/12/03 18:48
23268 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Érettségizőknek és felvételizőknek szeretnénk segítséget nyújtani Puska rovatunkkal, ahol kidolgozott érettségi tételek, hasznos vázlatok várnak rátok. Ezúttal Arany János lírai és epikus alkotásainak elemzéséből válogattunk egy csokorra valót.

Arany János

(1817-1882)

1. Helye irodalmunkban

- a Toldi szerzője- legnagyobb balladaköltőnk
- a magyar irodalmi élet egyik vezéregyénisége Világos után
- jeles Shakespeare-fordító
- nyelvünk egyik legnagyobb ismerője, értője és használója (páratlanul nagy a szókincse)
- legszerényebb íróink egyike

2. Karaktere

- szemben barátjával, Petőfivel, nem élt "kirakat-életet" => visszahúzódó, gátlásos, szemérmes ember
- végtelenül szerény - még a saját tehetségében sem bízik, élete végéig állandó kételyek gyötrik alkotásait illetően
- hatalmas műveltséggel rendelkezik (poeta doctus)
- rendkívül precíz és megfontolt ember - aprólékos műgond
- gazdag fantáziavilág

3. Életének legfontosabb állomásai

a.) Születésének körülményei

- 1817. Nagyszalonta (Bihar megye - ma: Románia)
- elszegényedett kisnemesi család - címerüket még I. Rákóczi Györgytől kapták, de a költő népi sarjnak tartja magát, hisz édesapja már egyszerű parasztemberként élt
=> édesapja: Arany György
=> édesanyja: Megyeri Sára
Idős szülők tizedik gyermekeként jön a világra, de csak a legidősebb gyermek (Sára) és a legkisebb (János) maradtak életben.

b.) Tanulmányok

- 1823-33. Nagyszalonta (közben, hogy öreg szüleit támogassa, segédtanítóskodik)
- 1833. Debreceni Kollégium diákja
- 1834. Kisújszálláson tanít - anyagi gondok miatt szakítja meg egy évre debreceni tanulmányait
- 1835. Debreceni Kollégium diákja

c.) Művészi ambíciók és kispolgári élet

- 1836. otthagyja a Kollégiumot => beáll színésznek (művészi ambíciók: festészet)
- álmot lát Máramarosszigeten: álmában szülei halottak => rögvest hazatér
- otthon szomorú kép fogadja: édesanyja haldoklik (hamarosan meg is hal), édesapja megvakult
=> az egyszerű, hétköznapi, kispolgári életet választja:
- tanító, majd másodjegyző lett
- családot alapít: elveszi Ercsey Júliannát

d.) Írói indulás

- 1845.Az elveszett alkotmány (vígeposz)- elnyeri vele a Kisfaludy Társaság díját
- 1846. Toldi - ismét díjat nyer, de ezúttal osztatlan a sikere - Petőfi barátsága

e.) Szabadságharcos évek

- kezdetben csak szemléli az eseményeket
- a Nép Barátja című lap szerkesztője
- beáll nemzetőrnek
- belügyminisztériumi fogalmazó Debrecenben és Pesten

f.) Világos után - Nemzeti és személyes válság

- bujdosnia kell, állását elveszti, anyagilag is tönkremegy
- elvesztette legjobb barátját, Petőfit
- Geszten a Tisza családnál házitanító
- 1851. Nagykőrös - tanár a helyi nyolcosztályos gimnáziumban - sokat betegeskedik

g.) Pest

- 1860-ban a Kisfaludy Társaság igazgatójának választják = Pestre költözik családjával
- folyóiratokat szerkesztett - Figyelő, Koszorú
- fordít - pl. Gogolt
- 1865. az Akadémia titkára, majd 1870-től főtitkára lett
- 1877. megválik a hivataltól - a Margitszigeten tölti nyarát = Őszikék versciklus ("kapcsos könyv")
- 1879. befejezi a Toldi-trilógiát
- 1881. a Csaba királyfin dolgozik
- 1882. a Petőfi-szobor avatásán már nem tudott megjelenni - október 22-én meghalt

4. Írói pályájának nagyobb korszakai

A. EPIKUS művek:

- 1845-48. a pályakezdés nagy elbeszélő költeményei (Az elveszett alkotmány, Toldi, Toldi estéje)
- 1850-es évek: a szabadságharc bírálata (Nagyidai cigányok)
- 1853-tól haláláig születnek töredékek a Csaba-trilógiához - csak a Buda halála készült el belőle teljes egészében
- 1877.Toldi szerelme - a trilógia középső része - nem tartják igazán sikerült alkotásnak

B. LÍRAI művek:

- 1840-es évek vége: írt néhány verset is epikus művei mellett: többek között egy híres allegóriát (A rab gólya), népies költeményt (Rásüt az esthajnal; Rózsa Sándor), antiklerikális verset (János pap országa), Rákóczit sirató-élesztő költeményt (A rodostói temető). A szabadságharc alatt születik Eldorádó című szatirikus hangú költeménye, és lelkes toborzó verse a Nemzetőr-dal is.
- 1850 -1853. első nagy lírai korszaka - Világos után a nemzet egyik elsiratója, majd vigasztalója (Letészem a lantot; Kertben; Visszatekintés; A lejtőn)
- 1877-80. második és egyben utolsó nagy lírai korszaka: Őszikék - második nagy lírai korszaka

C. BALLADÁK:

- 1849-ig: naív és népies balladák kora (A varró lányok; Szőke Panni; A méh románca)
- 1850-es évek: nagykőrösi balladák kora (történelmi: A walesi bárdok; V. László; Zách Klára; Szondi két apródja / népi: Ágnes asszony; A hamis tanú; Az árva fiú)
- 1860-tól: modern balladák kora (Hídavatás; Tengeri-hántás; Tetemrehívás; Vörös Rébék; Képmutogatók; Az ünneprontók; Az örök zsidó)

5. Írói pálya

A. EPIKUS MŰVEK

- 1842. Szilágyi István, egykori debreceni kollégiumtársa Nagyszalontára kerül rektornak
=> támogatja Arany művészi ambícióit
=> rászoktatja ismét az olvasásra
=> írásra és fordításra sarkallja
=> ő hozza neki a Kisfaludy Társaság (KT) pályázatát is - erre születik első vígeposza:

AZ ELVESZETT ALKOTMÁNY (1845)

=> aljegyzőként érdeklődni kezd a politika iránt - irodalmi formába önti a választások körül tapasztalt visszaéléseket (= "elveszett törvényesség")
- korabeli társadalomkritika
- műfaja: komikus eposz
- nyelve: nehézkes, régies, nem alkalmazza a nyelvújítás és a romantika új fordulatait
- szerkezete: 7 énekből áll, hexameterekben íródott, egyenetlen mű
Bár megnyeri vele a KT pályázatát, de a díjat átadó Vörösmarty csak fenntartással nevezte művét a legjobbnak. Az Elveszett alkotmány igazi jelentősége abban rejlik, hogy elindította írónkat a pályán.

- A KT újabb pályázatán már egy remekművel jelentkezik:

h4>TOLDI (1846)

=> a pályázat szerint "valamely, a nép ajkán élő személy" kell, legyen a hőse a műnek:
Arany szülőföldjének egykori urai, a Toldi család sarját választja, akiről Szalontán még ekkor is sok mese keringett
- forrása: a szalontai néphagyomány és Ilosvai Selymes Péter Históriás éneke
- műfaja: elbeszélő költemény
- mintája: homéroszi eposz
- alapkérdés: a "békés belenövés elmélete" - a magyar parasztság felemelkedése
- szerkezete: 1. ének - lírai előhang, 12 ének - első fele Nagyfalun, második fele Budán játszódik
- zárt, kerek egész a mű
- jól motivált konfliktusok sorából áll
- főszereplője: népi hős, bár nemesi származású (akárcsak Arany!):
=> összerándul az arca, mikor parasztnak szólítják; lovagként vív, DE életformája paraszti
=> saját erejéből szerez elismerést, saját erőből ér el mindent (lásd: János vitéz)
- realista ábrázolás:
=> nincs benne mesés elem,
=> Toldi jó és rossz tulajdonságait egyaránt bemutatja
=> lélektanilag ábrázolt jellemek
=> népi elemek ábrázolása - Bence figurája (a történelmi szereplőkkel szemben Bence Arany teremtménye)
- nyelve: gazdag, életszerű, népies ízű - a magyar népi nyelv irodalmivá tétele
- verselése: párosrímű 12-es

A Toldi azonban nemcsak az irodalmi elismerést (a KT még a pályadíjat is felemelte!) hozza meg Arany számára, hanem egy rendkívül meghitt és termékeny írói barátságot is: Petőfiét. A Toldiban Petőfi az irodalmi népiesség programjának egy remekbe szabott megvalósulását látta. Kapcsolatuk azonban túlnőtt a "kollegiális" kereteken: Arany Petőfi fiának, Petőfi pedig Arany Lacinak lett keresztapja.

- Bár a Toldi sikerén felbuzdulva 1847-ben elkezdi írni a Toldi-trilógia következő (az események sorrendjében: befejező) részét, de csak 1854-ben jelenik majd meg a:

TOLDI ESTÉJE (1847/48, 1854)

=> korábbi művéhez képest jóval személyesebb hangú alkotás, az olvasó és a kor alapkérdéseit fogalmazza meg:
1. Mi lett a "pórsuhanc" sorsa az udvarban?
2. Mi a helyes magatartás a nemzet és haladás kérdésében?

- ihletői: - Ilosvai Selymes Péter Históriás éneke - van benne még elég feldolgozásra váró rész
- Petőfi bíztatása
- Homérosz hatása ("Homéroszt falom, Iliászt eszem." - írja Arany)

- szerkezete: fele olyan hosszú, mint a Toldi - 6 énekből + 1 végszóból áll
- cselekménye: hasonló, mint a Toldié (Nagyfalu - Buda; idegen bajnok legyőzése; hirtelen haragból elkövetett emberölés)
- a mű üzenete: 1. a "békés belenövés"- elmélet kritikája => Toldi felemelkedett, de
nem tudott beilleszkedni az udvari életbe

Nagy Lajos udvara
- fejlett lovagi kultúra
- idegen, olaszos ízlés
(modern, de tiszteletlen)

Toldi

- nemzeti hagyományok
- múlt tisztelete

2. a haladás kérdése - a faragott (Lajos király) és a faragatlan (Toldi) fa metaforája => nemzeti sajátságok vagy modernség?

=> Széchenyi és Kossuth vitája, 1848-tól napjainkig az egyik legfontosabb kérdés
Arany egyik mellett sem áll ki, szerinte a két vélemény az igazság két oldala.

- jellemek: újszerű lélekábrázolás
- atmoszféra(hangulat-)teremtés: összhangban van a tájjal a mű hangulata
=> ősz = öregség, tél = halál párhuzamok alapján
- műfaja: elbeszélő költemény, eposzformájú elégia
- verselése: négyütemű párosrímű 12-es (magyaros verselés)
- nyelve: - kevesebb a nyelvjárási szín, mint az elsőben
- fontosak a tömörítő hatású metaforák => szemléltetés

B. LÍRAI ALKOTÁSOK

- részt vesz a szabadságharcban:
=> nemzetőr Aradon (Nemzetőr-dal)
=> belügyminisztériumi tisztviselő (fogalmazó)
=> Nép Barátja c. lap szerkesztője
- Világos után:
=> a nemzet elsiratója, majd vigasztalója

Nem lírai alkat, de az 50-es években mégis személyes érzelmei kerülnek előtérbe
=> első nagy lírikus korszaka:

LETÉSZEM A LANTOT (1850)

- Világos után úgy érezte, értelmét vesztette az írás
=> nemzeti és személyes tragédia összefonódása
=> "jobb felét" (Petőfit), barátját és költőtársát, kire egykor felnézett, elvesztette
=> nincs már kinek írnia (levert forradalom utáni ország)

- a vers képrendszere: a lant szimbólum köré épül - ősi jelkép: Apollón lírája (=lant) a költészet szimbóluma
=> "Letészem a lantot" - alkotómunka megszün(tet)ése

- időszembesítő vers:
1. jelen
- értelmét vesztett költői munka
(=> Vörösmarty: Előszó) - lelkében már megöregedett
- "A tűz nem melegít, nem ég..."
2. múlt - a reményteljes jövő képe inspirálja
- a lélek ifjúságának kora
- "Versenyben égtek húrjaim..." - Petőfi
3. jövő - kilátástalanság
"Ki örvend a fonnyadó virágnak,
Miután a törzsök kihal:
Ha a fa élte megszakad,
Egy percig éli túl virága.
"

- szerkezete: - az első és az utolsó versszak kezdő mondata megegyezik (Letészem...)
- a jelenről: tömör kijelentések; a múltról szárnyaló, festői képek
=> valamennyien indokolják Arany alkotó válságát
- fájdalmas hangú refrén
- műfaja: elégiko-óda (összetett)

ÖSSZEL (1850)

- a romantika nemzeti gyökerek feltárására irányuló törekvése hozta napvilágra Osszián, ősi
kelta dalnok műveit is, melyekről idővel kiderült, hogy hamisítványok (a XIX. század költőire mégis igen nagy hatást gyakorolt)

- szerkezete:
1. vsz.: helyzetmegjelölés - ősz, unalom => olvasás, DE nem Homérosz derűs világát választja, hanem Osszián komor képeit
2-3-4-5. vsz.: a homéroszi világ képei: harmónia, pásztoridill, a táj szépsége, színes jelzők; boldogok, mert szabadságukért nem kellett harcolniuk; demokratizmus; nincs törvény, maguknak alakították ki világukat (=> reformkor)
6-7-8-9. vsz.: pusztuló világ, komor tájak, egyhangúság, reménytelenség (=> önkényuralom)

- pesszimista vers: a magyarság Osszián népéhez hasonlóan a pusztulás előtt áll, s csak múltjába tekinthet
- kompozíció: - zárt, kerek egész
- párhuzamos szerkesztés (múlt-jelen)
- refrén
- metaforikus képnyelv - időtlenné teszi versét

KERTBEN (1851)

- létösszegző vers (akárcsak a Visszatekintés (1852) és a Lejtőn (1852-57) c. versek)
- kevert hangnem: elégikus hangvétel + (irónia, önirónia/ szentimentalizmus/ rezignáltság)
=> békés természeti képpel indul a vers, de emberi tragédiákat rejt (kontraszt)

- szerkezete:
1. A kert: versindító (konkrét) életkép - festői leírás, de Arany magát is (!) belerajzolja a képbe, s ezáltal személyes síkra emeli át az addigi objektív leírást - a táj is belső tájjá, lélekállapot leírásának eszközévé válik
2. Kerten túli valóság: halott asszonyt gyászolnak a szomszédban - a lírai én kénytelen tudomásul venni a tragédiát, egyúttal szembesülünk a külvilág részvétlenségével is
3. Filozófiai sík: - a közönyös világ érthető az emberekre általában csakúgy, mint önironikusan a kertészre (lírai én) => az emberek sebei helyett a fák sebét kötözi
- a vén kertész, a halál sem segíthet, nem hozhat megváltást, mert a történelem újratermeli a gonoszságot => nincs kiút, nincsen remény (=> Vörösmarty: Az emberek)

- verselése: a jambikus lejtésű, félrímes sorok igazodnak a tűnődő, nehéz gondolatokhoz


Arany János több mint egy évtizedig hallgat 1865 és 77 között:
=> okai:
- közéleti elfoglaltság (a KT elnöke, az Akadémia titkára)
- kislánya, Juliska halála
- fél, hogy tehetsége hanyatlik, s a közönség már nem az, ki volt egykor (fél a meg-nem-értettségtől, a hátrányos fogadtatástól)

=> az ŐSZIKÉK-ciklus születésének körülményei: 1856-ban kap egy kapcsos emlékkönyvet Gyulai Páltól, s elsőként a Szondi-balladát másolta bele. Sokáig nem jegyez bele, majd 1877-es dátummal és Őszikék címmel újra írni kezd a könyvbe verseket, balladákat - vegyesen.
=> margitszigeti sétáin rögzített több versét is
=> modernsége: a ciklus verseit a magába forduló, benső énje gazdagságát feltáró, igen modern lírát teremtő idős Arany írja
(költészetében eljut egészen az impresszionizmusig! pl. Vásárban, A tölgyek alatt)
=> műfajai: a régiek, de új tartalommal telíti őket
=> az "aszúvá érett" tapasztalat szülöttei e versek

(Impresszionizmus: a pillanatnyi benyomások megragadását, az ihlet percében megfogalmazott érzés, látvány rögzítését célzó művészeti irányzat. Először a festészetben jelentkezik a XIX. század közepétől.)

=> Őszikék-ciklus darabjainak jellemzői:

- egyszerű témák megverselése (A lepke)
- laza szerkesztés és verselés
- keresetlen képalkotás
- új téma: a városi élet versbe öntése (Epilogus)
- elégikus és humoros hang egyaránt jelen van (Naturam furca expellas; Tamburás öreg úr)
- mindez egyetemes mondandóval társul (Epilogus, Mindvégig)

EPILÓGUS (1877)

- "epilógus", azaz "végszó, utószó" az életműhöz
- létösszegző vers, számvetés: "Az életet már megjártam..."
- plebejus öntudat: a formálódó dzsentri világtól tudatosan elkülönülő költő
- szerkezete: az 1., 6. és a 11 vsz. "Az életet már/ím megjártam..." sorral kezdődik, ezzel tagolva három, öt versszakos egységre a verset:

1 -5. vsz.: az élet - visszatekintés a múltba
- "gyalogút"- az élet útja, akárcsak Danténál a Pokol előszavában
- felülemelkedés az úrhatnám viselkedésen
- nagyvonalúság: nem bocsátkozik kicsinyes konfliktusokba, bár az újonnan formálódó dzsentri Magyarországon lenézik, egyszerű parasztnak tartják
- önérzet
- más értékeket keres: "Hiszen az útfélen itt-ott, / Egy kis virág nekem nyitott"

6 - 10. vsz.: a múlthoz kötött jelen
- zavarja a hírnév - természetes szerénysége "S több a hír-név, mint az érdem"
- magas mércét állít önmagával szemben, nagyok az elvárásai (úgy érzi ezeknek nem mindig tud megfelelni)
- bár ő maga senkit sem irigyel, életét megkeserítették az őt irigylők
- nem kapta meg mégsem azt, amire igazán vágyott
(lásd: Kosztolányi: Boldog, szomorú dal!)
- "titkos métely": örök kétely él benne, hogy Petőfi örökségét képes volt-e méltóan tovább vinni, s a nemzeti költő megüresedett helyét betölteni

11 - 15. vsz.: a múltba álmodott jövő
- amit nem kapott meg, az a független nyugalom - életében a munka lekötötte, nem talált nyugalmat (a hivatali robot elvonta az alkotói munkától)
- harmóniára, békére vágyik családjával
- újra feltűnik a kertész képe: a fákat (embereket) oltó, ápoló költőé
- úgy érzi, sok mindent nem tudott beváltani életében, amit elvárt magától, s talán munkáját sem tudja méltóképp befejezni
- az utolsó versszak kiemelt jelentőségű - nem négy-, hanem ötsoros:
a kiegyezés korában "rab madárként" jelenítette meg a költői sorsot, a 70-es évek végén pedig már úgy látja, túl késő a kalitka kitárása

- összetett stílus: különböző rétegekből vett szavak tökéletes összhangja

MINDVÉGIG (1877)

- ars poeticus verse
- az Ady-féle mégis-morálhoz hasonlatos a költő makacs ragaszkodása a "lanthoz", az életének egyedül értelmet adó költészethez
- lantszimbólum: a Letészem a lantot c. versben feltűnő jelkép itt ellentétes "előjellel" jelentkezik: alkotómunkára sarkallja önmagát a költő
- a vers egyúttal a költészet fejlődésének újabb irányairól is szól: "S ne hidd, hogy alantnak / Ereje meglankadt: Csak hangköre más...". Ez az új hangkör a modern értelemben vett, erősen szubjektivizálódó líra megjelenése.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek