Ragyogó városok - Afrika és Közel-Kelet
2005/09/21 12:47
1542 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Az interaktív térképes játék folytatódik! Vajon mennyire ismerjük Afrika városait? A játék mellett érdekes adatok, információk, képek és linkek Afrika és a Közel-Kelet néhány nagyvárosával kapcsolatban.

Jeruzsálem (Yerushalayim, Al-Quds)

A Siratófal és a Sziklamecset

A 692 ezer lakosú Jeruzsálem - arabul: Al-Quds - még ma is a régmúlt emlékeit idézi. Megmutatkozik ez felbecsülhetetlen értékű, a világörökség részévé nyilvánított építészeti emlékeiben, és jelenkori, konfliktusoktól sem mentes történelmében. A város három nagy világvallás számára is az egyik, vagy a legszentebb hely. A zsidók számára mind vallási, mind őstörténeti szempontból fontos város legendás személyekhez kötődik (Ábrahám, Dávid király, Salamon király). Salamon király építtette azt a templomot, amely a zsidók legfőbb vallási és kulturális központjává vált az ókorban. Később a templomot az idegen hódítók lerombolták, de a zsidók a babiloni fogság után újjá építették, szebbé és nagyobbá tették, mint valaha. A történelem viharai az épület együttest ezután sem kímélték, de a templomból egy külső fal máig megmaradt. Ma ez a Siratófal (vagy "Nyugati Fal"), mely a zsidóság legszentebb helye Jeruzsálem óvárosában. Az iszlám számára azért oly fontos város Jeruzsálem, mert hitük szerint Mohamed innen ment a mennybe, a Templom-hegy tetejéről. Itt épült fel az óváros látképét meghatározó Sziklamecset (egyébként a Siratófal tőszomszédságában). Krisztus keresztre feszítése és más fontos bibliai esemény miatt a város a keresztények számára is szent. A Szent Sír Bazilika, az Olajfák hegye és a Golgota is Jeruzsálem területén találhatóak.
A Yehuda piac

Jeruzsálem nemzetközi státusza mind a mai napig vitatott. Izrael állam megalakulása után a várost két részre osztották: Nyugat-Jeruzsálem Izraelhez, Kelet-Jeruzsálem pedig, (az óvárossal együtt) a palesztinok által lakott Ciszjordániához (másnéven: "West Bank", "Nyugati Part") került. A "hatnapos háború" (1967) alatt Izrael területet a zsidó államhoz csatolta, s Jeruzsálemet egyesítette. 1980-ig Izrael fővárosa Tel-Aviv volt, de az izraeli parlament végül Jeruzsálemet tette megIzrael "örökös és oszthatatlan" fővárosává. Ezt az ENSZ nem fogadta el, és a mai napig a világ számos országa jogilag elfogadhatatlannak tartja a lépést, ezért a nagykövetségek többsége nem Jeruzsálemben, hanem Tel-Avivban találhatóak. Ez a helyzet Magyarországgal is: a Magyar Köztársaság Nagykövetsége Tel-Avivban található (honlap: itt ), de ún. "Tiszteletbeli Konzulátus" Jeruzsálemben is működik. A város éghajlata mediterrán, igaz a közeli sivatagok is éreztetik hatásukat. A városban híres egyetemek, műemlékek, múzeumok és hivatalok vannak, nem véletlen tehát, hogy a vezető szerep a szolgáltatásé. A belföldi turizmus is jelentős, de rengeteg külföldi is érkezik a "szent" városba. Legtöbben az óvárost keresik fel, ahol (a politikai ellenségeskedések ellenére) úgy tűnik, békésen megférnek egymás mellett a zsidó, az arab, az örmény és a keresztény negyed lakosai... Jeruzsálem hivatalos weboldala itt található. A kivilágított Jeruzsálem
Kuvait víztornyai

Kuvait

Kuvait (200 ezer lakos), az azonos nevű gazdag olajsejkség fővárosa, az ország kereskedelmi, kulturális és pénzügyi központja. A sivatagból kinőtt modern város az Arab (Perzsa) -öböl partján fekszik. A kőolajjal kapcsolatos iparágak által létrehívott környező városokkal egybenőve az egyetlen nagy agglomerációt alkotják Kuvaitban. A főváros éppen ezért nem a kőolajfeldolgozás kuvaiti fellegvára, hanem leginkább a pénzügyekkel, a kereskedelemmel és az ország irányításával kapcsolatos hivatali munkahelyek otthona.
Mint más kuvaiti városban, a fővárosban is sok a vendégmunkás, akik főképp más arab és nem arab, (de muszlim), országokból érkeztek. Legtöbben ezek közül az egyiptomiak, a pakisztániak, az indiaiak vannak. Kuvait látványossága, az Arab-öböl partján felépített két hatalmas torony, a város jelképei: jellegzetes, minaret-szerű alakjuk az uralkodó vallást, merész, újszerű stílusuk pedig a modernséget és a fejlődést szimbolizálja. Az ivóvíz fontosságát viszont funkciójuk jelképezi: e két víztorony látja el a várost ivóvízzel!
Kuvait madártávlatból
Névváltoztatás elleni fehér tüntetők

Pretoria - Tshwane

Pretoria a Dél-afrikai Köztársaság egyik fővárosa, az ország adminisztratív központja, a végrehajtói hatalom székhelye. (Dél-Afrikában szétválik, és külön városokban található, a végrehajtói, a törvényhozói, és a bírói hatalom.) A város nevét hamarosan Tshwane-ra fogják változtatni, amit a fehér lakosság többsége ellenez, a feketék jó része viszont örömében már most is így nevezi Pretoriát. Union Buildings, Pretoria A védett és termékeny völgyben fekvő városnak 1,3 millió lakosa van, de az agglomerációval együtt ez 2 millióra rúg. Mivel az ország irányítását innen látják el, az állami hivatalok rengeteg embernek adnak munkát. A város az ország legfontosabb ipari körzetében fekszik, tehát a szolgáltatói szektor mellett fontos szerepe van bizonyos iparágaknak is, mint a vas- és acélipar, a vegyipar és az élelmiszer-feldolgozás. Éghajlata kellemes, a szavanna és a hegyvidéki éghajlat ötvözete. Igazán nagy hidegek júliusban sincsenek és a január sem elviselhetetlenül meleg.
A város egyik jelképe, az elnöki rezidencia, a "Union Buildings" látványos épületegyüttese, aminek alapkövét a Dél-Afrikai Unió létrejöttekor (1910) tették le. Képek és szöveg Pretoriáról és környékéről (magyarul) itt találahtóak.
Pretoria központja
Fokváros és környékének látképe

Fokváros (Cape Town, Kaapstadt, SaseKapa)

Fokváros a Dél-afrikai Köztársaság harmadik legnagyobb városa közel 3 millió lakossal. Pretoria és Bloemfontein mellett Dél-Afrika egyik fővárosa. A városban a törvényhozói hatalom székel. Mediterrán éghajlata, a hűs (hideg tengeráramlással érkező) óceáni levegő, modern felhőkarcolói és bevásárló központjai el is feledtetik az odalátogatóval, hogy Afrikába érkezett. Abban is különbözik más dél-afrikai nagyvárostól, hogy a fehér lakosság aránya itt igen magas az országos átlaghoz képest (19 %). Fokváros többek szerint a világ legszebb fekvésű városa. A hátteret adó hegykoszorú leglátványosabb tagja a Tábla-hegy, (helyesebben Asztal-hegy - "Table Mountains"), a hasonló nevű öbölre tekint ("Table Bay"). A fokvárosi kikötő Fokváros Dél-Afrika második legforgalmasabb kikötője Durban után. Itt többnyire az északabbra bányászott aranyat és gyémántot, illetve a környéken termesztett szőlőből készült, egyre híresebb és elismertebb, dél-afrikai bort rakják a hajókra. A világ legkülönfélébb árucikkeit pedig szintén a kikötőben rakodják ki, ezért a második szektort leginkább a kikötőipar képviseli. Az állami hivatalok és az idegenforgalom a szolgáltatói szektor dolgozóinak ad kenyérkereseti lehetőséget. Fokváros környékén valóban van látnivaló. A Tábla-hegy mellett a híres Robben-sziget érdemel említést, ahol Nelson Mandela, az ország első fekete elnöke raboskodott a faji megkülönböztetés időszakában. Fokváros közelében található a Jóreménység-foka, amely közelében bálnákat és pingvineket is meg lehet figyelni - ezek az állatok szintén nem az afrikai kontinenst juttatják eszünkbe. A kirándulásokban megfáradt turisták pedig a Fokvárostól nem messze fekvő borvidékeken iszogathatnak kiváló minőségű afrikai borokat, rácsodálkozva arra, hogyan lehetséges az, hogy a dél-afrikai bor messze földön híresebb a nagy tradíciókkal rendelkező magyar boroknál...

  • Fokváros hivatalos weboldala itt található.
    A belváros a Tábla-hegy felől, a Jóreménység-foka és afrikai pingvinek

    Az Al Azhar iszlám egyetem

Kairó (Al-Quahirah)

Kairó Afrika leghatalmasabb metropolisza, Egyiptom fővárosa. A városban 8 millió, az agglomerációs övezetben 15,2 millió ember él. Kairóban és közelében az ókori egyiptomi, a középkori arab és az angol uralom idejében épült nagyszerű építészeti emlékek mellett a modern felhőkarcolók és a nyomornegyedek sem hiányoznak. A nyüzsgő metropolisz Egyiptom fontos pénzügyi és kereskedelmi központja. Az iszlám világ talán legfontosabb egyeteme az Al-Azhar is itt található. Az egyetem professzorait szinte minden muszlim országban tisztelik, komoly behatásuk lehet a Korán értelmezésében, illetve vallási és világi kérdésekben. Citrom árus Kairóban Kairó politikai súlya az arab országok között igen jelentős, melynek jelentőségét az adja, hogy a város az Arab Liga állandó székhelye. Kairó éghajlata trópusi sivatagi, ezért a Nílusnak óriási szerepe van a város vízellátásban. A nyári rekkenő hőség nem segíti elviselni a zsúfolt városi hétköznapokat, igaz nem kell sokat bajlódni a téli fűtéssel sem, bár a 10 fok körüli januári éjszakákban elkel a meleg takaró.
Kairó egyik legfontosabb bevételi forrása a turizmus. Sok ember dolgozik az állami apparátusban is, de fontos kereskedelmi, pénzügyi központ és közlekedésföldrajzi szempontból is kiemelkedő jelentőségű.

  • Képek és szöveg Kairóról (magyarul) itt .
    Kairó látképe

    Színes házak Las Palmasban

Las Palmas de Gran Canaria

Las Palmas a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek adminisztratív székhelye. A szigetcsoport legnépesebb városa (377 ezer fő) Gran Canaria szigetén fekszik. A legfontosabb bevételi források az idegenforgalomhoz és a város kikötőjéhez kapcsolódó iparágakhoz kapcsolódnak. Las Palmas lakossága vegyes: a spanyolok mellett a szigeteket felfedező portugálok és a spanyolok által leigázott helyi lakosok (guancsok) leszármazottai, illetve azok keverékei élnek a városban. Hasznos és érdekes információk Las Palmas de

  • Gran Canariáról itt találhatók (angolul).
    Gran Canaria műholdfelvételen

    Trópusi táj Mauritiuson

Mauritius

A vulkanikus szigetállam egyesek szerint a világ leggyönyörűbb egzotikus szigete. A buja trópusi növényzettel borított hegyoldalak, a magasban megbúvó apró tavacskák és a korall zátonyokkal övezett homokos tengerpartok valóban paradicsomi állapotokat tükröznek. Nem véletlen, hogy a szigetállam egyre több bevételre tesz szert az idegenforgalomból. E mellet nagy jelentősége van a mezőgazdaságnak, különösen a cukornád termesztésnek, de teaültetvényekkel is találkozni. Mauritius igen sűrűn lakott, a szigeten 1,2 millióan élnek. A lakosság rendkívül sokszínű, a népesség legnagyobb részét kitevő indiaiak mellett, madagaszkáriak, feketék, fehérek, kínaiak és különféle keverékek fordulnak elő a szigeten. A hivatalos nyelv az angol és a francia, de a portugál is elterjedt, nem beszélve a legkülönfélébb indiai nyelvekről. Az ország fővárosaPort Louis (150 ezer fő), melyet a kikötőipar éltet.

  • Mauritius hivatalos weboldala itt található.
    Utcakép Port Louisban és Mauritius műholdfelvételen

    Trópusi növények Mauritiusról

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek