RAID - Halálbiztos(?)
2004/07/12 20:21
913 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Komoly szerverek elképzelhetetlenek a RAID technológia alkalmazása nélkül, de egyre több kisebb kiszolgálóban is előszeretettel használjuk. De pontosan miről is van szó?

Egyre-másra halljuk a RAID kifejezést. Sokan esküsznek rá, többen feleslegesnek tartják, de nagyon sokan nem tudják, pontosan miről is van szó. A RAID mozaikszó a Redundant Array of Independent Disks (független lemezek redundáns tömbje) kifejezésből áll. A technológia lényege, hogy adatainkat nem csak egyetlen merevlemezen tároljuk, hanem egyszerre többön is, így megóvva azokat a bekövetkező károktól, hiszen a mai, tömeggyártásban készült winchesterek sajnos előbb-utóbb elhaláloznak. A RAID egy időben a SCSI buszrendszer kiváltsága volt, de ma már egyszerűen és olcsón építhetünk IDE-alapú RAID alrendszert is.

RAID tömböt akár hardveres, akár szoftveres megoldással is készíthetünk, ez utóbbi sokszor hatékonyabb és sokkal olcsóbb, mint az előbbi, hiszen egy valódi RAID kártya ára több tíz- vagy százezer forintra is rúghat. A RAID több szintből áll, az egyes szintek az adattárolás elosztásában különböznek egymástól. A legegyszerűbb szint a RAID-0. Ez a lemezek egyszerű logikai összefűzését jelenti, így ebben az esetben semmiféle redundanciáról nem beszélhetünk. Az eljárás lényege, hogy fizikai lemezeinket egyetlen nagy tömbként kezelhetjük, előnye a könnyű méretezhetőség. A RAID-1 már valóban védelmet adó megoldás, hétköznapi elnevezése a lemeztükrözés. Itt minden adat egyszerre kettő lemezen kerül tárolásra, így a redundancia 100%-os. Bármely lemez kiesésekor a rendszer működőképes marad. A megoldás előnye a sebességnövekedés, hiszen a RAID tömb teljes működésekor mindkét lemez egyszerre is kiszolgálhatja a rendszert, hátránya viszont a teljes kapacitás viszonylag alacsony volta.

A RAID-2, a RAID-3 és a RAID-4 már valódi hibajavítást használó eljárások: paritást tárolnak egyetlen lemezen, illetve dedikált meghajtón. Meglehetősen ritkán használt szintek, hiszen vagy az elérhető hasznos kapacitás alacsony, vagy az adatvédelem szintje nem megfelelő. RAID-opciók a Linux kernelben A következő "komolyan vehető" és a tükrözés mellett leggyakrabban használt szint a RAID-5. Itt is képződik paritás, ezt azonban a rendszer egyenletesen elosztva tárolja az egyes lemezeken, így meghibásodás esetén a megmaradt lemezekből - sebességcsökkenés árán ugyan, de - visszaállítható az eredeti adatállapot. RAID-5 tömb készítéséhez azonos méretű partíciókra van szükség, egyúttal ennél a szintnél a legjobb a teljesítmény/kapacitás arány. A RAID-5

Linux alatti RAID diszkrendszer készítésekor egyaránt szóba jöhet a hardveres és a szoftveres megoldás, jó tudnunk azonban, hogy a legtöbb, IDE-RAID-nek nevezett vezérlő valójában nem más, mint egy sokcsatornás IDE kontroller; a RAID feladatokat a vezérlőhöz kapott szoftver végzi. Sajnos (vagy szerencsére) ezen eszközök közvetlen linuxos támogatottsága meglehetősen gyérnek mondható, semmi akadálya azonban, hogy felhasználjuk őket szoftveres tömb készítéséhez. Ezt a módszert mutatjuk be következő cikkünkben.

Link

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek