Regény-vázlat II. - Regényes középkor
Kormos Edit
2003/09/23 22:29
1556 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Kürtök szava köszönti a várfokról a vadregényes tájak vándorát. Vaspántos kapuk tárulnak, s a lovag beléptet deres lován. Pár pillanat és már ott zsong körülötte a vár népe. Mindenki látni kívánja a hőst, aki - nyilván - számtalan zsiványt, sárkányt és gonosz varázslót küldött hosszú útja során a másvilágra.

Hősünk azonban csak egyetlen szempár pillantását kutatja a színes tömegen túl. Egy piciny ablakból végre felbukkan az ismerős boldog-szomorú mosoly. Szegény fiú! Szíve ujjong, s nem is sejti, hogy minden hőstette csak hiábavaló: a leányt bősz atyja már másnak szánta... és még fűzhetnénk, fűzhetnénk a végtelenségig hősünk sorsának szálait...

Már a romantika szerzői sem véletlenül fordultak oly előszeretettel a középkor kies és misztikus világa felé, hiszen keresve sem találhattak volna regénybe illőbb korszakot.

Tudod-e...

  • melyik szóból származik a romantika korstílusának elnevezése?

(A francia roman, regény szóból. A romantika nagyon kedvelte a fordulatos, regényes történeteket és az sem véletlen, hogy a regény vált a kor meghatározó és népszerű műfajává.)

Romantika
A XVIII. század folyamán Angliában kezdik használni; a romantikus szó festői tájat, regényes történeteket, majd a XVIII-XIX. század fordulóján egy új irodalmi irányt kezd jelölni, amely a nemzeti múlthoz, a középkorhoz, a mesés Kelethez vagy a népköltészethez fordul ihletért." (Pleskó Ilona - Somi Éva: Irodalmi feladatgyűjtemény)

A középkori regény - akárcsak az ókori - messze áll a mai értelemben vett regénytől. Formáját tekintve nemegyszer a tankölteményhez áll legközelebb, bár elnevezése már egyértelműen a regényes cselekményre utal: "roman courtois", azaz udvari regény.

Roman courtois, udvari- vagy lovagregény
a lovagi irodalom egyik műfaja, mely a XV-XVII. században virágzott. Hősei a lovagi értékrendet, életszemléletet hordozzák fordulatos, kalandokkal teli történetükön keresztül. A roman courtois jellegzetessége, hogy laza epizódok láncolatából áll, s e láncszemeknek se száma, sem pedig sorrendje nem meghatározott. A lovagregények leggazdagabb forrását a kelta mondakincs szolgáltatta.

Mind a kelta, mind pedig a breton mondakincsnek kulcsfigurája volt. Arthur (Artus) király. A legendák övezte brit uralkodóról kevés adatunk maradt fenn, s az is inkább a mítoszok homályába vész. Ami bizonyos, hogy jeles hadvezér volt, s a Kr.u. VI. században élt; valamint, hogy számtalan monda közül, Arthur és a Kerekasztal lovagjainak története vált a leginkább népszerűvé.

Sir Lancelot, Sir Galahad, Sir Parzival és a többiek nevét számtalan történet, köztük a Szent Grál felkutatásáról szóló epizód tették halhatatlanná..

Szent Grál
a szent kehely, edény(?), pohár(?), amelyben Jézus vérét fogták fel. Egyes helyeken az utolsó vacsora kelyheként is emlegetik. A keresztény mitológia szent kehelyként tartja számon, s csodatévő erőt is tulajdonít neki: a monda szerint, aki ebből iszik, örök életet nyerhet. Így az örök ifjúság forrásaként tartották számon.

Tudod-e...

  • ... melyik angol komikus csoport készített egy fergeteges filmet Arthur királyról és a Szent Grál felkutatásáról? (A Monty Python csoport. Filmük címe: Gyalog galopp.)
  • ... melyik kalandfilm hősei erednek a Szent Grál nyomába, s lelnek rá valamint őrzőjére, az utolsó keresztes lovagra?

(Spielberg Indiana Jones és az utolsó keresztes lovag)

A kelta mondakör mellett igen kedvelt témának számítottak a klasszikus, ókori történetek is. Így születhetett meg a Nagy Sándort hőséül választó Sándor-regény, vagy a Homérosz nyomdokában haladó Trója-regény, illetve a Théba-regény és az immár antik római mitológiát forrásul választó Aeneas-regény

Aeneas
a monda szerint Vénusz fia, s Hektór után a második legnagyobb trójai hős. Hektórral és számos más hőssel szemben azonban ő túléli Trója pusztulását, és hosszú, kalandos út után eléri Itália partjait. A római hagyomány őt tartja a későbbi birodalom ősatyjának, a honfoglalónak.

Az udvari regényeknek természetesen fontos témája volt az udvari szerelem. Egy valamirevaló lovagnak illő volt, hogy legyen szíve hölgye, kinek fodros keszkenőjét - e szerelmi zálogot - szíve felett hordta a lovagi tornákon, s akkor is, mikor sárkánytrófeáért indult távoli tájakra. A szeretett hölgynek teljes odaadással tartozott a lovag, míg hölgyére e szerelem semmiféle kötelezettséget sem rótt. Ráadásul egy igazi lovag sosem hajadonok ostromán törte fejét, hanem - a szerelmi etikett értelmében - csakis férjezett asszonyt választott. Szerelmük így lehetett igazán éteri, testetlen, léleknemesítő érzés.

(Némelyik szemfüles lovag persze nem elégedett meg ennyivel: ilyenkor aztán a férj távollétében előkerült a létra és az erényövekre specializált lakatosmester is :)

Az udvari szerelem törvénykönyvének is nevezték korában Andreas Capellus De Amor cím ű művét. Többek közett e szerelmi kódex reguláját verselte meg annak idején két szerző, Guillaume de Lorris és Jean Clopinel de Meung is a Rózsa-regényben. E szerelmi allegória hallatlan népszerűségre tett szert korában: allegorikus alakjai (pl. Remény, Édes Gondolat, Csúnya Száj, stb.) még Jan van Eyck képein is visszaköszönnek.

A másik híres szerelmi történet, a breton mondakör Romeo és Júliá- ja: Trisztán és Izolda története. Számos feldolgozása született e történetnek, a legismertebb mind közül Joseph Bédier Tristan és Yseultje.

Végül, de nem utolsó sorban az állatmeséknek is kialakult egy jellegzetesen középkori változata, a Róka-regény.

Állatmese
az első állatmesék az ősember viszonyát tükrözték a természethez és az állatvilághoz. Később az állatmesék megteltek didaktikus elemekkel, és afféle tanmesékké váltak. Az ókortól az állatmesék szereplőit emberi tulajdonságokkal ruházták fel, s végül mindig valamely erkölcsi tanulság levonására sarkallták olvasójukat, hallgatójukat. Híres állatmeseszerzők voltak: Aesopos, Phaedrus, La Fontaine, Heltai Gáspár, Czuczor Gergely, Fáy András stb.

A XII. században jelentkezik először Európában e "regény"-típus, melynek keresetlen szókimondása, vaskos humora leginkább a vásári komédiákkal áll rokonságban. A "regény" meghatározás helyett helyesebb lenne talán az állateposz kifejezés használata, ugyanis az eposz műfajához jóval közelebb áll, mint a ma is ismert regényekhez.

Az állateposzok alkotói a városi polgárírók sorából kerültek ki, akik gyakran használták fel meséiket a feudális társadalmi viszonyok keményhangú bírálatára, gúnyolására. Meséikkel hozzájárultak egy új kor áttöréséhez, mely éppen a feudális keretek szétfeszítésére tört: a reneszánszéhoz.

Ez azonban már egy másik történet...

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek