Regénybeugró 2: több regénnyel
2013/11/26 08:00
1144 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A Beugró című népszerű tévéműsor szituációs játékai kiválóan alkalmazhatók az irodalomórára olvasott regények felidézéseként, összefoglalásaként.

Sokan emlékeznek a Beugró című televíziós műsorra, amelyet évekig sugároztak különböző csatornákon. A műsor gerincét asszociáción alapuló drámajátékok alkották, amelyekben egy műsorvezető utasítására képzett színészek vettek részt. Népszerűségére jellemző, hogy a szórakoztató adások nyomán társasjáték is készült.

A cikk előzményében a műsor tanórai adaptálhatóságáról volt szó; arról, hogy a drámafoglalkozás keretén belül hogyan lehet közelebb kerülni egy regény, nevezetesen Jókai Mór: Az arany ember című művének értelmezéséhez improvizációs játékok révén. Az előző cikkben két játékötletet közöltünk, a mostaniban ezeket három újjal egészítjük ki, azonban most nem egy regény áll a középpontban, hanem több; a Beugró-feladatok ilyen módon tehát a regényeket összefoglaló emlékeztetőként is felfoghatók.

Infóhiány

Egy játék nehézsége sok esetben abban áll, hogy a játékosok mennyi előzetes információval rendelkeznek. A Regénybeugrót is játszhatjuk úgy, hogy a szereplőkön keresztül megidézett műveket és szerzőket nem áruljuk el előre, de választhatjuk azt a kezdőpozíciót is, hogy megadjuk a szerzők nevét és/vagy a regények címét is. A játékok lényege a közönség és/vagy az egyik játékos számára az, hogy kitalálja, melyik regényvilágból melyik szereplőt jelenítik meg a játékosok, míg az aktuális játékban résztvevőknek a minél karakterhűbb előadásra kell törekedniük.

Mivel regényeken átívelő feladatokról van szó, érdemes előre átgondolni, hogy az alapszituációk hogyan fogják „összehozni” a különböző narratívák karaktereit: az egyik regény valóságában megjelenik egy másik regény figurája; esetleg egy jellemző motívum révén találkoznak egymással az egyes szereplők?
(A játékleírások továbbra is a Beugró Wikipedia-oldaláról származnak.)

Bekérdező

Játékleírás: A színészeknek csak kérdésekkel szabad tovább építeni a szituációt. Az első kérdést vagy az alapszituációt a műsorvezető adja meg.

Alkalmazás: Az alapszituáció szerint a szereplők azon tanakodnak, hogyan tudnának minél inkább megfelelni az elvárásoknak. A helyzet résztvevői Cervantes Sancho Panzája, Kosztolányi Édes Annája, illetve Örkény Tót Lajosa. Mindhárman különféle regényszituációkba vannak belekényszerítve, amelyekben a saját érdekükben helyt kell állniuk. Választ remélve a többiektől kérdéseket tesznek föl nekik, a többiek azonban nem tehetnek mást, mint hogy a saját helyzetüket visszhangozva visszakérdeznek. A közönségnek vagy egy kiválasztott játékosnak a kérdések alapján kell kitalálniuk a szereplőt, a művet és a szerzőt.

De jó, hogy itt vagy!

Játékleírás: Az alapszituációt (és a negyedik szerepét) csak három színész ismeri. A negyedik feladata kitalálni azt.

Alkalmazás: A szituációt ismerő három játékos szerepei Puskin Anyeginjának Tatjánája, Kosztolányi Aranysárkányának Hildája és Bulgakov A Mester és Margaritájának Margaritája; a negyedik játékos szerepe Mikszáth Szent Péter esernyőjének Veronkája. A szituáció első három résztvevője egy kávézóban ül, ahova negyedik társukat várják, hogy beszámoljon randevújának kimeneteléről. Miközben faggatják, saját szerelmi kalandjaik is eszükbe jutnak, beszélnek róluk, és tapasztalataik alapján tanácsokat adnak szegény tudatlan Veronkának. Választhatunk, hogy a szituáció elején beavatjuk-e a közönséget a szituációba, vagy nem.

don-guijote-520

Időgép

Játékleírás: Adott egy jelenet, majd a műsorvezető utasításai szerint a színészeknek elő kell adniuk annak előzményeit, következményeit, megadott időben.

Alkalmazás: Az alapszituáció szerint Cervantes Don Quijotéje Sancho Panzával együtt éjszakai szállást kér Mikszáth Beszterce ostroma című regényének Pongrácz Istvánjától a nedeci Pongrácz-kastélyban, miközben Pamutkay János, a nedeci tiszttartó megpróbálja figyelmeztetni a kóbor lovagot Pongrácz különcségére. Az improvizált jelenet után a játékvezető utasítására Don Quijote és Pongrácz találkozásának körülményeit kell eljátszaniuk a játékosoknak, ezután pedig a két anakronisztikus főúr egymásra találását vagy összekülönbözését, illetve a csatlós és a tiszttartó reakcióit.

A jelenetek időgépjellege nem csak abból adódik, hogy a játékvezető önkényesen vissza- és előrepörgeti a cselekményidőt, hanem abból is, hogy Don Quijote és Pongrácz mindketten egy saját korukhoz képest korábbi, általuk eszményített korba képzelik egymást.

(A cikk folytatódik.)

További érdekes oldalak: 

  • A fent vázolt játéklehetőségek természetesen inkább tekintendők gondolatébresztőnek, mintsem szóról szóra követendő játékleírásoknak. A játékvezető tanár vagy diák feladata az, hogy közös metszeteket találjanak a regények között, illetve a közös motívumok mentén alakítsák a játékosok jeleneteit. Hogy minél érthetőbbek legyenek a jelenetek, a játék előtti alkalommal a leendő játékvezető elárulhatja, mely szerzők regényeire készüljenek a játékosok.
  • Időgép-játék a Beugró egyik adásából

Kerek Roland cikke

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek