Régi-új városok
Huszár Tamás
2003/04/17 11:25
1192 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A történelem során városok születtek és városok hanyatlottak. Valószínűleg így van ez ma is. Kérdés, hogy vajon merre haladnak ma a világvárosok és Budapest, pontosabban annak egyes kerületei leszálló vagy felemelkedő ágban vannak-e? Aktuális, kényes kérdés.

Süllyedő városhajók

A '70-es évek második felében földrajzkönyvek sora állította, hogy a nyugati városok hanyatlóban vannak, a belvárosok pusztulnak. Szuburbanizáció, később dezurbanizáció jellemezte a fejlett országok metropoliszait. Különösen erős volt ez a jelenség Észak-Amerikában, pláne New York-ban, mert ott nincs sokévszázados hagyománya a településeknek, hirtelen a semmiből nőttek óriás városokká. Az akkor épült lakástömegek akkoriban kielégítették az igényeket, Harlem pl. New York jobbik feléhez tartozott, csakhogy amidőn a bentlakók gazdagabbak lettek igényeik kinőtték a városrészt. Aki tehette kiköltözött a kertes-tágas elővárosokba.

Helyükön mi maradt? Kétes egzisztenciák, iskolázatlan, ezért munkanélküli és szegény tömegek. Ők nem fizettek helyi adót, csak segélyeket vártak, nőtt a piszok és a bűnözés (lefelé filtrálódás - filtering down), az ingatlanárak tovább zuhantak, ami végső soron az épületállomány leromlásának felgyorsulásához vezetett. A város pusztult. A belvárosok leromlását a szakirodalomban slum-osodásnak (mások szerint szlöm-ösödésnek) nevezik, gyakorta használják a gettósodás kifejezést.

Bizonyára láttál néhány krimit, videóklippet, ahol szakadt afroamerikaiak támasztják a falat, kábítószert csereberélnek, miközben az útszélén roncs autók közti hordókban ég a szemét. No ez a lepusztult város.

Budapesti "nosztalgia"

Central Kávéház

Budapest is robbanásszerű fejlődést mutatott a kiegyezés és az első világháború közti évtizedekben. A világháborúk közötti éra nehezebb, de továbbra is gyorsan terjeszkedő éveké volt. Nosztalgiával gondolunk ezekre az időkre, slágerek sorát dúdoljuk régi szép időkről. (A korzóról, a kávéházakról, a Nemzetiről, ahol a hatos megáll, az omnibuszról, és annak tetejéről.) De lehet - a slágerekrnél maradva - hogy csak a szépre emlékezünk? Nagykörút

Cs. Szabó László: "Terézváros: Erdélyből vagy a Tátra alól beköltöző ember előbb Budával szokik össze, aztán a szigettel, később még Újpesttel s Kőbányával is. A Terézvárossal soha. Ha uccáiba tévedek, ma is elfog a szorongás, amit álomba látott idegen városban érzek. Itt is csak pestiek élnek, förtelmes pesti bérkaszárnyákban, mégis idegen az a megnevezhetetlen kisugárzás, amit jobb híjján légkörnek hívunk. Ha a Sánta Ördög volnék, egyszerűen nem merném leemelni a házfödeleket."

A terézvárosi övezetben a szórakoztató ipar harsányan kínálja a készletet. Ady, aki komoly alkoholista létére csak a lerázható kis pillangókat szívelte igazán, sokat éjszakázott ezen a környéken.

"Óh Pest, óh ismert,
Csúnya, heves, szomorú vackok,
Óh uccák, uccák,
Beh szépek és beh újak vagytok..."


A múlt század elején - a Nagykörút helyén szántóföldek voltak. Amikor törvényt hoztak a Nagykörúti építkezésről (1871), alig néhányszázan laktak ezen az íven kívül. Az építkezések során mindössze 251 db, 70 %-ban földszintes házat romboltak le. Ezután gombamód nőttek a bérházak, a virág és zöldségkertek között.
Kis helyen sokat...

Itt is, de főképp a mellékutcákban rohamtempóban épültek a ma már igénytelennek számító lakások. Az építtető érdeke az volt, hogy minél kisebb helyen, minél több lakást emeljen, és ez nagyon sűrű beépítéshez vezetett. Van olyan hely, ahol a körfolyosók között mindössze háromméternyi a távolság. A bérházak utcai frontja látványos ugyan, de a hátsó udvarokra nyíló szűk, sötét szobácskák egészségtelenek, zsúfoltak, bűzösek voltak. A hátsó szoba-konyhákban mégis a viszonylag szerencsésebbek éltek, mert az ablaktalan pincezugok és a barakkvárosok szobáiban nem ritkán 8-10 ember is élt.Mára a belső városrészekben, az akkor még jó részek is leromlott helyekké váltak, mint a nyugati belvárosok egykoron. A szomorú csak az, hogy nyugaton ez 30-40 éves jelenség, nekünk nem lett volna szabad meglepődni.

Nincs megoldás?

A jelek szerint van. A nyugati nagyvárosokban tudatos városrehabilitációs (=revitalizáció, =dzsentrifikáció) tevékenységgel újraélesztették a városokat.

Egedy Tamás: "Városfelújítás (városrehabilitáció) alatt általában a leromlott állapotú városrészek lakóházainak és lakásainak, közösségi intézményeinek és infrastruktúrájának felújítását értjük, amelynek során törekedünk arra, hogy a városrész jellegzetes szerkezetét, beépítési módját és épületállományának értékes részét megtartsuk. A városfelújítás típusait leggyakrabban a beavatkozás mértéke szerint különböztetjük meg egymástól, azaz azt vesszük figyelembe, hogy a felújítás során milyen mértékben és mélységben kell belenyúlnunk a városrész korábbi szövetébe. Ennek alapján beszélhetünk renoválásról, amely a lakóházak és lakások jelentősebb alaprajzi változtatások nélküli felújítását jelenti, és rehabilitációról, amely gyakran együtt jár a korábbi szerkezet (pl. lakás-, háztömb-, utcaszerkezet) átalakításával. Előfordulhat, hogy az átalakítás csak jelentősebb bontásokkal valósulhat meg."

Arról van szó, hogy a lepusztult házakat, vagy szanálták, vagy kívül-belül kipucolták, a kis lakásokat esetleg összenyitották, az infrastruktúrát (fűtés, légkondi' lift stb.) feljavították s így az ingatlanokat értékessé tették. Az eredmény: ismét a jobb módúak költöztek be, kiderült ugyanis, hogy nem a városi életformával, hanem a városi életkörülményekkel volt a baj. A városi forgatag is vonzó, ha tiszta, biztonságos, és ha jók a lakások. Ilyen program mentette meg pl. londoni dokk-negyedet, és ma már Harlem sem a régi.Másutt hatalmas üvegpaloták épültek, toronyházak, amelyeknek különböző szintjein a munkahelyek, a lakások, az elegáns vendéglátóhelyek osztoznak. Minden XXI. századi kivitelben. Láttad a "Drágán add az életed" című filmet? Az egész egy toronyházban - valójában egy függőleges városban játszódik... A fejlett világ nagyvárosaiban ma már bizonyos reurbanizáció figyelhető meg. Mi a revitalizáció feltétele? Akarat, szaktudás és pénz. Mi van meg ebből Budapesten? ...

Budapesti infúzió

A helyi önkormányzatok nagy gonddal kezdik a 21. századot. A tervutasításos évtizedekben Magyarország nem fordított kellő figyelmet a lepusztuló városrészek felújítására. A politika - gyakran ideológiai tényezők által vezérelve - túlzottan az intenzív városbővítésre koncentrált (pl. lakótelepek felépítésére), és elhanyagolta a belvárosi épületállomány rehabilitációját.

Az öreg lepusztult házak és az abban lévő lakások értéke alacsony. Logikusan a beköltözők is alacsony egzisztenciájú emberek. Napi kérdés, hogy ki lehet-e kerülni a slum-osodás csapdáját. Megoldás az ún. tömbrehabilitáció - háztömbnyi lakásegyüttesek feljavítása - lehet, csakhogy az egy vagyon.

Budapesten évtizede, hogy elindult végre a revitalizációs program. A feltételek közül megérett az elhatározás és a pénzt is rászánták végre. Hogy a szakértelem milyen, azt majd eldöntik a következő évtizedek. Lényeg, hogy a két körút közötti területen egyre több házat "pucolnak ki" egyre több utcát adnak vissza az embereknek. Nemcsak arról van szó, hogy feljavítják a lakásokat, kicserélik a burkolatot, kitiltják az autókat, vagy mélygarázzsal javítják a parkolást, hanem arról, hogy közösségi helyeket, padokat, tiszta játszótereket tesznek a térbe. Kávézók, éttermek, programok, kiállítások, koncertek, tehát igazi városi élet költözik a városrészbe.

Budapest nagy. A megoldandó feladat sem kicsi. Az évek már bizonyították a program első sikereit: ha a Ráday utcán, vagy a Mikszáth Kálmán téren sétálsz, vagy sétál a turista, akkor érezni fogjátok, hogy ez egy jó hely.

Sajtóhír 2001-ből: "Több mint tíz éve tart a folyamat, és még tizenöt év, amíg megvalósulhat a középső-ferencvárosi tömbrehabilitáció. Mintegy száz bontandó és ugyanennyi felújítandó épület található még Középső-Ferencvárosban. Viszont a rehabilitációs területen jelentősen megugrottak a lakásárak, és az ingatlanok iránt ugrásszerűen megnőtt a kereslet. Több mint húsz, rehabilitációs övezetre vonatkozó építési engedély van a vállalkozók kezében, és tíz daru jelzi a már elkezdett beruházásokat. A kilencvenes évekkel szemben, amikor még lasszóval kellett befektetőket fogni, ma már az jelent problémát, hogy az önkormányzat nem tud elég telket kiüríteni és házat elbontani".

Nem részletkérdés

Egy kérdést kikerültünk. Ha leromboljuk, vagy feljavítjuk a házakat, feltornásszuk az ingatlanárakat, és kisöpörjük az ott élő szegényeket (dzsentrifikáció - gentrification). De a társadalmi kérdés nem oldódott meg! Valahol másutt újratermelődik a konfliktus. Tudom, utópia, de az igazi város- (ország-) rehabilitáció a szegénység, iskolázatlanság, kultúrálatlanság felszámolása volna.

Más magyar városokat érint-e a kérdés? A jelenség,amiről szóltunk metropoliszokra jellemző, Magyarországon pedig ez Budapestet jelenti. Különösképp az évszázados városrészekre igaz, hogy vidéken csak néhány utcányit találnánk. Nyilván a nagyvárosainkban is vannak "jobb és rosszabb helyek", lakótelepprobléma azonban ott is ketyegő pokolgép.

Lakótelepek?

Mi a helyzet lakótelepeinkkel? A kiinduló slum-osodó városrészeket illető jelzősor, miszerint ezek egy régebbi kor igényeihez igazodó, hirtelen épült, semmiből nőtt lakástömegek, igaz lakótelepeinkre is. Tehát ha a döntéshozók nem tanulnak New York, József-, Erzsébet-, Ferencváros példáiból, akkor félő, hogy a gettósodás a lakótelepeken is törvényszerű jövőkép. A lakótelep rehabilitációs programot most kell/kellene elkezdeni .... De ez egy másik történet...

Plázák?

Vajon segítik-e a város életben maradását, fejlődését, a bevásárlóközpontok? Megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint elveszik a kiskereskedőktől - akikkel személyes ismeretségben vannak a vevők - a piacot, a város többi lakójától pedig elveszik a közösségi teret, az utcát. Mások szerint a plázákban is vannak padok, mozik, presszók is vannak, de nincs zaj, szmog, hideg, autóforgalom. Régen a fiatalok korzóztak, ma plázáznak. A lényeg ugyanaz: sétálni, nézelődni, együtt lenni. Ott vannak a bankok, a posta, a telefonszolgáltatók, és egyre több helyen beköltöznek végre a hivatalok is. A lakásállományt nem menti meg a bevásárlóközpont, de az ingatlanárak emelkedését segíti.

(Mindez persze nem mentség arra, hogy pl. a Westrn City Centernek nevezett "nyugati városközpontban" magyar kifejezést nem találni, legfeljebb nagyjaink nevét, akikről cinikusan elnevezték a magyart nem ismerő, nem használó üzletek utcáit.)

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek