Reklám az európai piacon (II.)
Érsek Dóra
2004/10/20 10:27
720 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Jóllehet, az egészségvédelem az uniós reklámszabályok nagy részének a mozgatója, a tiltás nem kerülte el a gyógyszeripart sem. Ennek megfelelően elutasítottak egy olyan javaslatot is, amely - megkötésekkel ugyan - engedélyezte volna azt, hogy az AIDS, az asztma és a cukorbetegség ellenszereiről a gyártótól is kaphattak volna tájékoztatást a betegek.

Uniós jogszabályok

Így továbbra is tilos a közvetlen reklám minden gyógyszer esetében, amit orvosi vényre, vagy csak magukon az orvosokon keresztül szerezhetnek be. De a recept nélkül kapható szerek hirdetését is szigorú feltételekkel engedélyezik. A reklámban feltétlenül közölni kell, hogy a termék nem minősül gyógyszernek, el kell mondani rendeltetésszerű használatát, és nem szabad megfeledkezni a mellékhatások megemlítéséről sem. Az uniós jogszabály úgy határoz, hogy minden, a gyártók által használni kívánt marketinginformációt először az Egészségügyi Termékek Értékelését végző Európai Ügynökségnek kell jóváhagyni. Az egészség és a fogyasztó védelmének jelszava természetesen az élelmiszereknél is előkerül. Ennek jele az is, hogy egy készülő rendelkezéssel éppen azt akarja megtiltani az unió, hogy egyes élelmiszereket az egészségre gyakorolt jó hatásukkal hirdessenek. Az alkohollal szemben kevésbé szigorú az EU, mint a dohánytermékekkel kapcsolatban. Hosszú évek óta tervezik, de még nem készült el az erről rendelkező jogszabálynak még a tervezete sem. A tagállamok természetesen szigoríthatnak, ám ezzel azt kockáztatják, hogy megsértik a belső piac szabályait. Az európai televíziózásról szóló jogszabály ugyanakkor a szeszes italok terén is szigorú: nem mutatható be az ital olyan fényben, mintha javítaná a fizikai és szexuális teljesítményt, gyógyító hatása lenne, vagy pusztán az italozástól népszerűbb lenne a hirdetésben szereplő.

Közszolgálat és kereskedelem

A hirdetés természetesen nem célozhatja meg a kiskorúakat, olyannyira, hogy azok nem is szerepelhetnek benne. Magyarországon a médiatörvény hasonlóan szabályoz, de a közszolgálati adókon, s főműsoridőben a kereskedelmi médiumokban is teljes tilalmat rendelt el. A reklámtörvény pedig tiltja a reklámot az elsődlegesen fiataloknak készülő sajtótermékekben és köztéren, illetve az oktatási intézmények kétszáz méteres körzetében.Az egyszeri tévénézőnek aligha tűnhetett fel, de az EU-csatlakozás a kereskedelmi tévék reklámrendjét is megváltoztatta. A médiatörvény két évvel ezelőtt, az uniós tévés irányelvét követő módosítása alapján a napi műsoridő legfeljebb 15 százalékát teheti ki reklám, egyben nem lehet több óránként 12 percnél. A közszolgálati adók ezzel szemben óránként csupán hárompercnyi klasszikus (a teleshop típusú műsorok például nem tartoznak ide) reklámmal terhelhetik a nézőt. A 12, illetve három percbe beletartoznak azok a spotok is, amelyekben a csatorna saját magát hirdeti, külön számítják azonban a televíziós termékbemutatókkal egybekötött ajánlókat - ebből napi két órát tolerál a rendelkezés. Fél óránál rövidebb műsort nem szakíthatnak meg, háromnegyed óránál hosszabb műsorok, például filmek közben pedig negyvenöt percenként sugározhatnak hirdetéseket. Igaz, a negyvenöt percből le kell számítani a reklámblokk időtartamát, így az egyszerű nézőnek igen gyakran tűnhet úgy, ezek nem nagyon felelnek meg annak a kitételnek, hogy "ne sértsék meg a műsorszám értékét, egységét". Szerencsére a sportműsorokat - a törvénynek megfelelően - megkímélik a csatornák: a meccsek és versenyek esetében csak a szünetekben lehet reklámokat vetíteni. Ehhez hasonlóan sem a nemzeti ünnepekről szóló tudósításokban, sem a vallási műsorokon belül nem szabad kereskedelmi hirdetéseket sugároznia a csatornának.

Forrás

  • Magyar Hírlap

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek