Római játékok
Farkas Zoltán
2003/07/02 15:00
6074 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Róma nemcsak gladiátorok játékaitól volt hangos, hanem kevésbé ismert gyermejátékoktól is. A nyár folyamán magunk is kipróbálhatjuk ezeket az ókorban oly divatos kedvteléseket.

Gyermekek játékai

A homokozás, házikók építése, kockázás, mogyoróval való golyózás általánosan elterjedt kedvtelés volt a gyermekek körében. Ugyancsak közismert volt a karikázás, melynek az volt a lényege, hogy egy karikát bottal hajtottak (tereltek) maguk előtt. Hogy élvezetesebb, látványosabb legyen, ezért csengőket, illetve különféle díszeket erősítettek a karikáikra.
Jellegzetes játék volt a páros-páratlan játék, mely abból állt, hogy ki kellett találni, hogy vajon a játszótárs páros vagy páratlan számú kavicsot, golyót tart a kezében.

Egérfogat és vesszőparipa
Kicsik és nagyok egyaránt hódoltak az "egérfogat" örömeinek. Két vagy négykerekű kocsikat eszkábáltak maguknak, majd abba kutyát, kecskét, esetenként törpelovat fogtak a nagyobbacska gyerekek. Az sem volt szokatlan, hogy ők maguk húzták ezeket a kocsikat. A játék komoly versenyekké alakulhatott át, hiszen a felnőttek mintájára maguk is rendeztek "fogathajtó" versenyeket.
Ahhoz, hogy megvívjanak egymással, nem is volt mindig szükség kocsikra. Egy botdarabot, hosszú nádszálat vesszőparipaként meglovagoltak, s máris versenyre kelhettek egymással.
A ma is ismert játékok közül már akkor is népszerű volt a babázás, a futóverseny (egymás nyakában ülve), katonásdi.

"Rézlégy kergetés"
A szembekötősdi már az ókori Rómában is nagy népszerűségnek örvendett. Ezt úgy játszották, hogy egyik társuknak bekötötték a szemét, majd a többiek csúfolódó megjegyzésekkel és botokkal kezdték ingerelni. A bekötött szemű gyermeknek az volt a feladata, hogy elfogja az őt ingerlő, piszkáló társakat. Akit sikerült elfognia, annak kötötték be a szemét.

Capita aut navia
Szintén ma is közismert játék volt a capita aut navia, vagyis a fej vagy írás. A római gyerekek olyan pénzdarabot hajigáltak a levegőbe, melynek egyik oldalán a kétarcú Janus volt látható, a másikon pedig egy hajó. Az nyert, aki eltalálta, hogy melyik felével esik lefelé a pénzdarab.

Trigon
A disznó hólyagját megtisztították, felfújták, majd rajzoltak egy-két méter oldalhosszúságú háromszöget a földre, melynek minden csúcsába egy-egy gyermek állt. Mindenkinek a kezében egy-egy felfújt hólyag, majd egymásnak adják körbe-körbe. Aki leejti, az pontot veszít, s az győz, aki egy meghatározott időszakban a legkevesebbszer ejti ki a hólyagot / labdát.

Micare
Ez egy páros játék, melynek során a játékosok hátra teszik a kezüket. Egy előre meghatározott jelre mindkét játékos előrántja a jobb kezét, s ujjaival egy számot mutat. Ezzel párhuzamosan előre minden játékos tippel a másikuk által mutatott számra. Ha nem találja el egyikük sem, akkor újra próbálkoznak. Az győz, aki először találja el a másik által mutatott számot. (Hasonló ez a kő, papír, olló játékhoz.) Korsó-játék:
Egy kiválasztott személy beül a kör, vagyis a korsó közepébe. A többiek megpróbálják ellökni, megcsípni stb. a korsóban ülőt, aki nem állhat fel, csak az őt piszkálók kezét kaphatja el. Ha sikerül elkapni valamelyik társa kezét, akkor cserél vele.

Mogyoró
Minden játékos kap egy adag mogyorót, s elkezdenek közösen egy piramist építeni úgy, hogy egyszerre mindenki csak egy mogyorót tehet a piramishoz. Az győz, aki a piramis összedőltéig a legtöbb mogyorót tudja elhelyezni.

A felnőtte(bbe)k kedvtelései

Kockajáték Kockajáték
A felnőttek körében is népszerű volt a kockajáték (alea). A kockákat csontból (ehhez legjobb a birka lábcsontja) vagy kőből faragták, s csak négy lapján voltak számok (1, 3, 4, 6), így a 2 és az 5 hiányzott. Ez abból adódott, hogy a kocka két lapján domború volt, itt nem tudott megállni. Négy kockát helyeztek a pohárba, megrázták, majd egy táblára szórták a kockákat. Az volt a legjobb, ha mind a négy kockán felül más és más szám volt, ezt a dobást venus-nak nevezték. A legrosszabb dobást kutyának, canis-nak nevezték, ekkor minden kocka 1-t mutatott. A játékot vezető személyt rex bibendinek hívták, s az irányíthatta a játékot, aki venus-t dobott.
A kockajáték egy másik formája, amikor öt darab kockát a levegőbe hajítanak, majd a kézfejükkel igyekeznek minél többet elkapni közülük.

Deszkajáték
Egy fatáblát négyzetekre osztottak, s a játékhoz köveket használtak. Az volt a feladat, hogy meghatározott játékszabályok szerint körülzárják vagy elvegyék az ellenfél köveit. Hasonlatos ez a ma ismert dámához, malomhoz.
Ennek egy bonyolultabb változata volt a ludus latrunculorum, az ostromjáték, melyben két csapat játszott egymással, a rablók (latrunculus) és az őket üldöző hadsereg. A kövek katonákat, vezért és ostromgépeket szimbolizáltak, s a kulcsmondat így hangzott a játék során: "Cave regi!", vagyis Vigyázz a királyra. Sok tekintetben hasonlatos ez a játék a sakkra.

Kakasviadal
Nem az emberek, hanem a kakasok erejét és ügyességét tették próbára a kakasviadalok. A viadalok előtt már akkoriban is fogadásokat kötöttek.

Úszás
Az úszásnak a rómaiak az etruszk hagyomány folytatóiként nagy jelentőséget tulajdonítottak. Gyakran rendeztek versenyeket is. A gyorsaság mellett a kitartást is díjazták. Rendeztek olyan vetélkedőket is, hogy ki tud nagyobb távolságot leúszni.

Panem et circenses
Az egyéni és társasjátékok mellett nagy szerepe volt az államilag finanszírozott és szervezett nyilvános játékoknak (ludi). Ennek három fő típusát szokás megkülönböztetni: ludi sceninci (színjáték), ludi circenses (cirkuszi játékok) és ludi vagy munusgladiatorum (kardvívók küzdelmei). Ezek a rendezvények már sokkal inkább látványosságok voltak, mintsem játékok - gondoljunk csak arra, hogy a részvevők gyakran hivatásosok voltak, s nem is mindig okozott örömet számukra a játék ...

Kockázás

A játékok java részét gyermekek játszották, s ugyan felnőtt korban is számos játékos kedvtelésnek hódoltak a felnőttek, de éles határt húztak a két korszak közé. Erre utal az a tény is, hogy az esküvő előtti éjszaka a házasulandó nő a házi oltáron az isteneknek ajánlotta gyermekjátékait.

Forrás:

Az antik Róma napjai. Tankönyvkiadó, Bp. 1984
Robert Étienne: Pompeji, az eltemetett város. Park K. 1992
Terry Deary: Rettegett rómaiak. Egmont K.
T. Cornell - J. Matthews: A római világ atlasza.
Helikon 1991
A Marks, G. Tingay: A rómaiak. Park K. 1994
Kakasviadal

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek