Sajátos nevelési igényű gyerekek tanítása az iskolában
2014/12/04 08:00
4637 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A szülő várakozással teli izgalmakkal készül gyermeke világrajövetelére, elképzelik milyen lesz, néha talán azt is, hogy mennyire sikeres pályát fog befutni. Amikor azonban a világrajövetel után nem sokkal kiderül, hogy a gyermek sérült, embert próbáló hónapok, évek következnek. Ha a sokk után sikerül elfogadniuk a helyzetet, jöhet az utánajárás, hogy milyen pluszt kell nyújtaniuk gyermeküknek. Minden gyerek a saját, egyéni módján fejlődik. Néhányuk később éri el a fejlődés megfelelő szakaszát. Előfordul, hogy a késés a normál fejlődés változatán belül van, de a felzárkózáshoz segítségre van szüksége.

sajatos

A Sajátos Nevelési Igényű (SNI) gyermekek definíciója a jelenleg hatályos, 2011. évi köznevelési törvény szerint:

„sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.”

Az oktatáspolitika hosszú ideig a speciális nevelési igényű gyermekek elkülönített nevelését preferálta, a többségi intézmények hatékonyságának növelése érdekében. A civil kezdeményezések és az Európai Uniós irányelvek „nyomására” változott az oktatáspolitika. Hiszen egy egységes oktatási rendszer felelős minden egyes gyermek oktatásáért, minek folyamán az iskola rugalmasan reagál a tanuló speciális igényeire. Alaphelyzetben ugyanis mindenki másféle ellátást igényel. Az iskola egy szolgáltató intézmény, az a dolga, hogy a lehető legjobban kiszolgálja azokat, akik hozzáfordulnak. Másrészt az elkülönített iskolákban a speciális képzések sokszor elvették az időt a tulajdonképpeni tanulnivalóktól. A pedagógiai tapasztalatok erősítették az új tendenciát, mely szerint a nem elkülönítetten fejlesztett gyermekek nem fejlődtek kevésbé, sőt olykor jobban haladtak. Ilyen gyerekeket azok az intézmények tudnak fogadni, amelyek rendelkeznek iskolán belüli szakértelemmel, feltételekkel: a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógussal, konduktorral, speciális tantervvel, tankönyvekkel és más segédletekkel. Az megint más kérdés, hogy az iskola kérheti majd a szakértői bizottság véleményét, hiszen nem mindenki alkalmas arra, hogy befogadott legyen. Ez a fajta inklúzív oktatás úgy működik, hogy a gyógypedagógiai foglalkozások a tanórákon kívül zajlanak, azaz amíg az ép gyerekek sportra, zenére, rajzra, szakkörre, vagy magasabb szintű tanulmányi képzésre, például felvételi előkészítőre járnak, addig az SNI-s tanulók gyógypedagógiai foglalkozásokon vesznek részt.

De mit mondanak erről a gyakorló szakemberek? Gaál Dorottya fejlesztő pedagógus szerint az SNI-s gyerekek integrálása nem olyan könnyű, mert a tanárok sokszor nincsenek felkészítve az ők speciális tanításukra, a tananyagot viszont nem lehet mindig személyre szabottan gyerekenként változtatni. Véleménye szerint a szakértői bizottságnak jobban figyelembe kellene venni a pedagógiai véleményeket, hisz csak a tanár látja testközelből, hogy az adott gyerek hogyan működik közre integrált keretek között, illetve 1-2 SNI-s gyerektől többet nem szabadna egy osztályba integrálni, ott is minden esetben pedagógiai asszisztensnek kellene segítenie órákon a tanár munkáját.

Lipták Zita iskolai pszichológusnak az a tapasztalata, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekek gyakran szorulnak pszichológiai segítségre - sok esetben diagnózisuk alapján, de sokszor pont a diagnózis következtében alakulnak ki olyan személyiségjellemzők, tünetek, melyek pszichológiai beavatkozást igényelnek. Gyakran mire eljutnak oda, hogy egy tanulási zavart diagnosztizálnak, addigra túl vannak rengeteg kudarcélményen, ami énképüket, önértékelésüket erősen negatív irányba formálja. Ezt javítani, fejleszteni hosszas pszichológiai munkával lehetséges. Ezért fontos ezen problémák mielőbbi felismerése, hogy a gyermek énképe minél kevésbé sérüljön és mihamarabb megkapja a szükséges fejlesztést, differenciált bánásmódot. De az is gyakori, hogy különböző magatartási- és emocionális problémák mögött a destruktív családi háttér, bánásmód áll. Ezért a szülőkkel való együttműködés és közös munka is elengedhetetlen része az SNI-s gyerekek pszichológiai gondozásának. Sajnos előfordul, hogy a szülő nem bevonható. Ilyenkor marad a gyermekkel való egyéni munka, ami hosszú távon még így is nagy segítség, támasz lehet a gyermek számára.

Rezeli Zsófia gyógypedagógus szerint a fejlesztés hatékonyságát nagyban segíti, ha az elmaradást mutató képességek mögött álló idegrendszeri struktúrákat mozgásfejlesztéssel is támogatjuk. A fejlesztő munka során elengedhetetlen a sokszor már másodlagos tünetekkel is terhelt (szorongó, magatartásproblémás, negatív tanulás iránti attitűddel rendelkező) gyermekek számára a sikerélmény biztosítása, és a motiváció fenntartása változatos tevékenységekkel, amelyek a gyermek természetes érdeklődését kihasználva célozzák meg a képességek fejlesztését. A gyermek beilleszkedésének biztosításában lényeges elemet jelent a gyógypedagógus és az integrációban részt vevő szakemberek és szülők közti kommunikáció. A gyermekek integrációját segítő gyógypedagógus részéről fontos, hogy az egyes tanulók speciális nevelési szükségleteinek ismertetésén túl elfogadó szemléletet alakítson ki a befogadó intézményben dolgozó nevelők és az érintett szülők körében. Minden gyermeknél hangsúlyozandó, - de a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében talán még inkább kívánatos - hogy a gyermek teljesítményét, erőfeszítéseit mindig önmagához viszonyítva értékelje környezete.

Látható, hogy a sajátos nevelésű igényű gyerekek integrált oktatása a tapasztalatok szerint egyáltalán nem könnyű, de a pedagógusok és az őket segítő szakemberek mind a gyerekek érdekét tartják szem előtt. Az együtt eltöltött diákévek pedig egyik részről nagymértékben segítik a beilleszkedést a társadalomba, a többiek részéről pedig minden hirdetésnél jobban szolgálják a másság elfogadását.

Erdős Levente

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek