SDT és történelem
Farkas Zoltán
2004/09/01 21:26
937 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) új távlatokat nyit(hat) a történelemtanításban is. Hogy ez mit is jelent, az nyomban kiderül, amint megismerkedünk az SDT tananyagaival, s végiggondoljuk felhasználásának módozatait.

Emberek és háborúk

A Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) többek között azzal a céllal jött létre, hogy lehetőségünk legyen arra, hogy az eddigieknél is korszerűbben és hatékonyabban sajátítsuk és sajátíttassuk el a történelmet. Az SDT mint elektronikus tananyag-adatbázis és tartalomkezelő keretrendszer egyrészt olyan tananyagelemeket biztosít a felhasználók számára, melyek önmagukban is használhatók (ismeretszerzés, szemléltetés, feldolgozás, ellenőrzés, projekt-munka céljára), másrészt a rendelkezésre álló elemeket egyedi elképzeléseknek megfelelően szerkeszthetjük, új struktúrába fűzhetjük, s így a helyi tantervnek vagy egyéni tanulási ritmusunknak, igényeinknek megfelelő tananyagot hozhatunk létre.

De nemcsak tartalmi és technikai szempontból jelent újdonságot az SDT, hanem a régi, jól bevált megoldások mellett új szakmai módszerek és pedagógiai eljárások alkalmazására is lehetőség nyílik. Az interaktív feladatok és tesztek révén a diákok elmélyíthetik és ellenőrizhetik a megszerzett ismereteiket, a szimulációk pedig a vizualitásban rejlő lehetőségek kiaknázásával szemléletesebbé, interiorizálhatóbbá tehetik a magyarázatokat. Ezek a tananyagok mind az órai, mind a tanórán kívüli munkában (szakkör, felzárkóztatás, tehetséggondozás) sokrétűen hasznosíthatók, igény szerint formálhatók és bővíthetők. A felhasználás hatékonysága tovább fokozható a kollaboratív tanulási eljárások alkalmazásával, melyek a csoportmunkát, az azon belüli és kívüli kooperációt (fórum, chat, közös projektek stb.) részesítik előnyben.

Már nem irreális az az elképzelés, hogy egymástól távol élő, más nyelveken beszélő diákok közös feladatot hajtsanak végre, mégpedig úgy, hogy napi munkakapcsolatban állnak egymással, s a fizikai távolság ellenére közösen végzik a feladatokat. Az SDT nem egy kész tananyag, mellyel az a legfőbb teendő, hogy "csak" elsajátítsuk, hanem egy folyamatosan formálódó, bővülő mini-univerzum, melynek alakításában, tökéletesítésében mi magunk - diákok, tanárok és érdeklődő felhasználók egyaránt - részt vehetünk.

A gyakorlat

Emberek a lövészárokban

A bevezető gondolatok mellett igyekszünk néhány gyakorlati példával inspirálni kedves olvasóinkat az SDT minél szélesebb körű kiaknázására. Vegyük példaként az I. világháború történetét, melyet az SDT adta lehetőségek alapján többféleképp is feldolgozhatunk. Egyrészt a felhasználó a tematika által megadott formában, kronologikusan feldolgozza az eseményeket, s a szemléltető anyagok segítségével igyekszik egyre mélyebb szinteken értelmezni a történéseket. Más, egyéni megoldási módok is realizálhatók az SDT révén.

Például

1.

A szaktanár a maga elképzelései szerint tárgyalja az I. világháborút, s csak szemléltető anyagokat (pl. képek, animációk) használ fel.

  • Frontok
  • Ferenc József, II. Vilmos, II. Miklós
  • Magyar háborús dal
  • A páduai fegyverszünet

2.

Középiskolában viszonylag könnyedén feltérképezhetjük és "előhívhatjuk" az általános iskolai, valamint az egyénileg elsajátított ismereteket, ha az adott anyagrészből valamilyen előzetes elképzelésnek megfelelően I. világháborús képeket vetítünk diákjainknak, s azokról elbeszélgetünk.

3.

Három részre osztjuk az osztályt, a csoportot, s az egyes tematikai egységeket egy-egy csoport dolgozza fel, majd az adott órán az elsajátított ismereteiket átadják az osztálynak. A következő órát pedig azzal kezdhetjük, hogy az előző órai részhez tartozó tesztet a diákok megoldják, így ellenőrzik magukat. Ha az előző órát tartó csoport tanulói ezzel nem érnék be, akkor az adott minta alapján újabb kérdésekkel, feladatokkal egészíthetnék ki az eredeti tesztet. A három egységet a három csoport vezetésével az osztály közösen dolgozná fel, majd a végén a szaktanár ellenőrző feladatokkal mérhetné le az elsajátított tudást.

4.

A diákoknak azt az előzetes feladatot adjuk, hogy hasonlítsák össze az I. világháborút a történelem addigi háborúival. Ehhez megfelelő támpontokat adhatunk: fegyverek, hátország helyzete, technika, halottak száma, következmények. Az SDT-ből ehhez megfelelő képanyagot, adatokat és forrásokat találhat.

Célszerű:

  • a csoportokat az összevetés szempontjai szerint rendezni.
  • megtanítani őket a keresés hatékony módszereire.
  • lejegyeztetni a hallgatósággal az elsődleges benyomásaikat.
    Egy kép ...

5.

Az I. világháború eseményeinek megtárgyalása után tarthatunk egy olyan összefoglaló, ismereteket rendszerező órát, ahol az osztályt hat, különböző országokat képviselő (Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország, Olaszország, Osztrák-Magyar Monarchia, Németország) csoportra osztjuk. (A csoportok száma az USA bevonásával hétre is bővíthető.) A diákok házi feladatként nézzék át újra azokat az SDT-ben található foglalkozásokat és tanórákon átvett anyagrészeket, amelyek az adott csoport országának történelmét mutatják be a 19. század második felében. Külön hívjuk fel a figyelmet a szövetségi rendszerek kialakulását bemutató tananyagokra is! Az órán minden csoport bemutatja az adott ország törekvéseit, a háborúban tett lépéseit és végül megvizsgálja, hogy a célokból mennyi teljesült. Ezt táblázatban összesíthetjük. Természetesen nagyon fontos, hogy a csoportbeszámolók során mindenki hallgassa meg az elmondottakat, sőt ösztönözzük a diákokat kérdezésre.

6.

A diákok az adott tananyaghoz tartozó fórumok segítségével egyes specifikus problémákat meg is vitathatnak. (Ki a felelős az I. világháborúért? Ki tekinthető győztesnek, illetve vesztesnek? Oroszország kiválása, illetve az USA belépése a háborúba érdemben befolyásolta-e a háború kimenetelét? stb.) Természetesen az az optimális, ha maga a szaktanár is részt vesz a vitában, s szakmailag a kellő mértékig igyekszik minél polifonikusabbá tenni a vitát.

7.

Néhány diák elhatározza, hogy új, őket különösen érdeklő elemekkel bővítik ismereteiket, de úgy, hogy kutatási eredményeiket nemcsak közkinccsé teszik, hanem új tananyaggá is összefűzik. Legyen a téma a gyermekek, a nők és az idősek helyzete az I. világháborúban. Az egyes feladatokat nagy vonalakban kidolgozzák, majd az interneten keresztül meghirdetik s segítőtársakat keresnek. Amikor összeáll a csapat, akkor munkába lendülnek, s a kutatási eredményeiket feldolgozzák, strukturálják, majd beillesztik az SDT rendszerébe.

8.

Az I. világháború anyagából kétszintű érettségi felkészüléséhez való feladatokat állít össze a szaktanár. Úgy szerkeszti meg ezeket a feladatokat, hogy ugyanazt a problémát közép- és emeltszintű feladat formájában fogalmazza meg. Miután megoldják a diákok a kérdéseket, feladatokat közösen megbeszélik a különbségeket, illetve az adott szintre és megoldási módra jellemző specifikus vonásokat. A fenti példák csak felvillantott lehetőségek, azt mutatják be, hogy miként élhetünk az SDT adta lehetőségekkel. Az pedig rajtunk, diákokon és tanárokon múlik, hogy ezekkel élünk-e.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek