Sirok vára
Érsek Dóra
2008/11/12 15:08
1005 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Az Úristen is egy vár számára teremtette ezt a hegyet! - nézek fel a félelmetes sziklaszakadék csúcsát koronázó siroki várra. De hogyan jutok oda? Csak néhány pillanatig marad ez talány a számomra, mert már meg is láttam a község mellékutcájába invitáló VÁR-jelzést, ami egy keskeny, de kitűnő szerpentinúton vezeti fel a személygépkocsikkal érkezőket a Várhegy oldalában kiépített parkolóig.
Sirok vára

Innen már gyalog lehet továbbmenni, de hát szentségtörésnek is érezném a sok évszázados, annyi viharos küzdelmet látott kőfalak közé modern gépjárművel behajtani! Igen, a stílusos lóháton lenne, csörömpölő páncélban, diadalittasan, de most csak a déli ebédjüket belőlem elfogyasztani kívánkozó szúnyoghaddal kísértetve támadom meg a középkori várat. Várromot már nem mernék írni, mert a bástyák és kőfalak tetején friss helyreállításokat látok és már kiépítették az áramforrást és a víznyerés lehetőségét is. 

Tehát itt komolyabb építkezések fognak zajlani – szűröm le a végkövetkeztetést. Adja Isten és a magyar műemlékvédelem anyagi lehetősége! Sorra járom az egykori védőműveket, persze közben igyekszem felidézni a régmúlt történelemkönyvének eseményeit. Mint annyi sok erődítményünk, ez is a mongol áradat eltakarodása utáni félelem légkörében keletkezett. A környék birtokosai, az Aba nemzetség egyik ágának tagjai egyszerűen kiszemelték a kihűlt vulkáni hegyet, aminek csúcsát kőfalakkal övezték, bele lakóépületeket emeltek, míg a kijáratát egy alagúton keresztül oldották meg. De hiába készült el az erős vár, meg kellett hódolniuk Csák Máté kiskirály hatalmának, kitől csak 1320-ban foglalták vissza ostrommal Anjou Károly seregei. Erről a véres eseményről maradt fenn az első okleveles említés. A királyi várnagyok sorából 1372-ben Domoszlai Miklós kétezer aranyforint értekben kijavítatta a romos falakat, ezért Nagy Lajos király a zálogába adta. 

Ez azt jelentette, hogy amíg az uralkodó ki nem fizeti a zálogösszeget, addig Miklós úr hajthatta be a várhoz tartozó uradalom lakosainak adóját és mindennemű szolgálatát. Mert bizony egy-egy kővár urának lenni óriási hatalmat jelentett! Királyi kegyként még akár a pallosjogot is megszerezhette, amivel élet-halál ura lehetett a birtokán! Erről már mindenki felidézheti a maga filmes élményeit, amik a középkort mutatták be a moziban. Hát annyit elárulok, az egykori valóság sokkal szörnyűségesebb lehetett! A nyilvános kivégzések, amik az áldozat kínhalálának elnyújtásával jártak a legtöbbször, pótolták az akkortájt még nem létező médiát, vagyis: látjátok emberek, így jár az, aki a törvény és azok elhivatott őreinek ellenszegül! Most azt gondolhatják, talán kissé elkalandoztam a siroki vártól, pedig a sötét középkor évszázadai alatt rengeteg, napjainkra elhomályosult esemény játszódott le falai között.

A Tari nemesi család fiúágon való kihalása után 1475-ben a Guthi Ország família szerezte meg, közülük Mihály úr jó Hunyadi Mátyás királyunk nádorispáni hivatalát viselte. A XVI. században a török előrenyomulástól való félelmében Országh Kristóf földesúr egy alsóvárral erősítette meg, amit két akkoriban korszerűnek számító olaszbástya és annak ágyúi védelmeztek. A bejáratát kisméretű felvonóhíddal zárták el, ezen keresztül azonban már csak lovas katona tudott a vár területére bejutni, ezért a szekereket a kivésett sziklaárokban tárolták. De hiába a vastag kőfalak, ha a helyőrség nyúlszívű! A környék hadászatilag legfontosabb várát, Egert 1552-ben még Dobó István megvédelmezte, de az kevéssé ismert, hogy 1596-ban már ez a bravúr nem sikerült az akkori védőknek, így Eger végvára a töröké lett. 

Ennek hírére a környék kisebb erősségeit kardcsapás nélkül feladták a magyarok, így költözött be a pogány Sirok, Szarvaskő és Cserépvárba. Ott is maradtak majd száz esztendeig. Emlékük most is látható a siroki erődítményben, melynek külső falát egy lebontott keresztény templom faragott köveivel erősítették meg. A nemrégiben végzett régészeti feltárás szerint még egy külső palánkfalat is létrehozattak a robotra kirendelt környékbeli lakossággal. Ezt a várat vette ostrom alá a közeli Eger várát blokád alá vevő Habsburg ármádia egyik csapata. A törökök néhány napi vitézkedés után belátták, a katonailag elavult várban már öngyilkosság kitartani, így szabad elvonulás fejében átadták. A bevonuló császáriak hadbiztosai akkurátusan lajstromba vették a hadiszereket, élelmiszereket, amelyek között néhány hordócska mézet is feljegyeztek. Ezeknek a méhkaptáraknak az elhelyezésére szolgálhattak a felsővár sziklájának oldalába kivésett üregek. 

Aztán a középkori várat sorsára hagyták, már a kuruc szabadságharcban sem merült fel neve, csak, mint kóbor latrok menedéke. Ellenük vezette az utolsó ostromot 1710-ben Réthey Ferenc egri vicevárkapitány. A továbbiakban már gazdátlanul omladoztak falai, a tető nélküli épületeket az időjárás kegyetlen vasfoga rágta évről évre. Egy halvány reménysugár az 1960-as években csillant meg, amikor régészeti kutatások során kitakarították a felsővár alagútjait, de a félbe maradt munkálatokat csak az 1990-es esztendőkben folytatták. Elkészült a felvezető szilárd műút, a várfalak tetejét is konzerválták. Persze rengeteg még a teendő, de a megalakult helyi várbarátok lelkes csoportja igyekszik célját véghezvinni, a várat minél jobban helyreállítani, falai között pedig esztendőnként várjátékokat rendezni. Jelenleg a siroki vár bármelyik nap szabadon, díjmentesen látogatható. 

Forrás

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek