Spiró György: Csirkefej (A tétel)
Kormos Edit
2006/02/19 16:09
5814 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Az emelt szintű érettségi szóbeli tételeinek egy lehetséges kidolgozását adjuk közre oldalunkon. Felkészítőknek és felkészülőknek egyaránt segítséget szeretnénk nyújtani vele.

Spiró György rövid életrajza Budapesten született 1946-ban. 1970-ben diplomát szerez az ELTE magyar-orosz-szerb-horvát szakán, 1972-ben pedig az Újságíró Főiskolán végez. Dolgozott a Corvina kiadónál mint szerkesztő; az MTA kelet-európai csoportjánál; tanít az ELTE BTK-n; dramaturg a budapesti Nemzeti Színházban, majd 1986-tól 7 éven át a kaposvári Csiky Gergely Színházban. Később a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója, s a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára. Díjai: József Attila-díj (1982), Erzsébet-díj (1990), Déry Tibor-díj (1993), Madách Imre-díj (1994), Szép Ernő-jutalom (1997), A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díj (1998).  Spiró György művei   Regény Vers Novella Drámakötet Tanulmány    Kerengő (1974) Az Ikszek (1981) A Jövevény (1990)  A Jégmadár (2001)  Fogság (2005)   História (1977)   Álmodtam neked (1987) T-boy (1994)   A békecsászár (1982)  Csirkefej (1987)  Mohózat (1997)    Magániktató (1985)  Kanásztánc (1992)  Shakespeare szerepösszevonása (1997)  Spiró György: Csirkefej 1. Született 1985 2. Műfaja - Spiró meghatározása: tragédia (a kettős gyilkosság; a véres indítójelenet indokolja ezt) - a szakirodalom gyakran tragikomédiának nevezi 3. Címe - a darab megírásának vége felé születik a cím - utal a híres nyitójelenetre - szokatlan, figyelemfelkeltő, asszociatív cím => atmoszférateremtő 4. Alapötlet - Székely Gábor kérte meg Spirót, hogy írjon Gobbi Hildának egy darabot - Gobbi haláláig vele játszották (később Törőcsik Mari veszi át a szerepet)   A mű cselekménye, helyszíne, szerkezete 5. Cselekmény a. fabula: előbb a macskáját, végül magát az öregasszonyt is megöli két fiú egy külvárosai ház udvarában b. szüzsé: => a ház lakói (Nő, Tanár, Anya, Apa) => a környező világ lakói (Haver, Csitri, Bakfis, Törzs, Közeg, Előadónő) => a nevelőotthon lakója: Srác => a lakók múltja (Vénasszony, Nő, Apa, Anya, Srác) => a macska megölésének körülményei, temetése => a garázs stb.  6. Helyszín- egy szanálásra ítélt, Budapest külső kerületi földszintes ház udvara (állandó díszlet) 7. Szerkezet  -16 jelenet  A mű háttere a. a 80-as években megrekedt szocializmus társadalma => kiúttalanság b. a 80-as évek diszfunkcionális társadalma, ahol nem működik már a szerelem, a hatalom, vallás, család, munka, stb. => kiüresedett, felszínessé silányult emberi kapcsolatok, tömegmagány c. a szerepét vesztett, értékválságban élő, vegetáló ember képe azonban nem idegen a mai társadalomban sem => aktuális történet  A Csirkefej motívumai 1. Áldozat - csirkefej (macskaeledel, a halott macska sírja, véres áldozat) - macska (társ, akit a férjénél is jobban szeretett a Vénasszony; áldozat) - Vénasszony (véres áldozat) - a Srác (szülei és a rendszer áldozata) - Tanár, Nő (önmaguk és a rendszer áldozatai) 2. Tékozló fiú - a srác hazatérése az intézetből - vágy: apjával meccsre menni, beszélni => "köldökzsinór" - a tékozló fiú hazatér, de a "haza" nem otthon => nem család várja - gyilkos indulat, fékevesztettség, önkontroll hiánya (frusztráltság) - elvakult, mentegető szeretet az Apa felé => megfelelés vágy, szeretetéhség 3. Bűn és bűnhődés - rokonvonások Dosztojevszkij regényével és filozófiájával - itt is egy Vénasszony meggyilkolása történik => de: a véres bűnt elkövetők bűnhődést nem mutatja be - a macska pusztulása azonban következményeiben bizonyos jelentőséget nyer => Vénasszony "megvilágosodási" folyamatának kezdete - a Vénasszony tetteiben, viselkedésében eltorzított dosztojevszkiji hősre hasonlít => vezekelési vágy, istenkeresés 4. Istenkeresés - Vénasszony vezeklési vágya, támaszkeresése - Vénasszony kérdése a tanárhoz: "Tessék mondani, tanár úr, van Isten?" válasz: "Kell, hogy legyen." - Vénasszony görcsös jócselekedetei: segíteni másoknak (elhárítják), végrendelet, melyben a Srác az örökös => éppen ő öli meg apja uszítására   A szereplők - "gyermekfelnőttek" => szociálpszichológiai kifejezés arra az egyénre, akinek életéből kimarad a felnőtté válás folyamata => nem képes felelősséget vállalni semmiért: sem másokért, sem magukért => így megkérdőjeleződik a személyes felelősségének kérdése is - szinte minden szereplő ilyen gyermekfelnőtt a darabban - ki nem teljesedett személyiségek - önállótlanok, racionális gondolkodásra képtelenek - nem tudják betölteni ősi szerepüket sem: => az Apa nem apa, az Anya nem anya => a Tanárnak és a Nőnek nincs párja, családja => az öregember szerepkeresése => már nem a tapasztalat és bölcsesség szimbóluma => felesleges   A Csirkefej nyelve - igazi nyelvi és stilisztikai bravúr a dráma nyelvezete - a nyelv az önkifejezés, a külvilággal való kapcsolattartás eszköze - szereplői képtelenek vagy nagyon nehézkesen tudják kifejezni érzéseiket, gondolataikat => "romnyelv" - hírhedt nyitójelentek: Srác és Haver belépője => a Srác első szava: "bazmeg" (ejtést követő leírás) => folyamatos káromkodás => szaggatottság, önismétlés (gyakori "-" jelek) - "romnyelv": szegényes, végletekig egyszerűsödött nyelv, mely már nem képes betölteni ősi kommunikációs funkcióját - a Csirkefej nyelve => befejezetlen mondatforgácsok, hiányos és tagolatlan mondatok túlsúlya, zavaros szóhalmazok, artikulálatlan hangok => infantilis, elállatiasodott nyelv => beszűkült, embertelen világ - 4 nyelvi réteget szokás elkülöníteni Spiró Csirkefejében 1. "bazmegező" alpári, csekély szókincsű, beszűkült, csonkolt önkifejezés Beszélik: Srác, Haver, Apa, Törzs, Közeg, Anya, Csitri => a 12-ből 7 (!) szereplő 2. hétköznapi kommunikációra alkalmas, de meglehetősen szegényes nyelv Beszélik: Vénasszony, Nő, Előadónő, Bakfis 3. választékos, iskolázott, szakmailag kiművelt nyelv Beszélik: Tanár => a 12-ből 1 (!) szereplő 4. irodalmi nyelv Beszélik - A Tanár előadásában elhangzó Ady-vers képviseli    Summa - Spiró Csirkefeje az indulatok drámája - hisztérikus légkör - önnön sorsukon változtatni képtelen emberek => másokat hibáztatnak - igény a változtatásra => hamvába holt próbálkozás ebben a közegben - "új barbárság" => nyelv és értelem nélküli társadalom felé - céljuk vesztett indulatok tárgykeresése Spiró írói mentalitása: => aktuális társadalmi traumák nyílt kimondása => álszemérem nélküli moralizálás A Csirkefej világa: - kapaszkodóit (társadalmi, morális, transzcendens) elvesztett ember frusztrációja  - istentelen világ, isten nélküli embere - "humánökológiai pusztulás"

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek