Szakma- és pályaválasztás
2003/05/21 12:29
1857 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Az OFA, Munkaügyi Kutatások Szakmai Műhelyében készült tanulmányok közül, a fiatal munkavállalók sorsát erősen befolyásoló tanulmány legfontosabb elemeit ismertetjük. Györgyi Zoltán és Szabó Mária A szakma- és pályaválasztási tanácsadással foglalkozó szervezetek kapcsolatának, korszerű rendszerek kialakításának vizsgálata, javaslat kísérletekre címmel készített tanulmányt, amely több, általuk végzett kutatást fog össze. Kutatási összefoglalójuk néhány fontos megállapítását idézzük.

A téma indokoltsága

Az egyén élete során sokszor kerül olyan döntési helyzetbe, amely alapvetően meghatározhatja további sorsát, életét. E döntési helyzetek egyik nagy csoportja szakmai pályafutását, karrierét befolyásolja kisebb-nagyobb mértékben. Az ezzel kapcsolatos döntések végigkísérik egész életét, az óvodai beiratkozástól kezdve a nyugdíjba vonulásáig, esetleg még azon túl is.

A döntéseket minden esetben az egyén hozza meg (saját maga, vagy ha fiatalabb - a szülei), a döntések azonban sok vonatkozásban függnek a társadalomtól is. A társadalom által felkínált intézmények között kell mozognia az egyénnek, mégpedig úgy, hogy maga előtt lássa döntésének távolabbi következményeit, ezen belül a későbbi lehetséges döntési helyzeteket, úgy, hogy lehetőség szerint az intézményrendszer változásait is valamilyen módon figyelembe tudja venni.

Jelen kutatás azt vizsgálta, hogy az egyén legfontosabb döntési helyzeteiben milyen intézményes segítséget kaphat a közösségtől, a társadalomtól annak érdekében, hagy a saját szempontjából legmegfelelőbb döntést meghozhassa. A munka aktualitását több tényező is indokolta: a képzés, a munkaerőpiac és a pályaválasztási intézményrendszer oldaláról egyaránt.

Az egyén a korábbinál sokkal több és sokkal bonyolultabb döntési helyzetbe kerül, s feltételezhető, hogy egyre kevésbé képes önállóan, illetve az egyéni kapcsolatai révén megszerzett információk alapján hatékony döntéseket hozni. Nyilvánvaló, hogy nagy szüksége lehet intézményes segítségre, de ez az intézményes segítség is differenciálódott, egyre nehezebb az információt szolgáltató intézmények között eligazodni.

A kutatás ez utóbbi területet célozta meg annak érdekében, hogy az egyén, mindenekelőtt a fiatalok karrierjét befolyásoló információkat szolgáltató intézmények közötti eligazodást segítse.

Kutatási hipotézisek

A korábbiaknak megfelelően az egyén a különböző helyzetekben olyan döntéseket hoz, amelyek hatása hosszú távú. Nem olyan értelemben véve, hogy hosszabb távon meghatározza a sorsát, hanem hogy hosszabb távon meghatározza későbbi döntési lehetőségeit. Mindez azt eredményezi, hogy egy pályaválasztási döntés nem, vagy nem feltétlenül határozza meg az egyén későbbi pályájának alakulását (karrierjét), de kijelöl bizonyos lehetőségeket.

Ez azt jelenti, hogy egy-egy iskola-, szakma- vagy munkahelyválasztással kapcsolatos döntés nem döntő jellegű, nem indukál visszafordíthatatlan, módosíthatatlan folyamatokat, s ilyen értelemben talán nem jár olyan súlyos következményekkel, mint az 1990 előtti "lineáris" rendszerben, ugyanakkor sokkal nehezebb eligazodni a választási lehetőségek között, sokkal nehezebb előre látni az út végét, pontosabban az elágazó útszakaszok végpontjait.

Ennek megfelelően szakítani kell a korábbi pályaválasztás, pályaválasztási tanácsadás fogalmakkal (illetve azokat leszűkítve érdemes csak használni), s az egész folyamatot nagyobb összefüggésbe helyezve karrierépítésről, illetve karrier-tanácsadásról kell beszélni. Ugyanis egy hosszabb távú folyamat (karrier) bizonyos elemeiről van szó, s arra, hogy ennek két fő eleme, az iskolaválasztás (illetve tágabb értelemben véve: a tanulmányok - szakmák, szakterületek és a megfelelő intézmények - iskolák, tanfolyamok - kiválasztása) és a munkahelyválasztás egy összefüggő folyamat részei.

Az egyén bekapcsolódása a karrier-tanácsadási rendszerbe nem jelenti azt, hogy olyan tanácsadó intézményt kell találnia, amely minden összefüggést, folyamatot teljes mértékben átlát, s ennek megfelelően teljes mértékben hagyatkozhat is rá. Jelenti viszont azt, hogy az intézmények lássák a helyüket a karrierépítési, karrier-tanácsadási rendszerben, illetve ismerjék ez utóbbi egyéb, más részterületekkel foglalkozó intézményeinek a tevékenységét is. Hogy egy nagyon egyszerű példánál maradjunk: ha egy 14 éves fiatal középiskolát választ, akkor - ha igényel - tanácsot kapjon arról: képességeinek megfelel-e az adott iskola, szakma; van-e esélye az oda való bejutásra; ha elvégzi az iskolát, milyen továbbtanulási esélyei vannak; milyenek a várható elhelyezkedési kilátásai; milyen pályakorrekcióra van lehetősége, stb.

Nem gondoljuk, hogy mindezeket az információkat a fiatalnak egy adott intézményben kell megkapnia, de azt igen, hogy minden, az adott részterülettel foglalkozó intézmény tudja, hogy a fiatal döntése nem független a képességeitől, az iskolarendszer kapacitásától, a képzési piac egyéb elemeitől (adott esetben a saját képzésre fordítható jövedelmétől), s a helyi, regionális, illetve országos munkaerő-piaci helyzettől. Ennek megfelelően hívja fel minden intézmény erre az egyén figyelmét, s ha az igényli, küldje el ahhoz a másik intézményhez, amelyik a szükséges felvilágosítást megadja (meg tudja adni) számára.

A kutatás alapvető hipotézise szerint egy ilyen pályairányítási, karrierépítési rendszerre szükség van, szükség lenne, de alapvetően hiányzik. A korábbi tapasztalatok azt jelzik, hogy: a két fő információs terület a munkaerőpiac (beleértve a munkaerőpiacot befolyásoló gazdaságot is) és az oktatás közötti információs kapcsolat laza; mind a két részterület sokféle intézménnyel rendelkezik, de ezek az intézmények is csak az adott részterület egy-egy szegmensével kapcsolatos információk birtokában vannak; az egyik részterületen, illetve azok egy-egy szegmensén jelenlévő intézmények vagy nem ismerik a többi intézmény tevékenységét, vagy nem érdekeltek a hozzájuk fordulók átirányításában.

Mindezek következtében: az egyén a karrierépítésben alapvetően saját magára (családjára, ismerőseire) van utalva, ez pedig különösen a hátrányos helyzetből startoló fiatalokat érinti érzékenyen.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek