Szállítószövetek
Nádori Gergely
2007/11/27 20:15
2442 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A növényi szállítószevetek fantasztikus szerkezetek. Egyszerű felépítésükkel meglepően bonyolult feladatok ellátására képesek, biztosítják az anyagok áramlását a gyökerektől a növény csúcsáig akár egy aprócska ibolyában, akár egy mamutfenyőben.

A szállítószövet-rendszer

Sugaras edénynyaláb

A szállítószövet-rendszer a gyökerek által felvett vizet és ásványi sókat juttatja el a hajtásba, illetve a hajtásban fotoszintézis révén képzett szerves vegyületeket a növény minden részébe.
Szállító feladatot ellátó alkotói a szállítás irányába erősen megnyúltak és ferde harántfalakkal megnövelt felületen biztosítják a szállított anyagok egymásnak való gyors átadását.
A víz és az ásványi sók szállítását a farész (xylem ), a szerves anyagok szállítását a háncsrész (phloem) elemei végzik, s ami mindezt létrehozza, egy osztódó szövet: a kambium. A fa- és a háncsrész általában kötegekbe (edénynyalábokba) tömörül. A farész szállítóelemei többnyire elpusztult sejtekből állnak, míg a háncsrész hasonló ellátó sejtjei plazmát tartalmaznak.

A farész

Évgyűrűk

A farész a nevét arról kapta, hogy erősen megvastagodott sejtfalú szállítóelemei sok faanyagot (lignin) tartalmaznak. A lignin csekély vízáteresztő képességű, és fokozza a szállítóelemek szilárdságát.
A kambium faelemeket képző sejtjei hosszanti irányban megnyúltak - az osztódásaik révén keletkező sejtek alakjának megfelelően.
A farész elemei: a tracheák, a tracheidák, a farostok, a faparenchima sejtek. A tracheidák elhalt vízszállító sejtek és a harasztok, valamint a nyitvatermők egyedüli vízszállító elemei. A tracheák több sejt harántsejtfalának felszívódásával keletkező vízszállító csövek, a zárvatermők fő vízszállító elemei, de előfordulnak a csikófark és a zsurlók szárában is. A faparenchima a farész élő, vékony sejtfalú eleme, a farost pedig szilárdító elem.
Az évelő fásszárú növények fatestében tavasszal nagy üregű, nyár végén pedig kis átmérőjű elemek képződnek. Az évenként kialakult tavaszi és nyár végi fatestben gyakran jól felismerhető évgyűrűket (tavaszi - és őszi pászta) alkot.

Háncsrész

A háncsrész alkotói: a rostasejtek, a rostacsövek, a kísérősejtek, a háncsparenchima és a háncsrost. A rostasejtek a harasztok és a nyitvatermők egyedüli szállítóelemei, de a zárvatermőkben is gyakran előfordulnak. Sejtfaluk vastagodása közben plazmakapcsolatok alakulnak ki a szomszédos sejtekkel, amelyek a gyors asszimilátum-szállítást teszik lehetővé.
A rostacsövek a zárvatermők jellegzetes háncselemei, úgy keletkeznek, hogy több egymás fölött elhelyezkedő sejt (rostacsőtag) harántfalai perforálódnak rostalemezt alkotva. Általában csak néhány évig működnek, s ezt követően eltömődnek.
A rostacsőtagok mellett akár több elhelyezkedhet, a kísérősejtek élénk anyagcserét folytatnak és tápanyagokat is raktározhatnak, a rostacsővel együtt pusztulnak el. A nyitvatermőkből a kísérősejtek hiányoznak.
A háncsparenchima a szállításban és a raktározásban közreműködő, vékony falú háncsalkotó. A háncsrost megnyúlt, vastag falú sejtjei a háncsot szilárdítják, a rostnövényekben - pld. kender, len - különösen fejlettek.

Edénynyalábok

A legtöbb hajtásos növény szerveiben a szállítószövet elkülönült kötegeket, edénynyalábokat alkot. Annak alapján, hogy háncs- és farészeik hogyan kapcsolódnak egymáshoz, többféle típusukat különböztetjük meg. Egyszerű edénynyaláb: a fa- és a háncselemek külön alkotnak nyalábokat (pld. egyszikűek gyökerében).
Összetett edénynyaláb: a fa- és a háncselemek egymás mellett helyezkednek el. Felépítésük alapján négy alaptípust különböztetünk meg:

- kollaterális nyílt szállítónyaláb: és háncsrész alkotja, amelyek között kambium működik, a kétszikűek többségének szárára ez a jellemző típus.

- kollaterális zárt edénynyaláb: egy-egy fa- és háncsrész alkotja, amelyek között nem működik a kambium, ilyen van az egyszikűeknek, a zsurlóknak, valamint a levelekre jellemző e nyalábtípus.

- koncentrikus (körkörös) edénynyaláb: az egyik alkotóját a másik körbeveszi, a kambium nem működik, páfrányok gyöktörzsében fordul elő.

- lemezes edénynyaláb: a fa- és a háncsrészei egymással párhuzamos lemezekben váltakozva helyezkednek el, korpafüvek szárában található.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek