Száztíz éve halt meg a távközlés magyar úttörője
Simon Tamás
2003/04/14 14:37
510 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Száztíz éve, 1893. március 16-án halt meg Budapesten Puskás Tivadar, a távközlés magyar úttörője. 1844. szeptember 17-én született Pesten, ősei Csíkból származtak, apja vállalkozó, székely ezermester volt. Puskás már korán kitűnt páratlan képességeivel, éles logikájával, matematikai érzékével.
Hangverseny a Telefonhírmondóban (Forrás: www.hpo.hu)

Emellett nagyszerűen zongorázott, s könnyen tanult nyelveket. A bécsi Theresianumban jogot hallgatott, majd átiratkozott a Műegyetemre. Apja halála miatt tanulmányait nem fejezhette be, Pestre jött, de szűknek érezte a lehetőségeket, ezért 1867-ben Angliába utazott, s egy londoni vasútépítő cégnél helyezkedett el, amely elnyerte az erdélyi vasút megépítésére kiírt pályázatot. A munkálatokban részt vett Puskás Tivadar is. Később Bécsben egy jegyirodában dolgozott, majd nekivágott Amerikának, a korlátlan lehetőségek hazájának. Itt a vadnyugaton kutatott arany után, volt robbantási szakértő, állítólag földeket, ezüstbányákat is vásárolt, nemsokára azonban tönkrement, és 1876-ban csalódottan visszatért Európába.

Még Amerikában megismerkedett a vezetékes távíróval, és felötlött benne: ha egy központban összekapcsolnának több állomást, a kapcsolat-lehetőségek lényegesen bővülnének. E találmányt eladta Brüsszelben, ahol 1876-ban távíróközpontot hozott létre. Amikor Bell találmányáról, a telefonról olvasott, Puskás ismét Amerikába ment, ahol találkozott Bell-lel és Edisonnal. Edison értékelte Puskás szaktudását, és egy ideig állítólag együtt dolgoztak. 1878-ban Puskás létesítette az első telefonközpontot Bostonban. Edison őt bízta meg találmányainak értékesítésével. Puskás Londonba ment, majd Párizsba tette át székhelyét és ott mutatta be a fonográfot a párizsi világkiállításon.

A telefon ügye nehezebben haladt előre, de 1879-ben Puskás Párizsban létrehozta az első központot. A létesítés jogát Európa számos országa megvette. A telefonszolgálat működtetését Ferenc öccsével is megismertette, aki ezután Magyarországon irányította a hálózat-fejlesztést 1884-ben bekövetkezett haláláig, akkor a vállalatot Tivadar vette át. Párizsban önálló szabadalomértékesítő ügynökséget nyitott, villanymotoros kormányozható léghajóval folytatott kísérleteket, és egy cseh mérnökkel terveztetett villamos autón közlekedett. A villanyvilágítással is foglalkozott, de legnagyobb sikere a párizsi opera előadásának vezetékes közvetítése volt 1881-ben. Jelentős találmánya volt a világon először Budapesten bevezetett vezetékes hír- és műsorközlő berendezés, a telefonhírmondó elődje, amelyet tizenegy telefonos-kisasszonnyal működtetett.
Ez 1882. február 4-én, a farsangi íróbálon mutatkozott be, amikor a Nemzeti Színházból odavezetett "sodronyokon" át a Vigadóban felállított fülkékben az érdeklődők ámulva hallgatták a Hunyadi László dallamainak közvetítését. Egy korabeli újságíró-fültanú ezt írta: "a zene és az ének olyan tisztán kivehető volt, mintha a Színház csarnokában álltam volna." 1889-ben Budapesten 1110 telefon-előfizető és 33 nyilvános állomás volt, ezzel a város megelőzte Bécset. Ezután eladta vállalatát az államnak, majd Erdélyben aranyat és olajat kutatott, sikertelenül, de szabadalmat kapott egy irányított robbantási módszerre, amely a mai millszekundos robbantás előfutára. Megpályázta, de nem nyerte el az Al-Duna szabályozási munkáit.

1887-től ismét a telefon-üzletben működött, bérbe vette saját korábbi vállalatát. 1892. február 14-én a Bánk bán előadását közvetítette az Operaházból a Pesti Vigadóba. Ezután hozta létre a telefonhírmondót, mely sok tekintetben a rádió előfutárának tekinthető. 1892 júliusában az Osztrák-Magyar Monarchia Szabadalmi Hivatalában, majd még 18 országban jelentette be "Új eljárás telefonújság szervezésére és berendezésére" névvel a telefonhírmondó szabadalmát.

A szolgáltatás 1893. február 15-én ezekkel a szavakkal kezdte adását Budapesten: "Üdvözöljük Budapest lakosságát. Üdvözöljük olyan szokatlan módon, mely páratlan a világon. Üdvözöljük az első várost, amelyből a telefonhírmondó az egész világon győzedelmes útjára indul." A beszélő újság első "stúdiója" a Magyar utca 6. számú házban volt, egy év múlva már 700, 1914-ben tízezer előfizetővel rendelkezett. A telefonhírmondó 1894-1925 között működött. Puskás egy hónappal találmányának megvalósulása után, 49 éves korában, 1893. március 16-án halt meg Budapesten.

Ezt a hírt is a telefonhírmondó közölte elsőnek. A közhiedelemmel ellentétben nem Puskás a telefonközpont feltalálója. E műszaki elképzelésre - amely a keresztlemezes váltón alapul - az első francia szabadalmat már 1850-ben kiadták F. M. A. Dumont-nak. 1851-ben kelt az angol szabadalom, amely a távíróközpontokban már 1865-ben alkalmazott az Universal Private Telegraph nevű társaság. Puskás jó szervezőkészségű, kiváló műszaki-gazdasági szakember, nagy kísérletező volt, aki ismerte korának technikai lehetőségeit és ki is használta azokat vállalkozásaiban.

Neve Európa-szerte ismertté vált a telefonhírmondó révén, amely a század eleji Budapest szenzációja volt.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek