Szent István király legendái
Farkas Zoltán
2004/05/17 15:57
2814 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A magyar szentek sorában az egyik legkiemelkedőbb helyet államalapító királyunk, Szent István foglalja el. Életéről három legendaváltozat is ránk maradt. A kisebb és nagyobb legendához kapcsolódó legfontosabb ismereteket foglalja össze ez az írás.

Szent István 1083-ban történt szentté avatásához kapcsolódóan - azt megelőzően, illetve azt követően - három legenda is született.

Ismétlő feladat:
Elevenítsd fel a legenda műfajáról szerzett ismereteidet!

Ezek sorrendiségéről, egymásra hatásáról, illetve a korabeli egyéb elbeszélő forrásokhoz való viszonyukról kisebb könyvtárnyi irodalom született. Mára a sok megválaszolatlan - és véglegesen valószínűleg soha nem is tisztázható - probléma mellett a tudomány számos kérdésben egyetérteni látszik.
Szent István legendái közül időben legkorábban az ún. nagyobbik (értsd: hosszabb) legenda született. Ennek keletkezési idejét a legvalószínűbben az 1083. évi szentté avatást megelőző néhány évre tehetjük, van azonban olyan vélemény is, amely szerint Könyves Kálmán király idején (1095-1116) íródott. A legenda szerzője valószínűleg bencés szerzetes lehetett, ezen belül felmerült pécsváradi, pannonhalmi és székesfehérvári illetősége is. Akárki volt is e munka szerzője, a legendához minden bizonnyal felhasználta egyrészt a bencés vonatkozású írott forrásokat (pl. bencés regula), de ismerte Szent István intelmeit és törvényeit, illetve talán a magyar krónika ősváltozatát is. A nagyobbik legenda Szent Istvánt mint aszketikus állam- és egyházszervező szentet mutatja be, de viszonylag kevés csodás eseményt ír le. A legenda irodalmi megformáltságát, kidolgozottságát sok kritika érte, szövege Hartvik püspök legendaszerkesztményében élt tovább, annak elkészülte után az eredeti szövegváltozatot nem használták. Jelenleg négy kézirata létezik, valamennyi cisztercita másolók műve.
Szent István rövidebb életrajzának (ún. kisebbik legenda) keletkezési idejét a belső forráskritika segítségével határozhatjuk meg.

Kisebbik legenda

Ismétlő feladat:
Korábbi írásunk segítségével ismételd át, mi a belső forráskritika tárgya!

A kisebbik legenda ugyanis felhasználta a nagyobbik legendát, annak mintegy rövidített változataként készült el, ugyanakkor viszont Hartvik püspök legendaszerkesztménye a kisebbik legendát használta fel, ezért a kisebbik legenda a nagyobbik és a Hartvik-féle változat között készülhetett. Ezen kívül korjelző szerepű, hogy a kisebbik legenda László királyt (1077-1095) már halottként említi, így keletkezését Kálmán király uralkodásának idejére tehetjük. Szerzője ugyancsak bencés szerzetes lehetett, aki azonban - a nagyobbik legenda szerzőjével ellentétben - valószínűleg nem kolostori környezetben (pl. a sokak által a legenda keletkezési helyének tartott Pannonhalmán), hanem a király udvarában élhetett. A műből kiérződik a szerző klasszikus műveltsége (kétszer is idézi Horatiust), ám ami ennél is fontosabb, hogy elődjéhez képest sokkal reálisabb képet fest első királyunkról. Istvánt az egyházi irodalomra és a legenda műfajára jellemző toposzoktól mentesen, nagyon is világi uralkodóként, dinamikus és határozott személyiségként mutatja be. Nem hallgatja el István keménykezű ítéleteit, a királyt szigorú de igazságos bíróként festi le. Mindezek mellett tényanyagát, információit tekintve is pontosabb és részletesebb képet ad István életéről. A kisebbik legenda a nagyobbik legenda sorsában osztozott: Hartvik püspök munkája teljességgel háttérbe szorította.
Szent István legkésőbb készült és a középkorban gyakorlatilag hivatalosnak tekintett életrajzának megírása Hartvik püspök nevéhez fűződik. Hartvik személyéről és művéről a 'Hartvik püspök legendaszerkesztménye' című írásunkban olvashatsz.

Kérdések, feladatok

1. Szent István életéről milyen legendák maradtak fenn? Mi ezek keletkezési sorrendje?

2. Milyen eszközök segítségével állapítható meg a legendák keletkezésének időrendje?

3. Melyek a legfontosabb eltérések a nagy- és a kislegenda István-ábrázolása között? Mivel magyarázhatók az eltérések?


Könyvtári munka :

Olvasd el Szt. István kisebb- és nagyobb legendáját! Keress olyan szöveghelyeket, amelyek jellemzőek az adott legendaverzió Szt. István-ábrázolására!

A legendaszövegek elérhetőségei:
Nagyobbik legenda nyomtatásban: Érszegi Géza (vál., bev., jegyz., szöveggond.): Árpád-kori legendák és Intelmek. Bp., 1983. 23-33. (ford.: Kurcz Ágnes) vagy
Kristó Gyula (szerk.): Az államalapítás korának írott forrásai. Szeged., 1999. 268-298. (ford.: Kisdi Klára)
Interneten: http://www.extreme.hu/arpadkor/szcim/eg04-1.htm

Kisebbik legenda nyomtatásban: Érszegi Géza (vál., bev., jegyz., szöveggond.): Árpád-kori legendák és Intelmek Bp., 1983. 16-22. (ford.: Kurcz Ágnes) vagy
Kristó Gyula (szerk.): Az államalapítás korának írott forrásai. Szeged., 1999. 299-314. (ford.: Kisdi Klára)
Interneten: http://www.extreme.hu/arpadkor/szoveg/eg02.htm