Szövegértés és metakogníció
2013/11/14 08:00
1207 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Csíkos Csaba Metakogníció című könyve a tanulás tanulásáról szól, pedagógiai kísérletekről, egy hazai programról, és a szemlélet tantermi munkába történő lehetséges beépítéséről – szakirodalmi háttérbe ágyazva.

Magamagát gondolja vagy másvalamit

A metakogníciót sokféleképpen fordíthatjuk, ezek közül egy variáció a tudásra vonatkozó tudás, a fogalom jelentésének összetettsége és a félreértések kiküszöbölése miatt azonban javallott az eredeti kifejezés használata. A szerző a nevezéktan sokszínűségének és a fogalom történeti előzményeinek bemutatását követően a metakogníció elemeit és e konstrukció mérhetőségét veszi nagyító alá.

A metakogníciónak azonban nemcsak a tudományos igényű vizsgálódásban, hanem mindennapi életünkben is komoly létjogosultsága van. Megfigyelhetjük saját magunkat tanulás közben, ilyen módon hatékonyabb tanulókká válhatunk azáltal, hogy tervezzük, nyomon kövessük és értékeljük az elvégzett tevékenységeinket.
A metakogníció fejlesztése egy átfogó célkitűzés, mely az új Nemzeti Alaptantervben is szerepel kulcskompetenciaként (a hatékony, önálló tanulás), ugyanakkor fontos, hogy hozzárendelődjenek és világossá váljanak a pedagógusok számára a fejlesztéshez kapcsolódó tankönyvek, tanmenetek és konkrét tanórai tevékenységek.

covers_190241

Automatizmus vagy metakogníció?

Talán ismerősek az alábbi helyzetek: álmunkból felébredve találunk olyan megoldást egy problémára, ami éberen nem jutott eszünkbe; elkalandoznak gondolataink olvasás közben; nem tudjuk, pontosan hogyan jutottunk haza. Gyakran előfordul, hogy párhuzamosan többféle tevékenységet végzünk, amelyek közül egyik vagy másik nem igényel sok figyelmet. Ezek a példák mind azt illusztrálják, hogy tudatunk több szinten és többféleképpen funkcionál.

Fontos tanulási eredménynek tekinthető, ha a gyermek már nem szótagolva, hanem folyamatosan olvas, nem kezdi el az ujján leszámolni az összeadást, azaz bizonyos készségek automatikussá válnak. Ezek aztán kevesebb energiát igényelnek, és helyet engedhetnek a magasabb rendű gondolkodási készségeknek. Az automatizálódó készségek fejlesztése során azonban az iskola elhanyagolja vagy visszafejleszti a metakognitív stratégiákat. Így történhet meg, hogy a számolási készségekben nagyon is jó tanuló beugrik a megoldhatatlan feladatoknak, amelyek már a rendelkezésre álló adatok és a kérdés összevetését, az eredmények értelmezését és a valósághoz való illeszkedés értelmezését kívánják meg. A metakognitív kudarc nem másból adódik, mint abból a „didaktikai egyezményből” tanár és tanuló között, hogy a szöveges feladatoknak mindig van megoldása, és minden adott a megoldáshoz. A szerző a metakogníció rugalmassága mellett teszi le a voksát.

Meggyőződések és stratégiák

A tanulók tanulással és tudással kapcsolatos meggyőződései formálják iskolai életüket, gondolkodásukat, feladatmegoldásukat. Klasszikus példa erre a „Hány éves a kapitány?” típusú adathiányos, azaz megoldhatatlan feladatok „megoldása”, az a kritikátlan hozzáállás, hogy az iskolai feladatoknak mindig van megoldása. A meggyőződések a tanulás affektív szférájával hozhatók összefüggésbe. A meggyőződések között kell foglalkozni a tanulók szorongásaival, negatív énképével („Én ehhez nem értek”, „Úgysem tudom megcsinálni”) is. 

A metakogníció maga mégsem oktatási cél, hanem eszköz, méghozzá általában szerencsésebb nézőpont az, mely szerint egyáltalán nem tartalomfüggetlen. Nem mindegy, hogy direkt módon próbáljuk megtanítani a „tanulás menetét”, vagy beépítve a szaktárgyi oktatásba, a tanulás és tanítás tartalmának, a problémák jellegének, az oktatási technikák és az osztálytermi kultúra megváltoztatásával emeljük be. Korántsem arról van szó, hogy egy az egyben stratégiát tanítunk, hanem arról, hogy a tanulók a tanórák szerves részeként tapasztalják a stratégiákat azáltal, hogy a feladatmegoldás során alkalmazzák őket.

További érdekes ötletek: 

Néhány megfontolás, amelyet a szerző felvet:

  • Alakítsunk ki olyan osztálytermi közeget, amelyben toleráljuk a többféle megoldást és a többféle megoldási módot! Tekintélyelvűség helyett ösztönözzük a gondolkodást, biztosítsuk a kérdezés és a kételkedés lehetőségét!
  • Feladatmegoldás közben gondolkodtassuk hangosan a tanulókat! A helyes megoldáshoz vezető út legalább olyan fontos, mint maga a megoldás.
  • Mechanikus feladatok mellett mindig csempésszünk be olyan feladatokat is, amelyek megoldása valamilyen okból nagyobb körültekintést igényel, esetleg nincs is megoldása!
  • Egyetlen feladatmegoldó stratégia helyett mutassunk be többet is! A tanulók számára fontos a modellnyújtás, a társak és a tanár stratégiájának megismerése.
  • Bátorítsuk tanulóinkat arra, hogy a helyzethez alkalmazkodva megfelelő stratégiát válasszanak! A tanulók meggyőződésévé válhat az is, hogy egyetlen helyes stratégia van, és megpróbálhatják minden helyzetben ezt alkalmazni, amely nem lesz célravezető.

Csíkos Csaba: Metakogníció – A tudásra vonatkozó tudás pedagógiája. Műszaki Könyvkiadó, 2007.

Kerek Roland cikke

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek