Tanácsok, fortélyok a szóbeli érettségire
Farkas Zoltán
2007/10/31 17:05
13025 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A történelem szóbeli emelt és középszintű érettségi vizsgán szerezhető pontszám egyelőre viszonylag soknak mondható a többi tantrágyhoz képest. Emiatt a szóbelire az átalgosnál jobban oda kell figyelned! Nagyon megéri!

Miből induljunk ki?

Írásbeli vizsga (illusztráció)

Az emelt szintű szóbeli vizsga történelemből azt várja el a tanulóktól, hogy a történelmi jelenségeket és eseményeket problémaközpontúan mutassa be. Vagyis nem az a kívánalom, hogy a témaköröknél megjelölt konkrét ismereteknél (név, évszám, fogalom stb.) sokkal több adatot, tényt ismerjen az ember, hanem az, hogy az elsajátított ismereteket alkalmazni tudja a vizsgázó. Ez a mi esetünkben azt jelenti, hogy a kerettantervi és érettségi vizsgakövetelményekből kell kiindulnod, és ha azokkal már tisztában vagy, akkor számos újabb és újabb ismerettel vértezheted fel magad. Az országos vizsgaközpont minden tanévben megjelenteti a hivatalos tematikát, amely a szóbeli vizsga tartalmi alapját képezi. (A tematikát a részletes vizsgakövetelményekben megfogalmazott képességek, kompetenciák és tartalmi követelmények alapján állítja össze.) Ezekhez rövid, általános "használati útmutatót" is mellékelnek, mely rövidsége ellenére is nagyon tanulságos.

"A tanulók a szóbeli érettségi vizsgán a tematika alapján készült tételeket (feladatokat) kapnak. A feladatok tartalmazzák az elemzési szempontokat, a feldolgozáshoz szükséges forrásrészleteket, térképeket, ábrákat, diagramokat, stb. A tételek (feladatok) a tematikához kapcsolódóan többfélék lehetnek, pl. egy történelmi probléma bemutatása, egy társadalmi-gazdasági jelenség elemzése, vagy több korszak sajátosságainak összehasonlítása, illetve a források értékelése."

A fentiek alapján az alábbi szempontokra érdemes ügyelned, amikor a kezedbe kerül egy feladat/tétellap:

  • A tematikában szereplő címek csak általános jellegűek, vagyis témaköröket jelölnek. Nem ezt fogod kihúzni, hanem ezen belül meghatározott konkrét "tételt", melyhez elemzési szempontokat kapsz. Ezeket az elemzési szempontokat alapul véve a mellékletek és önálló ismereteid alapján kell kifejtened a feleleted.
  • A mellékletek ugyanúgy főszerepet játsszanak a felelet során, mint önálló ismereteid!
  • Többféle "tételt" húzhatsz:
    • egy történelmi probléma bemutatása (mely akár egy konkrét, akár egy átfogóbb korszakra is vonatkozhat)
    • egy társadalmi-gazdasági jelenség elemzése (konkrét korszakhoz kötődően vagy több korszakon átívelő történeti képződményként)
    • több korszak sajátosságainak összevetése (egyező és eltérő jelenségek kimutatása, összegzése, értékelése, megítélése)

Hogyan zajlik formálisan a vizsga?

Vizsgaelnök (illusztráció)

A diákokat az Oktatási Hivatal OKÉV előzetesen értesíti a vizsga konkrét idejéről és helyéről. Érdemes a vizsga helyszínén a kijelölt időpontnál legalább fél órával hamarabb megjelenni, mert egyrészt megismerkedsz a helyszínnel (ugyanis több, mint valószínű, hogy nem saját iskoládban érettségizel emelt szinten), másrészt előfordulhat, hogy egy-egy vizsgázó nem jelenik meg a helyszínen, és hamarabb is sorra kerülhetsz. Azonban ne lepődj meg, ha a vizsga kissé elhúzódik, így nem az adott időpontban szólítanak. Bármilyen helyzet is álljon elő, abban biztos lehetsz, hogy hátrányba nem kerülhetsz. Amikor beszólítanak a terembe, akkor egy történelem szaktanárokból álló háromfős bizottsággal találod szemben magad. Egyikük - a vizsgabizottság elnöke - elvégzi az adminisztrációs teendőket (azonosít téged - ezért legyenek nálad a hivatalos dokumentumaid -; aláíratja veled a jelenléti ívet, azután tételt huzat).

Az adminisztrációs teendők során kihúzott tétel/feladatlap számát bediktálod a bizottságnak, majd visszavonulhatsz és kidolgozhatod a vázlatod, melyhez a tétellapon kívül egy középiskolai atlasz is a rendelkezésedre áll. Történelemből figyelj oda, hogy milyen középiskolai atlaszt kapsz kézhez, mert ezek is többfélék lehetnek. (Ha olyan középiskolai atlaszt kapsz, amellyel hátrányt szenvedhetsz, akkor fordulj bizalommal a bizottság tagjaihoz, mert ebben a kérdésben csak ők segíthetnek.)

Mire ügyelj a kidolgozás során?

Vázlat (illusztráció)

Minimum 30 perc áll rendelkezésedre a vázlat kidolgozásához. (Míg dolgozol, addig társaid felelnek. Előfordulhat, hogy több időd is marad a kidolgozásra, ekkor nyugodtan dolgozhatsz tovább. A 30 perc a készülés minimuma.)

  • Mielőtt hozzákezdesz a vázlat kidolgozásához, alaposan vizsgáld meg a tétellapot:
  • A témakör és a konkrét feladat címét jól elkülönítve láthatod, de ügyelj arra, hogy neked a feladatot kell elvégezned, nem a témakört!
  • A feladathoz kapcsolódó szempontokat mindenképpen vedd alapul a felelet felépítésekor, ennek elmulasztása ugyanis pontveszteséggel jár!
  • Vizsgáld meg, milyen típusú feladatot kaptál (történelmi probléma, társadalmi-gazdasági jelenség, több korszak sajátosságainak összevetése), s ennek megfelelően jelöld ki a feleleted fő tartalmi csomópontjait, építsd fel azt logikailag!
  • Gondold végig, illetve a mellékletekből gyűjtsd ki a feladat feldolgozásához szükséges fogalmakat, adatokat, ismereteket!
  • A mellékleteket alaposan meg kell vizsgálnod, azokból a megfelelő következtetéseket kell levonnod, össze kell vetni őket, majd beépítened a vázlatodba.
  • A vázlat elkészítésekor:
    • A vázlatod könnyen átlátható, logikus szerkezetű legyen, hiszen a feleletet önállóan kell előadnod, nem olvashatod fel a vázlatot, csak segédletként használva időnként bele-belepillanthatsz.
    • Amint elkészültél a vázlattal, igyekezz végiggondolni, milyen kérdéseket tehetnek fel a felelet végén a vizsgáztató tanárok, s ezek alapján igyekezz a mellékletek és önálló ismereteid alapján a kérdéseidre válaszolni, illetve adott esetben ezeket utólagosan a vázlatodba beépíteni.
    • Ha mindennel elkészültél, s van még időd, érdemes megfigyelni, hogyan vizsgáznak társaid, mert ebből az előadásmódodra, a vizsgáztatók kérdezésmódjára vonatkozóan értékes következtetésre juthatsz.

Mi történik a szóbeli felelet idején?

Szóbeli (illusztráció)

A feleletet alapvetően önállóan kell előadnod, a vizsgabizottság tagjai csak abban az esetben szakíthatják meg a feleletet, ha:

  • nem a kijelölt feladatot hajtod végre - pl. a témakört fejted ki, nem pedig a konkrét "tételt", feladatot.
  • olyan súlyos hibát vétesz, mellyel feleleted rossz irányba terelődik.

Jóindulatúan figyelmeztethetnek arra is, hogy időd jelentős része (15 perc) eltelt, és a feladatban foglaltak közül több kérdést még nem érintettél. A felelet alapvetően maximum 20 percig tarthat, azt még akkor sem lépheted túl, ha még kétszer annyi ideig tudnád elemezni a kérdést. Ebből adódóan úgy kell megszerkesztened a feleleted, hogy a 20 percbe beleférjen minden mondandód. Amennyiben feleleted befejezted, akkor a bizottság tagjai a 20 percből fennmaradó időben rákérdeznek a javítási-értékelési útmutatóban elvárt, de általad nem érintett kérdésekre. Amennyiben ezekre helyesen felelsz, akkor válaszod teljes értékű tartalmi elemnek számít. (Arra azonban számíthatsz, hogy ekkor a felelet felépítettsége stb. kompetenciára adható pontszámod valószínű nem lesz 100 %-os.)

Az esetek többségében fogalmakra, konkrét, a mellékletekből levonható következtetésekre, illetve alapvető összefüggésekre szoktak rákérdezni. (Ekkor már azonnal kell válaszolnod a kérdésekre, felkészülési idő nem áll rendelkezésedre!) Amennyiben a diák hamarabb befejezi a feleletet, s maga kéri a felelet befejezését, és a kérdésekből is kifogyott a bizottság, akkor természetesen egy felelet 20 percnél hamarabb is véget érhet. A feleleted befejezését követően a bizottság elköszön tőled, majd a javítási-értékelési útmutató alapján értékeli a teljesítményed. Erről azonban már csak a középszintű szóbeli érettségin kapsz értesítést, a vizsga helyszínén nem. Abban az esetben, ha már korábban leérettségiztél, akkor az illetékes OH OKÉV-nél kaphatsz felvilágosítást az érettségid eredményéről. (Hogy mikor és hol, arról a kiértesítődben kapsz előzetesen tájékoztatást.)

KompetenciaPontszám
A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése12 pont
A tájékozódás térben és időben6 pont
A szaknyelv alkalmazása6 pont
A források használata és értékelése12 pont
Az eseményeket alakító tényezők feltárása, történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása18 pont
A világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége6 pont
Összesen60 pont

A fenti táblázat a vizsga során értékelt kompetenciákat, illetve az arra adható maximális pontszámokat tartalmazza. Amint láthatod, ezen képességek és ismeretek meglétét és minőségét vizsgálják a bizottsági tagok. A végső döntést, alapos mérlegelést követően, közösen hozzák.

Hasznos tanácsok!

  • Figyelj fel arra, hogy a feladat megértése mellett a szóbelin is fontos szempont a tématartás és a lényeg kiemelése!
  • A térben és időben való tájékozódásról akkor sem feledkezz meg, ha ezt a feladat kiírása nmár részben tartalmazza!
  • A forráshasználat az összpontszám ötöde!
  • Az összefüggések láttatása, a problémaérzékenység jelzése még nagyobb súllyal szerepel.
  • Az utolsó szempontnál a felelet felépítettsége nagyon fontos, vagyis a felkészülésnél erre különösen figyelj oda!

Néhány korábbi tapasztalat!

Bizonyítványosztás (illusztráció)

Az alábbi észrevételekre, típushibákra érdemes odafigyelned! A legjobb az, ha a szóbeli feleleteket az iskolában vagy egymás között gyakoroljátok is!

  • A témakört és nem a konkrét feladatot fejti ki a vizsgázó.
  • A mellékleteket mellőzi vagy alig érinti, esetleg csak a tényanyag "színesítésére" használja fel a vizsgázó a felelete során.
  • Nem ügyel a probléma, történelmi esemény, jelenség tér- és időbeli behatárolására. Sok esetben a rendelkezésükre álló térképet sem használják a diákok. Fontos tanács, hogy a tér- és időbeli elhelyezés nem egyenértékű néhány odavetett évszám, helységnév bemondásával (mellékletből, térképből való kiolvasásával). Ez a kompetencia azt kívánja meg, hogy kellő kronológiai és topográfiai összefüggésrendszerbe ágyazzuk a tárgyalandó problémát.
  • A szaknyelv alkalmazásakor nem ügyel arra, hogy konkrét és témához kapcsolódó szakkifejezéseket használjon, hanem körülírással oldja meg a kérdést. Ez pontveszteséggel jár(hat). Célszerű a kerettantervi és érettségi vizsgakövetelményekben szereplő fogalmakkal behatóan megismerkedni, azokat rendszeresen használni, gyakorolni.
  • Nem megszerkesztett a felelet, hanem csak valahol elkezdi, aztán valamilyen esetleges sorrendben következnek a dolgok.
  • A diák nem gondolja át időben is a feleletét, így "elcsúszik" (időben és témában egyaránt), s lényeges kérdések kifejtésére nem jut ideje.
  • Több diák időhúzásos technikát kíván alkalmazni, mert abban a hiszemben felel, hogy ha kitölti a rendelkezésre álló időt, akkor egyrészt nem tudnak tőle kérdezni, másrészt időarányosan kapja a pontokat. A valóságban a bizottság a javítási-értékelési útmutató alapján értékel, így abban az esetben, ha a diák "önhibájából" egyfajta obstrukciós technikával él, akkor azzal nem tud eredményt elérni. Előfordulhat, hogy több pontot érhet el azzal, ha 10 perc után befejezi a feleletét, és a bizottság kérdései alapján megfelel az elmaradt elemekre.
  • A sok tudás miatt kapkodva, önmagát is megzavarva felel a diák. Érdemes ilyen esetben alaposan megfontolni, megrostálni az elmondandókat, és kissé kevesebbet kifejteni, míg a fennmaradó ismeretünkre csak utalunk. Így szerkesztettebb, látványosabb lesz a feleletünk, a bizottság amúgy is értékelni fogja a fennmaradó, de részleteiben ki nem fejtett ismeretanyagunkat.
  • Az éves felkészülés során a diák nem használja a térképet, nem gyakorolja be annak használatát, így a szóbelin kapkod, és számos információtól elesik.

Reméljük, hogy kellő hasznos tanáccsal tudtunk ellátni. Ha a vizsga folyamán szereznél olyan tapasztalatokat, amikre a fenti írás nem tér ki, feltétlenül jelezd! Előre is köszönjük!

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek