Tanítás és tanulás a középfokú oktatásban - egy felmérés tanulságai
2004/09/20 12:02
1345 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Az OKI Program- és Tantárgyfejlesztési Központja 2002-ben vizsgálatot végzett az általános iskolákban az egyes tantárgyak helyzetének megismerése céljából. 2003-ban a középiskolákban folytatódott a kutatás. Kerber Zoltán és Ranschburg Ágnes tanulmánya ennek a középiskolai helyzetképnek az eredményeit mutatja be.

Bevezetés

2003 őszén az Országos Közoktatási Intézet Program- és Tantervfejlesztési Központjában folytatódott a középfokú oktatás tantárgyainak helyzetét feltáró kutatás, amelyet 2002-ben az általános iskolában végeztünk. A két felmérés annak az obszervációs kutatásnak a része, amely azt vizsgálja, hogyan hatottak a kilencvenes évek tartalmi szabályozási, modernizációs változásai a tantárgyak tanítására, milyen fejlesztési feladatok szükségesek az egyes tantárgyakban és a magyar tantárgyi rendszerben. A kérdőíves vizsgálat hangsúlyos elemei a tankönyvek, taneszközök, módszertani kérdések, IKT, továbbképzések, kereszttantervi vonatkozások, alkalmazható tudás, értékelés. (...) A kutatócsoport célja nemcsak az volt, hogy az egyes tantárgyak problémáit, helyzetét elemezze, szerettük volna, ha kutatásunk a szűk tantárgyi problémákon túlmutató kérdésekre is választ tud adni. A tantárgyi rendszer nem különálló tantárgyak összességéből áll. Elkerülhetetlen, hogy a tanítási-tanulási folyamat eredményessége érdekében a különböző tantárgyakat tanító tanárok együttműködjenek. Felméréseink mind az általános, mind a középiskolában azt a feltevést erősítették meg, hogy mindez még csak az elképzelések szintjén működik. (...)

A reprezentatív minta kiválasztása és jellemzői

Felmérésünk 200 magyarországi nappali képzést nyújtó, a 14-18 éves korosztályt oktató középiskolát érintő reprezentatív mintán történt 2003 októberében és novemberében. 15 tantárgyi területről 2346 középiskolai pedagógus válaszát kaptuk meg. (...)

Tankönyvek és taneszközök

A magyar közoktatás még kifejezetten tankönyvcentrikus. A tanárok ezt tekintik a tanítás egyik legfontosabb tényezőjének, s ezt a tankönyvkiadók maximálisan kihasználják. A középfokú oktatásban ez a szemlélet, ha lehet, még erősebb. A tankönyvválasztékot a válaszadó tanárok 75,1%-a megfelelőnek és bőségesnek tekinti. Áttekinthetetlennek a válaszadók kevesebb mint 10%-a tartotta. (...) Az átlaghoz (11,4%) viszonyítva a modulok (43,4%!!) és a rajz tantárgy (26,8%) tankönyvválasztékát tartják leginkább hiányosnak a pedagógusok. A modulok ilyen jelentős eltérése jól mutatja e terület elhanyagoltságát és helyének tisztázatlanságát a tantárgyi rendszerben. Igazi tankönyvválaszték csak az utóbbi években kezd kialakulni ezeken a területeken, ezért a kínálat jó részét valószínűleg még nem is ismerik a pedagógusok. A tankönyvválasztékot a legkevésbé az "és" típusú iskolák, míg leginkább hiányosnak a négy évfolyamos gimnáziumok tartják. A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok és a szakközépiskolák tartják leginkább bőségesnek. A szakiskolák szerint egyáltalán nem áttekinthetetlen a választék. (...)

A taneszközöket azonban hiányosnak találják a pedagógusok. Leginkább hiányosak a taneszközök a modulok, a magyar nyelv és irodalom, az ének és a rajz tantárgyakban. A hagyományosan a legtöbb taneszközt igénylő tárgyakat, mint az angol, a biológia és a kémia, az átlagnál jobb helyzetűnek ítélik a pedagógusok. Ebből is látszik, hogy a nyelvoktatás és a természettudományos tantárgyak esetében a taneszközök fejlesztésére nagyobb figyelem jutott az elmúlt években, mint a többi, szintén eszközigényes tárgyra. (...) A tankönyvek kiválasztásának szempontjait a középiskolában is vizsgáltuk. Arra szerettünk volna választ kapni, milyen szempontokat részesítenek előnyben a tankönyvek kiválasztásakor a pedagógusok, és melyek azok, amelyek valójában nem annyira fontosak számukra. A legkevésbé fontos szempont a tanárok számára a tankönyvcsaládhoz tartozás, az ár, a tartósság és az igényes kivitel. A legfontosabbnak a szakmai megbízhatóságot, a tanulhatóságot és a korszerű ismereteket tartják a pedagógusok. (...) Üdvözlendő, hogy a nyelvhasználat, nyelvezet szempontját fontosnak ítélik meg a középiskolában. Az is jól látszik viszont, mennyire fontos szempont a tankönyvek beváltsága, megfeleltsége a tanítási gyakorlatban. Ez is a tankönyvcentrikus szemléletet bizonyítja. Méréseink megerősítik azt a véleményt, hogy az iskolai munka legfőbb tartalmi szabályozója nem a tanterv, hanem a tankönyv. Ez fontos jelzés az oktatáspolitika és a programfejlesztők számára is. (...)

Kereszttantervi területek

Eddig a tantervekben általában követelmények szerepeltek. A NAT átdolgozása, a NAT 2003 megjelenése óta fejlesztési feladatokat kereshetünk a tantervben, a tartalomhoz kötődő követelmények a tartalmi szabályozás másik szintjére kerültek. Az 1995-ös NAT-ban, amelyet a jelen vizsgálatban figyelembe vettünk, azonban még a kereszttantervi elemek is közös követelményként szerepeltek. A kereszttantervi, tehát több tantárgyi területen közös vonatkozásokat összetett módon vizsgáltuk. Először azt kérdeztük meg, hogy az egyes (felsorolt) közös követelmények tanítására mekkora lehetőséget látnak a pedagógusok saját tantárgyukban. A kérdés második részében azt kértük jelölni, hogy mennyire élnek ezzel a lehetőséggel a tanórákon. (...)

A közös követelmények közül a tanulás és a kommunikációs kultúra fejlesztésére látják a legnagyobb lehetőséget a pedagógusok. Látszik a bizonytalanság a pályaorientáció, a hon- és népismeret, a testi-lelki egészség és a környezeti nevelés vonatkozásában. Itt a pedagógusok valószínűleg az adott témához közelebb álló egy-egy tantárgyra gondolnak. Az eredmények azt erősítik meg, hogy a pedagógusok az adott területekből következő sztereotípiák alapján adják meg tantárgyuk lehetőségeit, és valószínűleg a tanterv közös követelményeinek és talán iskolájuk helyi tantervének ismerete nélkül adták meg a százalékos arányokat.Az eredmények azt erősítik meg, hogy a pedagógusok az adott területekből következő sztereotípiák alapján adják meg tantárgyuk lehetőségeit, és valószínűleg a tanterv közös követelményeinek és talán iskolájuk helyi tantervének ismerete nélkül adták meg a százalékos arányokat. Az eredmények azt is mutatják, hogy a kereszttantervek (közös követelmények) helye csak elméletben megoldott. A helyi tantervekben is általában csak "díszként" szerepelnek. Az iskola napi munkáját kevéssé befolyásolják. (...) A pedagógusok hajlamosak arra, hogy minden megtanítandó területet, képességet egy-egy tantárgyhoz soroljanak be. (...)

Továbbképzések

A továbbképzésekkel kapcsolatban a tartalomra és a továbbképzések típusára koncentráltunk. (...) A pedagógusok csaknem harmada módszertani kérdésekben szeretné képezni magát. Második legfontosabb témakör az IKT. A szaktudományos ismeretek megszerzése iránti továbbképzési igény jól mutatja azt a helyzetet, hogy az elmúlt másfél-két évtizedben az egyes tantárgyak szaktudományos hátterében is sok olyan újdonság keletkezett vagy adaptálódott az oktatásban, amelyet a pedagógusok egy része még nem tanult az alapképzés során. A mérés-értékelés továbbképzés iránti igény magas aránya azzal függ össze, hogy ez a terület az utóbbi években egyre jelentősebbé vált, miközben az alapképzés továbbra sem foglalkozik ennek megfelelő arányban ezzel a stúdiummal. A tantervekkel már nem szívesen foglalkoznának a pedagógusok. Az elmúlt évtized tantervi reformokkal kapcsolatos eseményei ezt némileg érthetővé is teszik. (...) Felmérésünk alapján tréningekre, akkreditált tanfolyamokra és bemutatóórákra van leginkább szükségük a tanároknak. (...) Általában az látszik minden iskolafokon, hogy a pedagógusok sajnálják teoretikus jellegű képzésekre fordítani az idejüket, gyors és hatékony képzést: bemutatót vagy gyakorlatorientált tréninget akarnak választani, amelyek a napi tanítási gyakorlathoz adhatnak segítséget, jó ötleteket. (...)

Módszertan

Középiskolai felmérésünkben - akár az általános iskolaiban - nagy hangsúlyt kapott a tanári módszertan, a tanulás szervezése. Három témában elemezzük az eredményeket.

Tanóraszervezés

Ahogy az általános iskolai felmérésben, a középfokú oktatásban is a tanári magyarázat és a frontális osztálymunka vezet a tanári módszerekben. A középiskolai korosztálynak megfelelően itt nagyobb az önálló tanulói munka szerepe. A csoportmunka és pármunka viszont aránytalanul kevesebbszer jelenik meg a középiskolai tanári gyakorlatban. (...) A terepmunka és a projektmunka alkalmazása alig jelenik meg a gyakorlatban. A projektmunka a módszertanilag színesebb általános iskolában is csak kevéssel kapott magasabb osztályzatot. (...) Az eredmények sejtetni engedik, hogy a korszerű tanulásszervezési módokat leginkább a szerkezetváltó gimnáziumokban és a szakiskolákban alkalmazzák. Az adatok alapján azt gondoljuk, hogy ők sem eléggé. A szakiskolákban valószínűleg a különböző felzárkóztató programok állhatnak a háttérben a nagyobb átlagok mögött. Úgy tűnik, ha lassan is, de ezt az iskolatípust rákényszeríti az élet arra, hogy nyisson a korszerű formák felé. Mivel az értékek rendkívül alacsonyak, még messze nem általános helyzetről van szó, inkább csak néhány kezdeményező iskola munkája jelenik meg az eredményben. (...)

Számítógép- és könyvtárhasználat

A tanulók könyvtár- és számítógép-használatának gyakoriságára ötfokú skálát kínáltunk a válaszokhoz. A 2-es érték a "ritkán", a 3-as a "néha" volt. Ennél nagyobb osztályzatra egyik esetben sem volt szükség. A tantárgyak összesített átlagában azt mondhatjuk, hogy a diákok sem a könyvtárat, sem a számítógépet nem használják tanórai munkájuk során. Ez közvetetten azzal függ össze, milyen gyakran használja a könyvtárat és a számítógépet a pedagógus. A magyarázatra és frontális munkára épülő óraszervezés nem igényli, sőt nem is fogadja be ezeknek az eszközöknek a használatát. Az iskolák szoftverellátottsága még nem megfelelő, ez is indokolhatja az alacsony átlagot, de az eredményben nyilvánvalóan szerepet játszik az is, hogy a tanárok a felkészülés és az óravezetés során is még mindig főként tankönyveket használnak. (...) A minimális számítógép-használaton belül leginkább a szövegszerkesztőt, táblázatkezelőt és az internetet használják a tanárok. Valószínűleg azonban ezeket sem az órán, hanem a felkészülő munkához. (...)

Értékelés

A legnépszerűbb értékelési eszköz a középiskolában a dolgozat és a szóbeli felelet. Ezek szoros összefüggést mutatnak a tanárok által alkalmazott tanulásszervezési technikákkal: a tanári magyarázat és a frontális osztálymunka dominanciája mellett ezek az eszközök a legkézenfekvőbbek. Számítógépes feladatok, projektproduktumok, gyakorlati produktumok az alig használt eszközök közé tartoznak. (...)Az általánosan ismert sztereotípiákat megerősítették a tanári válaszok. A szóbeliségben nem látjuk az élen a nyelveket, az informatika és a modulok (utóbbi elég bizonytalanul) jár az élen a projekt- és a számítógépes feladatok értékelésében. A szegényes tanári módszertanhoz egyoldalú értékelési eszköztár tartozik. Sem a módszertanban, sem az értékelési eszközök alkalmazásában nem történt lényeges változás az elmúlt évtizedek berögzült gyakorlatához képest. (...)

Alkalmazható tudás

A fontos és jellemző ismeretek, képességek Meglehetősen összetett módon vizsgáltuk az alkalmazható ismeretek és képességek helyzetét. Azt kértük a tanároktól, ítéljék meg az iskolában tanulmányaikat megkezdő diákok képességeit, illetve azt is, mennyire lenne fontos, hogy a felsorolt képességekkel, ismeretekkel rendelkezzenek. (...) Legfontosabbnak a magabiztos írni és olvasni tudást tartják a tanárok, illetve az együttműködési képességet és hajlandóságot. Harmadik a sorban a szóbeli, írásbeli és rajzos utasítások megértése, ezt követi a problémamegoldás. A sorrend nem véletlen, az elemek között mindenhol szignifikánsak az eltérések. A frontális tanári magyarázatra épülő középiskolai oktatásban ez az eredmény nem is meglepő. Legkevésbé fontosnak a gyakorlati számítások végzését, a számítógépes ismereteket és a társadalomban való tájékozottságot tartják a tanárok. Amiben nekünk, felnőtteknek, tanároknak is hiányosságaink vannak, azt tekintik a válaszadók a legkevésbé fontosnak a diákoknál is. (...) Ha azt nézzük meg, hogy mindezen szempontokat mennyire tartják jellemzőnek a diákoknál, azt kell látnunk, hogy a számítógép kivételével minden szempont a közepes átlag alatt marad. (...) Általánosan is elmondható azonban, hogy nem tartják megfelelőnek a hozzájuk érkező diákok képességeit.

Az iskolát befejezők esetében ugyanazokat a szempontokat kértük fontosságuk szerint osztályozni, mint az iskolába lépőknél, illetve aszerint is, hogy mennyire tartják a válaszadók jellemzőnek ezeket a középiskolát befejező diákoknál. Az iskola befejezésekor szinte mindent ugyanolyan fontosnak tartanak a tanárok. A legtöbbre itt is a magabiztos írni és olvasni tudást, a legkevesebbre a gyakorlati számítások önálló végzését értékelték. (...)

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek