Tanulást tanulni
2005/01/02 19:07
522 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A magyar oktatási rendszer túl sok lexikális ismeretet követel, ami viszont idővel elillan a fejekből. Az olyan problémát azonban, amivel nem foglalkoztak az iskolában, a diákok könnyebben megoldják, mint ha tanultak volna róla.

Békén hagytak minket! - ezt a választ adták Magyar Bálintnak ifjú kutatók az oktatási miniszter azon kérdésére, hogy miben segítette őket tanulmányaik során az iskola - derül ki a Népszabadság hasábjaiból. Hogy ez valóban segítség lehet, az a legfrissebb nemzetközi vizsgálat, a PISA 2003 (Programme for International Student Assessment) alapján is igazolódni látszik. A 40 ország 15 éves diákjainak matematikai, olvasási-szövegértési, természettudományos, illetve problémamegoldó képességeit vizsgáló és az államokat ez alapján rangsoroló felmérés többek között azt állapította meg: a magyar diák jobban oldja meg a problémát, ha nem foglalkozott vele az iskolában, mint ha olyan kérdéssel áll szemben, amelyről évekig tanult. Hazánk diákjai rosszabbul teljesítettek a matematikai feladatoknál, mint a problémamegoldó teszteken. Matematikából és olvasás-szövegértésből az OECD-országok átlagánál alacsonyabb teljesítményt nyújtottak a magyar diákok, ezzel Magyarország az államok rangsorában a 25. helyre került.

A természettudományok terén és a problémamegoldó képesség tekintetében viszont valamivel az átlag fölötti eredményt produkáltak a magyar tanulók, a 17., illetve a 20. helyezést érve el ezzel. Magyar Bálint szerint a fenti eredmények oka, hogy a magyar iskolarendszer kényszerpályára állítja a diákok gondolkodását, nem fejleszti kreativitásukat, mivel elsősorban a lexikális ismeretek visszaadását várja el. Azaz a memorizáló tanulást preferálja az értelmező tanulás helyett. Így aztán nem csoda, ha a diákok tanulási stratégiájában - a vizsgálat szerint - kiemelkedő szerepet játszik a magolás. Ami ugyan gyors eredményekre vezet, és sok jó jegyet lehet vele begyűjteni, az így szerzett tudás azonban hamar elillan. A PISA-vizsgálatot háromévente folytatják le. Az első, 2000-es PISA-vizsgálat sok fejlett ország oktatáspolitikusát sokkolta, többen meg is kérdőjelezték az eredmények hitelességét. Magyarország számára szintén megdöbbentőek voltak a nem éppen előkelő helyezések, hiszen a korábbi vizsgálatokban és a nemzetközi versenyeken jól szerepelt hazánk.

A PISA-felmérések nem az iskolai tananyagból indulnak ki, hanem abból, hogy a felnövekvő generációnak milyen tudásra és képességekre van szüksége ahhoz, hogy a mindennapokban és a munkában megállja a helyét, képes legyen új ismereteket befogadni, és alkalmazni őket. Ez pedig nem kedvez a magyar diákoknak, hiszen a magyar iskolarendszer tudománycentrikus, nem az életre, hanem a felsőoktatásra készít fel.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek