"Technology in Higher Education" konferencia
2013/02/14 08:00
1217 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A londoni Bett Show keretén belül látogattuk meg a kétnapos konferenciát.

tihe

A feszes ütemben, többnyire 20 perces előadásokra beosztott program előadói elsősorban az Egyesült Királyság egyetemeinek vezető oktatói, IT szakemberei, valamint a felsőoktatás technológiai fejlesztéseiben is érdekelt nemzetközi informatikai cégek e téren meghatározó szerepet betöltő szakemberei voltak. Ez a válogatás lehetővé tette, hogy mind a felsőoktatás, mind a piaci szereplők szempontjai szerint megvizsgálhassuk a felsőoktatás és technológia témakör aktuális kérdéseit és lehetőségeit.

A konferencia – és egyúttal a brit felsőoktatás jelenleg meghatározó – fő felvetései e téren mind arra irányulnak, hogy a technológia felhasználásával hogyan lehet javítani az oktatás és tanulás színvonalát, úgy, hogy az új technológiai eszközök beszerzése költséghatékony legyen, az eszközök integrálásának mind technikai, mind pedagógiai feltételei adottak legyenek, és hogy azok tényszerűen használatban legyenek a mindennapi oktatási – tanulási gyakorlatban.

Felsőoktatás és menedzsment

Az első tematikus egység a menedzsment kérdései köré épült. Az egyes előadások kulcsfogalmai az alábbiak voltak:

  • költséghatékony üzemeltetés; a technológia üzleti szempontú felhasználása; a tanulási folyamat innovációja a technológia segítségével (Coraid, Sainsbury’s, Higher Education Policy Institute, Heriot Watt University);
  • az új technológiai eredmények integrálása az oktatás - tanulásba: a Big Data tanulságai, óriási adatállomány biztonságos tárolása; relevancia, stabilitás és kockázat egyensúlya (The Open University);
  • rendszerszerű felhasználás növelése; az oktatók felkészítése az új eszközök használatára (esettanulmány: City University of London);
  • kollaborációra épülő jó gyakorlat a felsőoktatásban, hogyan lehet maximálisan kiaknázni a technológiába való befektetést támogatórendszer ismertetése (SMART Technologies);
  • BYOD (Bring Your Own Device = saját tulajdonú eszközök intézményi hálózatban) stratégia kidolgozása és megvalósítása; hogy tudunk tartalmakat szolgáltatni sokféle mobil eszköznek megfelelően (University of Chichester, Guardian Media Group);
  • Közösségi médiumok felhasználása egyetemi kontextusban; a tanulás motiválása és annak fenntartása; megfelelés a tanulói elvárásoknak (University of Oxford, Transformation Programme JISC);
  • a jelen tanterme: a digitális kor tantermének újragondolása; hallgatói elvárások kezelése; a hallgatók digitális kompetenciájának és ilyen irányú igényeinek felmérése és fejlesztése, az aktív tanulói részvétel támogatása (University of Wolverhampton, Royal Institute of Technology Sweden, Loughborough University Library, Plymouth University);
  • nyílt platformú tanulás, felsőoktatási stratégia, globális kollaboráció (Association for Learning Technology).

A hallgató mint megrendelő?

Bár az első nap témakörei a menedzsmentre, a technológiai eszközök kiválasztására koncentráltak, a válaszok kifejtése már itt is elképzelhetetlen volt az oktatás pedagógiai, módszertani aspektusainak mérlegelése nélkül. A konferencia második napján pedig már teljes egészében a hallgatóközpontú oktatás módszertani kérdései, a hallgató, mint megrendelő igényeinek megfelelő felsőoktatás került a középpontba. A délelőtt fő témái, a kulcsfogalmak az alábbiak voltak:

  • az oktatók szerepe: a „bölcs” vagy a „vezető”? Hogyan tudjuk támogatni az oktatókat a technológia fejlődésével változó pedagógiai módszerek alkalmazásában? A pedagógiai változást segítő integrált programok (University of Hertfordshire, Newcastle University)
  • a hallgató, mint megrendelő; a National Student Survey tapasztalatai; (Cengage Learning EMEA, Newcastle University, University of Nottingham, National Union of Students)
  • a könyvtár, mint tanulási környezet (Szinkron és aszinkron tanulás: hogyan lehet a szinkron időt aktív készségfejlesztésre fordítani?)
  • a vizualitás jelentősége a tanulásban: oktatási videó-stratégia az egyetemeken (Kaltura);
  • MOOCs: van-e üzleti alternatíva? Mennyiben jelent kihívást a „hagyományos” felsőoktatásnak az ingyenes, online felsőfokú képzés? (Universidad Europea de Madrid,Diaconia University of Applied Sciences, Finland, University College Lillebaeldt, Denmark).

Motiváció és eszközök

A második nap délutáni előadói a technológia kérdéseit abból a szempontból feszegették, hogy melyek azok az eszközök, amelyeket a hallgatók mindennapi tevékenységeikben használnak, amelyeket tehát a legnagyobb valószínűséggel lehet a tanulási motivációban felhasználni. Ezek az eszközök:

  • a felhő-technológia (De Montford University);
  • a nyílt forráskódú programok, tartalomszolgáltatók; a kutatási eredmények közzététele nyílt platformon (Digital Curation Centre, Catalyst IT Europe)
  • a saját mobil eszközök (The British Library, University of London).

A felsőoktatási intézmények könyvtárainak működését, IT stratégiáját szintén befolyásolják a fenti tényezők. A hallgatói igényekhez igazított oktatás a könyvtárak esetében azt jelenti, hogy akár konkrét fizikai térként, akár virtuálisan az egyénre szabott tanulási tér részévé váljanak, aktívan formálják azt.

Feladatot jelent az, hogy a megszokott papír alapú könyvtári beszerzésekről áttérjenek az e-könyvekre, a digitális állomány kölcsönzési rendszerének a kialakítása, a különféle mobil eszközökön lehetséges elérés platformjának kialakítása, és a folyamatos (úgy nevezett 24/7) rendelkezésre állás szisztémájának kialakítása. A hallgatóközpontú oktatás jellegzetesen könyvtári problematikája az olvasói igény szerinti (patron-driven) beszerzés, amely már egy ideje megosztja a könyvtáros világot. A felsőoktatás jelen összefüggésében ez egyértelműen eldőlt kérdés, a hallgatók igényei szerinti könyvtári beszerzések az oktatás sikerességének egyik zálogát jelentik.

A hazai felsőoktatás

Bár a konferencia előadásai, esetbemutatásai kevés kivételtől eltekintve a brit felsőoktatás jelen állapotát tükrözték, mégis jellemző trendként jól használható tapasztalatot jelentenek összehasonlítva a hazai felsőoktatási problémák megoldásához, ahhoz, hogy lehetséges megoldási alternatívákban gondolkozzunk.

(A látogatás a TÁMOP-4.2.5.B-11/1-2011-0001 - Tudományos és felsőoktatási tartalmak központi elektronikus közzétételének biztosítása c. program keretén belül zajlott.)

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek