Tengeri selyemút
2002/07/23 00:00
1064 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
A Los Angeles-i UCLA és a Delaware egyetem régészei Berenike romjai között hajódeszkákra, valamint 16 fontnyi szemes borsra és amforákra bukkantak. Berenice a Kr. utáni első században nagy, egyiptomi kikötő volt a Vörös-tenger partján. A leletek, amelyek között 11 különböző nyelven írt feliratot is találtak, megerősítik, hogy intenzív kereskedelem folyt a római birodalom és India között.

A Vörös-tengertől Indiáig

A fennmaradt írások szerint már Tiberius császár is panaszkodott, hogy "a hölgyek és csecsebecséik az összes pénzünket a külföldiek kezére juttatják." Eddig is ismeretes volt, hogy a birodalomból nagy mennyiségű aranyat vittek ki minden évben Indiába, ezenkívül piros korallt az istenségek szobrainak díszítésére és neves campaniai borokat, például a Falernumot. Cserébe elefántcsontot, gyöngyöt, selymet, fűszereket hoztak be, valamint nardust, amelyből illatszer készült.

Ez a kereskedelmi forgalom alapvetően két kikötőn keresztül bonyolódott: az egyik Berenike volt, amely virágkorát Augustus idejében élte, a másik Myos Hormos, amelyet még a Ptolemaiosok hellén dinasztiája alatt alapítottak. Az áruk a Niluson keresztül jutottak el az egyiptomi Alexandriától Coptosig, onnan tevekaravánokkal a Vörös-tengeri kikötőkig, ahonnan nagy teherszállító hajók vitték a monszun-szeleket kihasználva India nyugati partjaihoz. Ezek a felfedezések - írta a Sahara című folyóirat, beszámolva az amerikai régészek kutatásainak eredményeiről - mutatják, hogy a tengeren folytatott kereskedelem legalább olyan jelentős volt, mint a szárazföldi, a mitikus "selyemút".

(gluck)

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
All you need is code Minden a kódolás tanulásához
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek