Természetföldrajzi Kislexikon - könyvismertetés
Huszár Tamás
2003/03/27 08:00
1410 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Több éve már, hogy megjelent, a földrajztanárok között mégis kevéssé ismert a Hevesi Attila szerkesztette Természetföldrajzi Kislexikon (legújabb kiadás: Műszaki Könyvkiadó, 2002). Pedig a majdnem 200 oldalas kiadvány nemcsak szakmai, de oktatás-módszertani szempontból is figyelemre méltó alkotás.

Egy "meghatározó" kiadvány

Ha a könyv kevésbé is, maga a szerző jól ismert a földrajzos társadalomban. Hevesi Attila a rá jellemző szigorú aprólékossággal gyűjtötte össze mindazokat az ismereteket Földünk természetföldrajzi jelenségeiről, melyeket egy művelt középiskolásnak ismernie érdemes.

A könyv a lexikon és az enciklopédia műfajának határterületén mozog, tehát többet nyújt, mint egyszerű száraz meghatározásokat, de a fogalmak alfabetikus sorrendje és a számtalan kereszthivatkozás lehetővé teszi a böngészést, elmélyülést. A kiadvány több mint 400 önálló szócikket és oldalanként 3-4 ábrát, fényképet tartalmaz. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek az illusztrációk nem önmagukért való, feladatkör nélküli "dizájn elemek", hanem valós információhordozók. További félezret meghaladó azon szakkifejezések száma, amelyek valamely szinonimához, vagy közel azonos jelenséghez irányítják az olvasót (pl. főn - bukószél).Aki ismeri a szerzőt, tudja, hogy akkurátusan ügyel a magyar nyelv tisztaságára (pl. egy könyvismertetésbe nem is írná le az "akkurátusan" kifejezést), és ez a nyelvi pontosság a lexikonból is sugárzik. Ahol csak lehet, ott mindenütt magyar szavakat használ, de zárójelben jelöli az elterjedt angol, latin, görög eredetű szakkifejezéseket is.

A könyv szerkesztője szerint a kiadvány "elsősorban meghatározást nyújt, így a tankönyvet nem helyettesíteni, csupán kiegészíteni kívánja". De mit is jelenthet az a kiegészítés? A választ keresve a továbbiakban egy módszertani okfejtést és konkrét iskolai tapasztalatokat mutatunk be.

Módszertani gyakorlat

Módszertani gyakorlatunk során a légkör jelenségeit vizsgáltattuk gyermekekkel a Természetföldrajzi Kislexikon nyomán. Összesen 40 címszó, közöttük közel 100 kereszthivatkozás tartozik ide, melyek az ábrán (amit persze a diákok nem láthattak) követhetők.

Vegyük észre, hogy a kereszthivatkozások (a rajzban a nyilak) megfelelnek az internetes anyagok linkjeinek. Ha az egyes definíciók fölkerülnek az Internetre (esetleg CD-ROM-ra), akkor a kutakodás hatékonyabban és főleg izgalmasabban végezhető, a jelenségek illusztrációi mozgó animációkként, esetleg videórészletekként jelenhetnek meg, és még közelebb kerülhetünk célunkhoz, hogy a diák kreatív kutatómunkával, információk gyűjtésével, értelmezésével, feldolgozásával ismerje meg a környezet jelenségeit.

Miként is használható egy lexikon vagy enciklopédia (esetünkben a Természetföldrajzi Kislexikon) az oktatói munkában?

A diákok kézbe kapták a lexikont és négy kérdést, melyeket írásban kellett megválaszolniuk a kiadványból gyűjtött információk alapján. A kérdések nem egy vagy két definíció kikeresésére és visszaszajkózására irányultak, hanem a fogalmak, utalások, hivatkozások nyomán haladva a természeti jelenségek közötti összefüggések, hasonlóságok és különbségek kutatása volt a feladat. Fontos követelmény volt, hogy a diákok válaszukban nem használhattak olyan kifejezést, amelyet nem tudtak értelmezni (ha pl. a zivatar fogalma kapcsán használta a csapadék szót, de kérdésünkre nem tudta meghatározni, hogy az mit is jelent, az pontlevonással járt). A játékosnak tehát minden szavával tisztában kellett lennie, ügyesen, támadhatatlanul kellett fogalmaznia. Így - hitünk szerint - nem csak természetföldrajzi ismereteket, hanem szövegértést, kifejezőkészséget és más készségeket, képességeket is fejlesztettünk munkánkkal.

Kérdések

Az alábbi kérdéseket tettük fel

  1. Mi a hasonlóság és a különbség a zápor és a zúzmara között?
    A válaszhoz tisztában kell lenni a halmazállapot, a hirtelen léghőmérséklet-változás és a csapadékfajták fogalmaival.
  2. A helyi szelek milyen csapadékviszonyokat eredményeznek?
    A válaszhoz a helyi szelektől el kell jutni az egyes széltípusokhoz, majd azoktól a csapadékfajtákhoz, miközben általánosítani kell a csapadék és a szél fogalmára.
  3. Hogyan függ össze a harmatpont és a hőmérsékleti gradiens?
    Mivel nincs közvetlen kereszthivatkozás közöttük a könyvben, ezért a két fogalom (és a kapcsolódó címszavak) pontos értelmezése után önállóan kell rájönni arra, hogy a léghőmérséklet változása a meghatározó összekötő elem.
  4. Az időjárás elemeit miként befolyásolja a kisugárzás?
    A helyi szelekhez, a csapadékképződéshez és az üvegházhatáshoz kell eljutnia a válaszolónak.

Eredmények

Próbatanítások tapasztalatai

A továbbiakban két gimnázium hét osztályában végzett próbatanítás eredményeit mutatjuk be.

A budapesti Ady Endre és Babits Mihály Gimnáziumok több különböző korösszetételű osztályaiban végeztünk próbatanítást a Természetföldrajzi Lexikon használatával. A diákcsoportok egy része még nem tanulta a légkör földrajzát, más csoportok már "el is felejtették azt", és volt egy osztály, amelyik az elmúlt hónapokban foglalkozott ezzel a tananyaggal. Tapasztalataink mindhárom kategóriában kedvezők, s bár mindenütt voltak, akik "nem lelkesedtek a munkáért", a többség izgalommal kutakodott a sorok között.

Akik még nem tanulták a légkör földrajzát, ismereteket gyűjtöttek, értelmezték, és újra hasznosították az információkat. Azt nem állítanánk, hogy kutató munkájuk eredménye nyomán akár le is érettségizhetnének a kérdésből, de olyan erős alapokat szereztek a természeti jelenségek megértése terén, hogy a következő tanórákon már csak könnyed munkával rendszerezni, pontosítani kellett az ismereteket. A lényeg az, hogy a diákok nem passzív befogadóként, a felejtés, a figyelmetlenség nagy veszteségével, hanem a kutató figyelmével és motivációjával dolgoztak.

Akik régebben tanulták az anyagot, azok először fejből írták le a választ, s utána a lexikonban "önellenőrzést" hajtottak végre. Ez esetben a meglepetés volt jellemző: "ja, tényleg..." A régi ismeretek felidézése, kiegészítése történt meg, de most sem passzív, hanem aktív formában.

Végül az az osztály, amelyik az elmúlt hónapokban tanulta a tananyagot, értelemszerűen sokkal hamarabb végzett a feladattal. Az ő kutatómunkájuk inkább megerősítés jellegű volt, nyugtázhatták ismereteiket, szembesülhettek hiányosságaikkal, illetve az órákon el nem hangzott részletekkel gazdagodhattak. Jellemző volt, hogy a hivatkozások nyomán - saját örömükre - elkalandoztak más irányokba is.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek