Történelmi városok
Prievara Tibor
2003/05/27 20:18
1313 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Legújabb sorozatunk kulturális és nyelvi érdekességekkel foglalkozik. Nem baj, ha még nem tudsz nagyon jól németül, hiszen lesznek magyar nyelvű cikkek is. Ezek közül az első a német történelmi városok bemutatására törekszik.

Történelmi városok

Németországnak sosem volt olyan központja, mint London vagy Párizs, ahová évszázadokon át koncentrálódott az egész nemzet politikai és szellemi élete. Ezért találhatóak az egész országban szétszórva a történelmileg jelentős városok. Néhányat most itt bemutatunk közülük.Aachen városa, Németország legnyugatibb részén, Nagy Károly császár (747-814) alatt a hatalmas Frank Birodalom középpontja volt, ahonnan később Németország és Franciaország kifejlődött.

A kitűnő tudósok jelenlétének köszönhetően Károly udvara is Európa egyik szellemi közponja lett. Az általa emeltetett udvari kápolnában nyugszanak földi maradványai; ott áll márvány trónja is. A kápolna képezi az aacheni székesegyház magját, ami hat évszázadon át, 936-tól 1531-ig, volt a német királyok koronázási helye.

Nyolcszögletű Pfalzkapelle az aacheni székesegyházban, felszentelve 805-ben. © aisa, Barcelona

Ahol a Majna a Rajnába torkollik, ott fekszik Mainz. A középkorban a mainzi érsek volt a legmagasabb rangú fejedelem is egyben; az ő kötelessége volt a király halála után a választófejedelmek összehívása az utód megválasztására. A város leghíresebb szülötte Johannes Gutenberg, aki feltalálta a mozgatható betűkkel való könyvnyomtatást.

A régi birodalmi város, Nürnberg az 1500-as években - a humanizmus és a reneszánsz idején - páratlan kulturális virágzást élt meg. Majdnem egyidejűleg élt és alkotott ott Albrecht Dürer a festő, Veit Stoß a szobrász, Peter Vischer a bronzöntő, Martin Behaim a geográfus, Willibald Pirckheimer a filológus és Hans Sachs a költő. A nürnbergi várgrófok 1192 óta a Hohenzollerek voltak, akik később a porosz királyi trónra és a császárság élére kerültek

Albrecht Dürer, Nürnberg városának egyik leghírsebb szülötte; önarckép; 1498. Madrid, Prado. © Bertelsmann Lexikon Verlag, Gütersloh

A porosz város, Potsdam legszebb létesítményeit II. Frigyesnek (1712-1786) köszönheti, aki saját tervei alapján építtette meg G. W. von Knobelsdorff építésszel a Sanssouci-kastélyt.

Potsdam: Sanssouci kastély, kertrészlet,© aisa Barcelona

Wittenberg egy kis szász székváros volt. 1502-ben alapítottak itt egyetemet, ahol Luther Márton teológiát oktatott. Luther 1517 október 31-én szegezte ki 95 tézisét a wittenbergi vártemplom kapujára.

A thüringiai erdő északnyugati peremén fekvő Wartburgot állítólag Ludwig der Springer tartománygróf alapította 1067-ben. Hermann (1155 - 1217) tartománygróf ideje alatt a vár gyakran volt vándorénekesek úticélja. Vetélkedéseik alapján született az a középfelnémet epikus költemény, amely "Wartburgi dalnokverseny" címen vált ismertté. Richard Wagner is ezt az anyagot használta fel "Tannhäuser" című operájához.

Weimar: Belvedere kastély (1724-1732),© aisa Barcelona

"A német klasszika városa", "költők és gondolkodók városa", "a múzeumok városa" - ez Weimar. 1708-tól 1717-ig itt volt udvari orgonista Bach. A "múzsaudvar" megalapítója Anna Amalia hercegnő (1723-1787) és 1775-től kormányzó fia, Karl August hívták Weimarba Wielandot, Goethét, Herdert és Schillert.

A weimari színház 1791-től 1817-ig Goethe vezetése alatt élte fénykorát. Itt ülésezett az Első Világháború végén a német Nemzetgyűlés: 1919. november 11-én elfogadták a Weimari Köztársaság alkotmányát.

Jéna és Weimar, a német szellemi élet két központja között lévő csekély térbeli távolságnak köszönhetően a két város igen intenzív hatást gyakorolt egymásra. Az 1558-ban megnyitott jénai egyetemen a XVIII. század végén és a XIX. század elején olyan jelentős professzorok tanítottak, mint Schiller, Fichte, Schelling, Schlegel és Hegel. Jéna a német idealista filozófia és a német romantika egyik központja volt.

Jénához kötődik az a csata, amelyben Napóleon 1806-ban meghódította Poroszországot és Szászországot. Lipcse mellett zajlott a "Népek csatája", melyben 1813-ban megtört Napóleon Németország fölötti uralma. 1889 és 1913 között emlékművet emeltek a csata emlékére. 1723-tól volt Johann Sebastian Bach a lipcsei Tamás-templomban karnagya.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek