Tudós a világháborúkban
Farkas Zoltán
2007/11/15 12:34
1369 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A kíváló Nobel-díjas magyar tudós (1893-1986) tudományos tevékenységéről, szerepéről gyakorta esik szó. Arról azonban már csak futólag tesznek említést, hogy a humanista gondolkodó ténylegesen is kivette a részét a magyar történelem (át)formálásában.

Az I. világháború hőse és ellenzője

Szentgyörgyi Albert a pesti egyetemen folytatta tanulmányait, amikor kitört az I. világháború, és annak ellenére, hogy sok más kortársával szemben ő nem lelkesedett a háborúért, mégis be kellett vonulnia. Négy éven keresztül teljesített katonaorvosi szolgálatot az olasz, illetve az orosz fronton. Erre az időszakra így emléklezett vissza "...küzdeni azok ellen, akik engem sose bántottak, gondoljanak bele, milyen becstelen aljas gaztet volt az a háború! Négy évet veszítettem el benne, ami egy fiatal, ambíciózus kutatónak nagyon nagy idő. A háború alatt a tudományos élet megbénult, újból előlről lehetett kezdeni." Géppuskás Kezdetben mindent megtette a sebesült katonák megmentéséért, gyakran életét is kockáztata, önfeláldozó katonaorvosi tevékenységéért ki is tüntették. Ám a háború borzalmai láttán a medikus úgy határozott, hogy a maga részéről befejezi a háborút. "A háború vége felé már annyira utáltam és untam a katonásdit, hogy fogtam a puskámat és belelőttem a saját kezembe. Átlőttem az alkarcsontot, gondoltam, ezzel majd csak hazaengednek. Még szerencse, hogy a parancsnokaim belátták, hogy törött karral nem lehet katonai szolgálatot játszani. Annyira el voltam keseredve, hogy nem érdekelt az sem, ha maradandóbb lesz a sérülésem, vagy fertőzést kapok."
A világháborút követően megszerezte orvosi diplomáját , majd végigjárt számos európai egyetemet, hogy biokémiai tanulmányait és kutatásait eredményesen folytathassa. Megfordult Németországban és Hollandiában, és Pozsonyban, Prágában, Berlinben, Leidenben, Groningenben a biológia, az élettan, a gyógyszertan, a bakteriológia, illetve a fizikai kémia területén folytatott tanulmányokat. 1927-től a Cambridge-i Egyetemen végzett kutatásokat (itt szerezte meg doktorátusát is), majd a harmincas évek elején (1930) Klebelsberg Kunó kultuszminiszter hívására Magyarországra települt, és Szegeden kezdett hozzá a tudományos kutatásokhoz, az orvosi vegyészeti intézet professzorává nevezték ki. Ezzel egyidejűleg a budapesti egyetemen is oktatott mint a biokémia professzora.

Újból háború

Kállay Miklós

1941-ben dolgozószobája ablakából (szegedi Dóm-tér) látta elvonulni a Jugoszláviába induló csapatokat, és I. világháborús élményei alapján arra a felismerésre jutott, hogy "Tudtam, hogy a határ másik oldalán egy másik pap, sikeres mészárlást kívánva, most a jugoszláv ágyúkat áldja meg." Az értelemetlen öldöklés ezen egyszerű alapképlete nem hagyta nyugodni Szentgyörgyi lelkiismeretét, és úgy vélte, hogy tudósként sem vonhatja ki magát a politikai felelősség alól és cselekvésre szánta el magát. 1939-1943 között a szegedi egyetem küldötteként a felsőház tagja, 1940-1941 között pedig a szegedi egyetem rektora volt, és ezek a pozíciók is arra ösztönözték, hogy humanista tudósként fellépjen az embertelen történésekkel szemben. 1942-ben létrehozta a Szent-Györgyi Szervezetet (SZESZ), melynek elsődleges célja egy radikális polgári párt létrehozása volt. 1943-ban más értelmiségiekkel együtt meg is alapította a Polgári Demokrata Pártot, melynek tagjaként felvette a kapcsolatot az illegálisan működő titkos mozgalmakkal.
1943 februárjában Kállay Miklós miniszterelnökkel is kapcsolatba került (Szentgyörgyi felkereste az ankarai utazás ürügyén), aki azzal bízta meg, hogy Isztambulban vegye fel a kapcslatot az angolszász szövetségesekkel, és mozdítsa elő egy lehetséges kugrás előkészítését. Kállay Miklós a hintapolitika jegyében ugyanis arra törekedett, hogy míg színleg teljesíti a németek politikai és katonai követeléseit, eközben tárgyalásokba kezd a nyugati szövetségesekkel a II. világháborúból való kilépésről. Erre az angol diplomácia is hajlott, ezért a közvetítéssel megbízott Nobel-díjas tudóst szívesen fogadták tárgyalópartnerként. Mielőtt útnak indult volna, felkészítették a feladat végrehajtására: "Gyorsított oktatásban volt részem, ahol megtanítottak a konspirációs alapszabályokra, a rádiótelepítésre, a titkosírásra, a morzejelekre stb. De én ezekhez borzasztóan ügyetlen voltam. Amikor megérkeztem Isztambulba, a német titkosszolgálat rögtön rámállt, és így utólag visszagondolva, ők jobban tudták, hogy mit csinálok, hová megyek, kivel beszélek, mint én. Szóval lehet, hogy bizonyos fokig rajtam múlt, hogy nem sikerült. De ez is marhaság volt. Miért egy tudós tudta volna azt, amit ..." Mindenesetre a brit diplomáciában épp ekkortárj következett be az a magyar szempontból is pozitív elmozdulás, miszerint már nem zárkóztak el attól, hogy tárgyalásba bocsátkozzanak kisebb, a német szövetségbe tartozó államokkal. Vagyis Szentgyörgyi tárgyalási pozíciója a tárgyalás megkezdésekor nem volt teljességgel kilátástalan. Magyarország megszállása - 1944. március 19.

Közvetítő Isztambulban

Szentgyörgyi 1943. február 7-én érkezett Isztambulba, ahol az angol tárgyalópartnereket biztosította arról, hogy elutazása előtt mind a kormány, mind a magyar demokratikus ellenzék tagjaival (pl. Peyer Károly, Szakasits Árpád, Kovács Imre, Varga Béla, Sigray Antal) tárgyalt. Felvetette annak lehetőségét, hogy egy olyan kormány miniszterelnöke lehetne, mely a német hadsereg összeomlása előtt vagy alatt alakulna meg, és azért tartotta magát alkalmasnak erre a szerepre, mert egyfelől a fasisztákat leszámítva minden párt elfogadta volna őt, másrészt pedig kellő garanciát jelentene a radikális megtorlások elhárítására. Már ekkor felhívta a tárgyalópartnerek figyelmét arra, hogy a magyar hadvezetés német befolyás alatt áll, így a kiugráshoz jelenlegi állapotában nem lehet számítani, ám a hadügyminiszter, Nagybaczoni Nagy Vilmos két olyan hadosztályt szerel fel, amelyek mentesek a német befolyástól. Azt is ígérte, hogy újabb katonákat nem küldenek a német frontra. Végül felajánlotta szolgálatait a szövetségeseknek, ha "szándékukban áll helyreállítani egy olyan Magyarországot, amely képes lenne eredményesen részt venni Európa újjáépítésében." Amennyiben a nyugati szövetségesek elfogadják Magyarország szövetségét, akkor a következő lépéseket tartaná szükségesnek: stratégiai fontosságú hidak felrobbantása, a magyar vezérkar megtisztítása, majd ezt követően segítségnyújtás a szövetséges hadaknak. Azonban ahhoz, hogy Magyarországon ezt Szentgyörgyiék végre tudják hajtani, figyelmeztetni kell a megszállt országokat, hogy tartózkodjanak Magyarországgal szembeni fellépéstől. Azt is fontos előrelépésnek tartotta volna, hogy szövetséges csapatok szállják meg Magyarországot, mert ez kellő garanciát nyújtana a demokratikus átalakuláshoz, egyúttal hangot adott azon véleményénak, hogy külső segítség nélkül a demokratikus átalakulást Magyarországon nem sikerülhet végrehajtani.
Szentgyörgyi ekkor az USA ankarai követéhez is eljuttatott egy memorandumot, melyben gyakorlatilag megismételte azokat az ígéreteket és feltételeket, amelyeket az angolokkal folytatott tárgyalások során hangoztatott. Egyúttal biztosította az amerikai nagykövetet arról, hogy Kállay miniszterelnök is a kilépés mellett áll. "Ő [Kállay Miklós] megkért engem, közöljem Mr. Steinhardttal [USA ankarai nagykövete], hogy 1. egyetlen katonát vagy fegyvert sem ad többet Németországnak; 2. ő jelenleg és a jövőben is kiabálni fog a zsidók ellen, de a gyakorlatban nem tesz semmit, és 70 000 menekült zsidót bújtat az országban; 3. jelenleg még nem tud más politikát folytatni, mert ebben az esetben Magyarországot megszállnák a németek, totálisan mozgósítanák a szövetségesek ellen és a zsidókat kiirtanák."
Magyar harckocsi a fronton Az amerikai tárgyalófélnek is tudtára adta, hogy Szentgyörgyi alkalmas lenne az általa vállalt feladat betöltésére, mert a magyar politikai csoportok mind elfogadják őt. Azonban Szentgyörgyi ajánlata továbbment, mint a kormány hivatalos álláspontja, és inkább a demokratikus ellenzék véleményét jutatta kifejezésre. Ez mutatkozott meg abban is, ahogyan bírálta a Horthy-rendszert, amelyet a "hadsereg, a papok és a feudális rendszer" irányít. Szentgyörgyi és támogatói szonban meg voltak győződve egy közeli szövetséges partraszállástól a Balkánon, valamint arról, hogy a nyugati szövetségesekkel elegendő kapcsolatba lépniük.
A terv megvalósításához segítséget kapott egyik legjobb barátjától és tudóstársától, Bay Zoltántól (akivel a kvantumbiológia kifejlesztésén közösen dolgoztak). Bay révén létrehozhattak egy olyan titkos rádióhidat, mely közvetlen összeköttetést teremtett Budapest és London között. A britek ugyan elfogadták Szentgyörgyi és rajta keresztül a magyar kormány tárgyalási ajánlatát, de a szovjet fél, illetve a szomszédos országok (főként a cseh) emigráns kormány képviselőinek kihagyásával nem tehettek semmilyen konkrét ígéretet, javaslatot - főként a területi problémák (tervek) miatt. A magyar kormányt is bizalmatlanul kezelte a brit külpolitika, ezért a megbízhatóság érdekében tetteket várt el a Kállay-kormánytól.
Az angol diplomácia a Szentgyörgyivel folytatott tárgyalásokat viszont pozitívabban értékelte: "... Szent-Györgyi professzor bizonyos függetlenséget élvez, és sok szempontból olyan személyiségnek látszik, akivel megfelelő földalatti csatornákon hasznos lehetne diszkrét kapcsolatok fenntartása."

Újra otthon

Magyar Tudományos Akadémia

A hazatérte utáni hónapokban azonban az események más irányt vettek, a Szovjetunió jelentős csapást mért a német erőkre, amely kénytelen volt megkezdeni a  Szovjetunióból kivonulását; majd a teheráni konferencián a nagyhatalmak aMagyarország számára hátrányosabb normandiai partraszállás mellett döntöttek. A németek mivel tudomást szereztek Szentgyörgyi tárgyalásairól, ezért amikor 1944. március 19-én megszállták Magyarországot, a tudós kénytelen volt illegalitásba vonulni. Hitler személyesen adott parancsot az elfogatására, és a Gestapo mindent el is követett Szentgyörgyi kézre kerítésének érdekében. Szentgyörgyi csak azzal tudta életét menteni, hogy Svédország állampolgárságot biztosított a számára, illetve újabb és újabb búvóhelyeket álasztott magának.
A háborút követően első nyilvános megjelenésére 1945. február 11-én került sor, amikor a szegediek nagy örömére megjelent a szegedi színházban. 1945-1947 között a Magyar Tudományos Akadémia újjászervezése kötötte le energiáit, a politikától azonban teljesen ekkor sem távolodott el, mivel mint párton kívüli közéleti személyiség a magyar parlament meghívott tagja lett.

Felhasznált és ajánlott irodalom

  • Dr. Czeizel Endre: Szent-Györgyi Albert
    Műszaki K., 1997
  • Bay Zoltán - Dénes Gábor - Nagy Ferenc - Wisinger István: Szent-Györgyi Albert
    Akadémiai K., Bp. 1989
  • Juhász Gyula: Magyarország külpolitikája 1919-1945
    Kossuth K., 1988
  • A második világháború (Szerk.: Ungváry Krisztián)
    Osiris K., Bp. 2005
  • Magyarország a második világháborúban
    Petit Real K., Bp. 1997
  • Magyar Nagylexikon, 16. k.
    Magyar Nagylexikon K., Bp., 2003

http://www.feltalaloink.hu/tudosok/szent-gyorgyialbert/html/sztgyoralbindex.htm
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent-Gy%C3%B6rgyi_Albert
http://www.sk-szeged.hu/kiallitas/szent-gyorgyi/szeged.html

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
All you need is code Minden a kódolás tanulásához
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek