Utazás a múltba: Pliocén
Halász László
2003/04/22 21:52
1701 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Pliocén: a gyors változások kora. Pliocén: a mastodonok kora. Pliocén: az Australopithecusok kora. Egy hosszú időszak rövid és változatos vége...

A harmadidőszak

A földtörténet utolsó nagy időszaka mintegy 65 millió évig tartott, ekkor alakult ki a szárazföldek és a tengerek mai elrendeződése. A geológusok öt kisebb szakaszra tagolják: paleocén, eocén, oligocén, miocén és a pliocén. A paleocént, az eocént és az oligocént paleogénnek, a miocént és a pliocént neogénnek nevezzük. A harmadidőszak vége főként a gyors klímarosszabbodás révén válik el a negyedidőszaktól: csökkent a hőmérséklet, fokozatosan kialakult a nagy jégtakaró. E történéseknek az időszaka volt a pliocén, ami kb. 5,3 millió évvel ezelőtt kezdődött és az első eljegesedés a korszak felénél következett be az északi féltekén.

A korszak kezdetén azonban az éghajlat még a mainál is melegebb volt, a Kárpát-medencében a szubtrópusinak megfelelő.

A pliocén növényvilága

A pliocénben lassan változni kezdett a klíma. Eleinte még megfelelő volt a melegkedvelő növények számára: Európában pálmák, magnóliák és fahéjfák, valamint mocsárciprusok nőttek. Idővel azonban a klíma lehűlése fokozódott, mind hűvösebbre fordult az éghajlat, így a pálmák és más melegkedvelő növények lassan és fokozatosan visszaszorultak. Közép-Európában a klíma még meleg és nyirkos maradt: ezt tanúsítják az egykori lombhullató erdők maradványai, melyeket szilfák, tölgyek és eperfafélék, valamint gesztenyék fajai alkottak.

Az északi területeket főként fenyőkből és mocsárciprusokból álló tűlevelű erdőségek borították. A harmadidőszakban a ginkgók két neme élt, közülük az egyik a későbbiek során kipusztult. A pliocén végére számos melegkedvelő és tűlevelű fafaj eltűnt Közép-Európából, délre szorult vagy kipusztult.

A pliocén állatvilága

Teleoceras

A harmadidőszak végén az állatvilág számos csoportja kipusztult: a Belemnitesek, az Ammonitesek és számos más gerinctelen állatcsoport. Eltűnt az ősibb típusú halak többsége és számos jellegzetes kétéltű. Azok a csoportok, melyek túlélték a kritikus időszakot - teknősök, krokodilok, kígyók és gyíkok - a mai napig fennmaradva kortársainkká lettek, fajszámuk erősen lecsökkent.

A harmadidőszak az emlősök fénykora volt, robbanásszerűen fejlődtek, hirtelen sok új formájuk jelent meg. Az ormányosok a pliocén fontos és nagy állatcsoportját alkották.

A kapafogú őselefánt(Deinotherium gigantissimum)
a legnagyobb termetű ormányos, vállmagassága a 4 métert is meghaladta. Alsó metszőfogai különös, lefelé hajló agyarakká fejlődtek, az alsó állkapocs is lefelé görbül. Maradványai Afrikából és Ázsiából is előkerültek.
Négygumós fogú(Tetralophodon sp.)
a pliocén időszak jellegzetes masztodonja volt: Európa, Ázsia, Afrika és Amerika területén élt. Koponyája, nyaka és az alsó állkapcsa és annak agyarai rövidek voltak. Felső egyenes agyara meglehetősen hosszú, csak úgy érhette el a talajt, hogy elődeinél hosszabb volt az ormánya.
A Teleoceras
rövid lábú, szokatlan külsejű orrszarvú volt, orrán egyetlen rövid tülökkel. Inkább hasonlított vízilóra.

Kislexikon

KAINOZOIKUM

1.

  • IDŐSZAK: Harmadidőszak
  • KOR: Pliocén
  • KEZDETE ( millió éve ): 5,3
  • FÖLDRAJZ: Erőteljes, gyakran gyors változásokat hozó kor. A panamai földnyelv összekötötte Észak- és Dél- Amerikát.
  • ÉGHAJLAT: A tengerek szintje emelkedett a korszak elején. A bolygó éghajlata melegebb volt a mainál, majd 3 millió évvel ezelőtt hirtelen változás következett be az északi féltekén lejátszódó eljegesedés miatt.
  • NÖVÉNYZET: A növényzet nagyjából hasonló volt a maihoz. A növényi plankton sok tagja megsemmisült.
  • ÁLLATVILÁG: A mamutok kialakulása. Az első emberősök megjelenése 3-4 millió éve Afrikában. Australopithecus.

2.

  • IDŐSZAK: Harmadidőszak
  • KOR: Miocén
  • KEZDETE: 23 millió éve
  • FÖLDRAJZ: Afrika északra, Eurázsia felé fordul. Az indiai és eurázsiai lemez összeütközése nyomán kiemelkedik a Himalája. Megnyílik a Vörös-tenger, és kialakul az ősi Földközi-tenger.
  • ÉGHAJLAT: A sarki lehűlés és helyi geológiai események az éghajlat változását okozzák, sok terület a korábbinál kevesebb csapadékot kap. Általában hűvös klíma jellemző. A miocén végén a tengerek vízszintje akár 50 méternyit is csökkent.
  • NÖVÉNYZET: A füvek és lágyszárúak terjedése, az erdős területek csökkenése jellemző erre a korra.
  • ÁLLATVILÁG: A lovak és a majmok adaptív radiációja. Sok állatcsoportban - békák, kígyók, rágcsálók esetében - már ekkor megjelentek a mai élő formákhoz hasonló fajok.

3.

  • IDŐSZAK: Harmadidőszak
  • KOR: Oligocén
  • KEZDETE: 34 millió éve
  • FÖLDRAJZ: Elkezdődik az alpi hegységképződés fő szakasza, majd kialakul a Vörös-tenger árka és Kelet-Afrika vetődéses tavai. Dél-Amerika elválik az Antarktisztól.
  • ÉGHAJLAT: Az egész Földön az óceánok visszahúzódása jellemző a korszak elején. Az oligocén kor közepén a klíma hűvösebbé válik.
  • NÖVÉNYZET: A planktonikus növényzet diverzitása csökken.
  • ÁLLATVILÁG: Folytatódik az emlősök térhódítása. Megjelennek a majmok és kipusztulnak a valaha élt legnagyobb szárazföldi emlősök, a Titanotheriumok.

4.

  • IDŐSZAK: Harmadidőszak
  • KOR: Eocén
  • KEZDETE: 53 millió éve
  • FÖLDRAJZ: Az indiai lemez Eurázsiának ütközik, az eurázsiai kontinenslemez utolsó feldarabolódása nyomán megnyílik az európai medence. Az eocén végén kialakul a Pireneus. Ausztrália elválik az Antarktisztól és Dél- Amerikától.
  • ÉGHAJLAT: Meleg klíma, de a kor végén a Föld hőmérséklete csökken, amit fokozott eljegesedés és tengerszintcsökkenés követ.
  • NÖVÉNYZET: Az erdők a maihoz hasonlóvá válnak. A füveknél kialakuló folyamatos növekedés lehetővé teszi, hogy a nyílt területeket is meghódítsák és az erős legelést is elviseljék.
  • ÁLLATVILÁG: Különböző emlőscsoportok radiációja: páros és páratlan ujjú patások, elefántok, cetfélék, rágcsálók és ragadozók, valamint a korai emberszabású főemlősöké. A kor végére valamennyi madárrend megjelent.

5.

  • IDŐSZAK: Harmadidőszak
  • KOR: Paleocén
  • KEZDETE: 65 millió éve
  • FÖLDRAJZ: Az Ibériai félsziget Európához kapcsolódik. Az Atlanti- és a Csendes-óceán még összeköttetésben áll a Panama-szoroson keresztül.
  • ÉGHAJLAT: A korszak kezdetén bekövetkezett felmelegedés meleg éghajlatot alakított ki.
  • NÖVÉNYZET: A szubtropikus növényzet a mai Dél-Angliáig felnyomul. Kifejlődnek a virágos növények fejlettebb családjai, így a növényzet kinézetre a maihoz hasonlatos. A valódi füvek megjelenése és elterjedése.
  • ÁLLATVILÁG: Az emlősök robbanásszerű radiációja, beleértve a főemlősök megjelenését. Sok emlőscsoport ekkor jelent meg először.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
All you need is code Minden a kódolás tanulásához
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek