Válasszunk szervert! (I.)
2004/01/20 01:12
798 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Gyakran feltett kérdés, hogy hálózatunkba egy adott feladat megvalósítására milyen kiszolgálót válasszunk. A cikksorozat négy részes, először is vegyük sorra a szempontokat!

Fájlszerver vagy alkalmazásszerver, újat vegyünk vagy meglévőt bővítsünk, vannak-e speciális hardver követelmények, van-e helyünk, milyenek az anyagi lehetőségeink, mennyi időt tudunk vagy akarunk a felügyelettel tölteni, mennyi hőt és zajt termelhetünk, mennyi áramot fogyaszthatunk, milyen rendelkezésre állás szükséges - megannyi kérdés, ami elsőre talán nem kézenfekvő, de a cikksorozatból minden kiderül! A cikkekhez letölthető mellékletek is tartoznak, amelyek segítségével akár pályázatainkat is meggyőzőbbé tehetjük!

1. Miben más egy kiszolgáló, mint egy közönséges számítógép? A hálózatokban, legyen az akár helyi hálózat, akár az Internet, vannak kiszolgáló és vannak kiszolgált számítógépek. Ha egy szolgáltatást egynél több felhasználó számára elérhetővé teszünk, akkor az adott szolgáltatást nyújtó alkalmazást és az azt futtató számítógépet kiszolgálónak tekintjük. Ebből a megközelítésből kiszolgáló lehet szoftver és hardver is.

A legegyszerűbb kiszolgáló akár egy egyszerű személyi számítógépen a Windows95-ön futó MS Personal Webserver vagy az NT kerneleken elérhető Internet Information Services is lehet, amelyekkel például a Microsoft Office segítségével közzétehetjük dokumentumainkat. Azonban ez a kiszolgáló csak akkor elérhető, ha a munkaállomásunk be van kapcsolva, tehát nem túl praktikus, mivel nem mindig elérhető. A kiszolgálóktól általában azt várjuk, hogy lehetőleg a nap 24 órájában, a hét minden napján elérhessük őket. Igen ám, ez viszont nagyon drága lenne, és 100%-os rendelkezésre állású rendszereket még az atomerőművekben vagy a repülőgépekben sem találhatunk (sajnos). Ha megelégszünk egy 99,7 %-os rendelkezésre állással, az már csak évente kb. 1 nap, azaz 24 óra kiesést jelent. El tudjuk ezt viselni? Igen, hacsak ez nem azt jelenti, hogy naponta egyszer újra kell indítani a kiszolgálót, ami kb. 4 percet vesz igénybe.

Tehát a kiszolgálónak megbízhatónak kell lennie, heteken vagy akár hónapokon keresztül megállás nélkül üzemelnie kell, ez pedig magas megbízhatóságú, alaposan megtervezett komponenseket igényel mind a hardver, mind a szoftver oldalon. Egy kiszolgálót a hétköznapi életben leginkább az különböztet meg egy munkaállomástól, hogy milyen gyakran indítjuk újra. Vagy indul újra magától.
Hogy ne csak konyhanyelven fogalmazzuk meg a különbségeket, vegyük sorra az egyes szempontokat: - Szolgáltatás célja - Hardver architektúra - Rendelkezésre állás - Hardver komponensek méretezése - Anyagi erőforrásigény - Fizikai erőforrásigény (energiafogyasztás és termelés, hely, ergonómia)2. Határozzuk meg, milyen szolgáltatásokra van szükségünk!
A legfontosabb, hogy tisztában legyünk azzal, hogy milyen szolgáltatásokat kívánunk megvalósítani. Az előbbiekben felsorolt szempontok ugyanis szoros kölcsönhatásban állnak egymással, és bármelyiket megváltoztatjuk, az kihat az összes többire. Azonban a szolgáltatások meghatározása az, ahonnan érdemes elindulnunk. Ha a későbbiekben valamelyik szempontnál rendelkezésre álló lehetőségek miatt feloldhatatlan ellentétet találunk, akkor ide mindig vissza lehet térni, és másik megvalósítást keresni. Képzeljük el ezt úgy, mint amikor ruhát veszünk: a ruhát is a saját elvárásainkhoz és méreteinkhez, illetve anyagi lehetőségeinkhez választjuk, nem pedig fordítva.
Kezdjünk bele, készítsünk egy táblázatot, hogy milyen szolgáltatásokra is van szükségünk! A minta táblázat MS Excel formátumban megtalálható az ftp://ftp.sulinet.hu/halozat/tervezzunk könyvtárban.
A táblázat fejlécébe az alábbi adatokat vegyük fel: szolgáltatás neve, alkalmazott szoftver, szükséges operációs rendszer, szükséges egyéb szoftverek, összes felhasználók száma, egyidejű felhasználók száma, optimális CPU típus és sebesség, RAM terület, optimális háttértár terület, optimális hálózati sávszélesség, beszerzési ár, felügyelet igény (munkaóra/hét), igényelt egyéb hardver, élettartam (év), TCO (a szolgáltatás nyújtásának teljes költsége az élettartam során). Ezeket az adatokat megtudhatjuk a szolgáltatást nyújtó szoftver legtöbbször ingyenesen elérhető termékismertetőjében vagy kézikönyvében.
Példa:
Fájlmegosztás, File sharing services, MS Windows 2000 Server, 200 felhasználó, 20 felhasználó, Pentium III 800 MHz, RAM: 20*16=320 MByte, Merevlemez: 200*100 MByte= 20 GByte, 100 MBps helyi hálózati sebesség, x Ft, heti 1 óra karbantartás, kell egy szalagos mentőegység, ami 20 GByte adatot el tud menteni 1 éjszaka alatt, 3 évig szeretnénk működtetni, a működtetés költsége: a szoftver amortizációja (teljes vételára), az elfogyasztott energia és a munkaóráink díja, a backup szalagok ára.
Persze ez még messze nem minden de kiindulásnak elegendő. Fontos, hogy több alternatívát is felsoroljunk egy szolgáltatásra, mivel egy futtató operációs rendszeren több megvalósítás is létezhet, és persze futtató operációs rendszerből is van minimum három, amivel a Rendszergazda Portálon is találkozhatunk rendszeresen.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek