Valószínűségszámítás és statisztika I.
Tarcsay Tamás
2003/08/22 12:35
2423 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A valószínűségszámítás és a statisztika tanítása, tanulása újdonság a középiskolai matematika oktatásában. Ehhez szeretnénk segítséget nyújtani azzal, hogy egy cikksorozatot indítunk, amely Magyar Zsolt tanár úr - a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány által támogatott - dolgozata alapján készült.

Leíró statisztika

A leíró statisztika azzal foglalkozik, hogy egy adott, meghatározott elemekből álló információhalmazt kiértékeljen. Ezek az információk legtöbbször persze számokat jelentenek, hiszen ezek a matematikai módszerekkel legkönnyebben kezelhető objektumok, azonban nem kell szigorúan ezekhez ragaszkodnunk, olyan adathalmazokat is kiértékelhetünk, melyek nem számokból állnak. Természetesen a kiértékelés mikéntjét tekintve ez utóbbi esetben a lehetőségeink korlátozottabbak.

Az adatok grafikus ábrázolása

Az adatok kiértékelése legegyszerűbben valamilyen grafikus formában történő megjelenítéssel történhet.
Az adatok ábrázolásánál legtöbb esetben az adathalmazban való előfordulási arányt szokták ábrázolni (relatív gyakoriság).
Ha sok adat van, és ezek esetleg mind különbözőek, de minket az adatok nagysága csak bizonyos pontossággal érdekel, akkor szokás az adatokat "adatsávokba", osztályokba osztani. Ekkor az egyes adatsávokban (osztályokban) található elemek számát jelenítjük meg.

A gyakrabban használt típusok:

Az egyes típusok előnyös és hátrányos tulajdonságai elolvashatók a dolgozatban

Fontos, hogy tudd!

Az adatok grafikus megjelenítésekor az adatsor ábrázolójának nagy lehetősége van manipulatív módszerek kiválasztására: pusztán a megjelenítés során sugallni tud valamit az adatsorról.

Következzen erre két példa!

1. példa: A politika és az életkor

Egy vidéki városban tartott politikai rendezvényre 140 ember ment el. A résztvevők életkorát nagyság szerint közzétették (a jobb követhetőség érdekében összesítve közöljük, hogy az egyes életkorú emberekből hány volt jelen a rendezvényen, a zárójel előtti szám az életkor, a zárójelben álló szám a létszám):

15 (2), 16 (3), 17 (4), 18 (5), 19 (6), 20 (6), 21 (5), 22 (4), 23 (3), 24 (2), 25 (3), 26 (3), 27 (2), 28 (1), 29 (0), 30 (1), 31 (0), 32 (1), 33 (1), 34 (0), 35 (1), 36 (0), 37 (1), 38 (2), 39 (4), 40 (4), 41 (5), 42 (10), 43 (5), 44 (6), 45 (5), 46 (6), 47 (3), 48 (4), 49 (4), 50 (3), 51 (0), 52 (4), 53 (2), 54 (3), 55 (0), 56 (2), 57 (1), 58 (2), 59 (1), 60 (2), 61 (1), 62 (0), 63 (0), 64 (1), 65 (1), 66 (0), 67 (2), 68 (2), 69 (1)

Ezeket az adatokat ábrázolták az alábbi diagramok segítségével:

Milyen módszerrel készültek az egyes diagramok?
Mit sugallnak az egyes ábrák?
Mi az igazság?

Részletesebb elemzés olvasható a dolgozatban.

2. példa: A városi önkormányzat és a fejlesztés

Egy népszerű fürdőhely fürdőjének látogatottsági adatait tartalmazza az alábbi táblázat:
Erről a táblázatról készültek az alábbi vonaldiagramok:
Van fejlődés?
Nagy a fejlődés?

Megjegyzés:
Nagyon jó gyakorlóterep a különböző újságokban megjelenő grafikonok elemzése, rengeteg rossz grafikonnal, és ezek alapján félreértelmezett következtetéssel lehet találkozni a mindennapokban is.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek