Változások a 18. században
Farkas Zoltán
2003/07/01 16:05
1462 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A népességnövekedésnek számos oka lehet, ráadásul ezek egymást erősíthetik is. Az újkori jólét kialakulásának hátterét vizsgálja ez az írás.

A 18. századi változások magyarázatai

Demográfiai viszonyok a 16-18. sz-ban

A 18. század mélyreható változásokat hoz az étrendben. Egyfelől hatalmas népességnövekedés indul, másfelől átalakul a mezőgazdaság és az étrend. Hogyan függ össze a kettő? A mezőgazdaság fejlődése teszi lehetővé több ember életben maradását, vagy a sok ember kényszeríti rá a mezőgazdaságot a változásra?

Különös ellentmondás, hogy ebben a században kevesebb a tömeges halálhoz vezető éhínség, mégis, a számítások szerint kevesebb élelem jutott egy főre, mint az előzőben. A húsadagoknak a 19. század közepéig tartó csökkenését már láthattuk. Igaz, a kenyéradagok és általában a gabona előretörését is. Ez azonban nem ellensúlyozta általánosságban a nehezedő viszonyokat. Sőt, a 18. század és a 19. század első fele minden korábbi és későbbi időszaknál ínségesebb volt. Éppen akkor, amikor a népesség hirtelen növekedni kezdett? Vagy éppen azért?

A kérdésekre teljesen megnyugtató válaszokat nem lehet adni, még ma is csak keresgéljük azokat. Mindenesetre volt pár olyan 18. századi jelenség, mely nagy valószínűséggel a rendszeres tömeges éhhalállal járó éhínségek csökkenéséhez vezetett. Ilyen volt egyfelől a lassú felmelegedés, a 17. századi "kis jégkorszak" megszűnése, mely viszonylag egyenletesebben jó éveket eredményezett. (Így magyarázható talán, hogy ezzel egy időben Kínában is megugrott a népesség, pedig ott teljesen más gazdasági folyamatok zajlottak.)

Ehhez jött a kereskedés fellendülése: a szűkölködő vidékekre könnyebb lett élelmet szállítani onnan, ahol jobb termés volt. Ez a 16. századig oly gyakori helyi éhínségek ellen hatott, de persze nem magyarázza a nagyobb területekre kiterjedő katasztrófák csökkenését. A 18. században megváltozik a hadakozás módja is: már nem lesznek olyan háborúk, melyek a lakosság kifosztására alapozzák a hadellátást, mint az előzőben. (Közismert, hogy a harminc éves háború idején a német terület lakosságának átlagosan 37%-a elpusztult, és hasonló hatása volt Magyarország középső területein az 1684 és 1699 közötti nagy török ellenes felszabadító háborúnak. Közismert az is, milyen pusztítást végzett Montecuccoli pusztán azzal, hogy kétszer "békésen" végigvonult hadaival Felső-Magyarországon 1661-ben.)

A fenti jelenségek hatványozottan hatottak. Egyfelől azért, mert csökkentették az emberi szervezet kiszolgáltatottságát a betegségeknek, így nem csak az éhínségeket, hanem a járványokat is visszaszorították. Másfelől egy fogamzóképes nő életben maradása nem egy fővel növeli a népességet, hanem azokkal a gyermekeivel is, akiket az így nyert időben világra hoz, nem is beszélve az unokákról és további leszármazottakról. Van olyan vélekedés is, hogy az egyes korábbi járványok kórokozói és az európaiak egymáshoz "csiszolódtak", így az emberek ellenállóbbakká váltak velük szemben, illetve, hogy a járványokkal szembeni intézkedések (pl. fertőzött területek elzárása) is hatékonyabbakká váltak.

Mezőgazdasági újítások

Falu a középkorban

Ezen és egyéb okokból a népesség növekedni kezdett, és így az egy főre rendelkezésre álló élelmiszer egyre kevesebb volt. Erre a demográfiai kihívásra a mezőgazdaság átalakításával próbáltak választ adni. Valóságos agrárforradalom játszódott le ebben az évszázadban. Először is sokkal több földet vontak művelés alá: mocsarakat csapoltak le, erdőket irtottak. Franciaországban például 1760 után harminc év alatt negyedével nőtt a megművelt területek aránya, de hasonló jelenség lesz megfigyelhető számos más nyugati területen.

A külterjes (extenzív) fejlesztés mellett Angliában, Németalföldön komoly belterjes (intenzív) fejlesztés is folyik, vagyis elérik, hogy egy gazdaság a megművelt terület kiterjesztése nélkül is növelje termelését. Ennek részeként tökéletesítik a középkori háromnyomásos gazdálkodást, bevezetve a vetésforgót: vagyis a föld egyharmadát sem hagyták ugaron, hanem a búzatermő évek után lucernával, lóherével, burgonyával, répával, kukoricával vetették be. Ezek más tápanyagot igényeltek, mint a gabona, növelték a búza számára fontos nitrogént a talajban.

A szántóföldi takarmánytermesztés ösztönözte az állattartást és növelte a trágya mennyiségét. Terjedt az istállózás, a fajtanemesítés. Ráadásul a vetésforgó következtében egyre több zöldséget termeltek kint a szántóföldeken (a ház körüli kertek helyett), nagy mennyiségben.

Ezek az újítások - melyek a 18. században még csak a legfejlettebb országokban, területeken jelentek meg - már nem a kolostorokból indulnak ki, mint a középkoriak, hanem jól képzett agrárszakemberek által vezetett korszerű gazdaságokból, és szakkönyvek útján is terjesztik.

Ösztönözték az újítások elterjedését a tulajdonviszonyok is: a legfejlettebb észak-nyugati országokban már jó ideje felosztották a faluközösségek földjeit, tagosították (egyesítették) az egy tulajdonoshoz tartozó, korábban szórtan elhelyezkedő parcellákat. Itt már megszűnt a jobbágyság is és a földet korlátozások nélkül lehetett adni-venni, örökíteni. Így itt olyan magántulajdonosok voltak, akik teljes mértékben élvezhették az újítások gazdasági hasznát.

Feladat

1. Csoportosítsd az alábbi fejlesztési eljárásokat aszerint, hogy külterjesek vagy belterjesek!

Külterjes: mocsárlecsapolással új szántóföld nyerése, több legelő biztosítása az állatoknak, fajtanemesítés, vetésforgó

Belterjes: istállózó állattartás, trágyázás, erdőirtással új szántóföld nyerése

2. Tedd logikai sorrendbe az alábbi elemeket!

1. még nagyobb népességnövekedés
2. mezőgazdaság fejlesztése
3. népességnövekedés
4. felmelegedés, "szelídebb" háborúk, kereskedelem fellendülése

............... > ............... > ........................ > ..........................

Megoldás

1. Csoportosítsd az alábbi fejlesztési eljárásokat aszerint, hogy külterjesek vagy belterjesek!

Külterjes: mocsárlecsapolással új szántóföld nyerése, erdőirtással új szántóföld nyerése, több legelő biztosítása az állatoknak,

Belterjes: vetésforgó, istállózó állattartás, trágyázás, fajtanemesítés

2. Tedd logikai sorrendbe az alábbi elemeket!

1. még nagyobb népességnövekedés
2. mezőgazdaság fejlesztése
3. népességnövekedés
4. felmelegedés, "szelídebb" háborúk, kereskedelem fellendülése

Helyes sorrend:
4. > 3. > 2. > 1.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek