Van fogalmam róla!
Farkas Zoltán
2007/11/30 23:50
4302 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Ugye, neked sem tűnt fel?! A globalizáció jelensége olyannyira bevette már magát a köztudatba, hogy gyakran hivatkozunk rá, sokszor anélkül, hogy tudnánk vagy tisztáznánk, pontosan mit is értünk e fogalom alatt. Nézzük csak, miként is definiálható?!

Alábbi összeállításunkban sorra veszünk néhány globalizáció definíciót, a ti dolgotok az, hogy ezeket a meghatározásokat összevessétek, és értékeljétek abból a szempontból, hogy a globalizáció melyik aspektusát tartják kiemelendőnek!

„Globalizáció – a modern világ népeinek növekvő kapcsolatrendszere és kölcsönös függése. Az áruk, a tőke, az emberek és az információ áramlását a technológiai fejlődés gyorsítja. – A globalizáció következtében egymástól igen távol élő emberek, közösségek is kapcsolatba kerülnek egymással. A gazdaság terén a globalizáció egyik látványos jele, hogy a világ minden nagyvárosában egyforma szupermarketekben kaphatóak egyforma áruk. Megjelentek a globális társadalom csírái is: paradox módon a világszerte terjedő globalizáció-ellenes mozgalom éppen ennek a jelenségnek a megnyilvánulása. Baloldali szervezetek aktivistái, környezetvédők a szolidaritás értékeire hivatkozva mutatnak rá, hogy a szegény országok részesedésének aránya a világon megtermelt javakból folyamatosan csökken, miközben természeti környezetük egyre pusztul. Érvelésükkel számos ponton egybecseng szélsőjobboldali hangadók álláspontja, akik a nemzeti eszme jegyében bírálják a globális monopóliumokat. – A gazdasági folyamatok alapos elemzése azonban azt mutatja, hogy a világnak éppen azok a népei a legszegényebbek, amelyek kimaradtak a globalizáció folyamatából. Közben töretlenül növekedett mindazon államok nemzeti jövedelme, amelyek részt kértek a nemzetközi munkamegosztásból. Minthogy közöttük van a világ két legnépesebb országa, Kína és India, a globalizáció ténylegesen a korábbinál magasabb életszínvonalhoz segítette a világ szegényeinek többségét.”

Tervezz egy vitaindító beszédet a fogalom-meghatározás utolsó mondatáról! Gyűjts érveket a mondat cáfolatára illetve alátámasztására!

Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!

A globalizáció mindent bekebelez?!

"A globalizáció fogalma először az először a hatvanas-hetvenes évek fordulóján jelent meg a köztudatban, amikor a Római Klub jelentése következtében egyre több, a Földünk sorsáért aggódó tudós, környezetvédő aktivista kezdett el foglalkozni a globális környezetvédelmi problémákkal. Az eredeti jelentés tehát arról szól, hogy világunk mára összeért, a környezetszennyezés nem egyszerűen helyi, hanem határokon túlnyúló probléma lett, az emberi tevékenységeknek az egész bolygóra kiterjedő hatásai vannak (savas eső, ózonlyuk, éghajlatváltozás stb.). Elterjedt a jelszó: "Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!"

Tíz-húsz év elteltével azonban a "fenntartható fejlődés" kifejezéshez hasonlóan a globalizáció fogalmát is kisajátították az uralkodó politikai-gazdasági csoportok. A tömegkommunikációnak is köszönhetően a globalizációnak már egy új jelentése terjedt el, amelyben az internet fejlődésén, a kommunikáción, a kereskedelem, a pénzpiacok, a nemzetek feletti vállalatok egész bolygóra való kiterjedésén van a hangsúly. A globalizáció híveit és ellenfeleit is ma már a gazdasági globalizáció kérdése osztja meg. Jelen kiadványunkban mi is elsősorban a gazdaság globalizációjának kérdéseivel foglalkozunk, s amikor globalizációról beszélünk, elsősorban a gazdasági globalizáció értelemben használjuk e kifejezést.

A gazdasági globalizáció főbb jellemzői:

  1. a világ öszekapcsoltsága
  2. a növekedési kényszer erősödése
  3. gazdasági, kulturális homogenizáció, fogyasztói társadalom
  4. a gazdasági polarizáció, a jövedelmi különbségek növekedése
  5. a gazdasági, politikai hatalom koncentrációja a demokratikusan ellenőrzött szférán kívül
  6. túlnépesedés erősödése
  7. környezeti, szociális problémák erősödése
  8. állampolgári jogok eróziója
  9. az információs és kommunikációs technológiák fejlődése, gyorsulása"

Pusztító teremtés

  •   "Csaba László az MTA Közgazdaság-tudományi Bizottságának elnöke szerint, a globalizáció hírek információk, technológiák, áruk, szolgáltatások és termelési tényezők világméretű áramlását jelenti (Csaba, 2000).
  • Csekő Árpád közgazdász definíciója hasonló az előbbihez, véleménye szerint a globalizáció anyagi és szellemi javak korlátok nélküli áramlása, egyes tőkecsoportok érdekeinek megfelelően, legalábbis a folyamat mozgatórugója ez (Csekő, 2002).
  • Joseph Schumpeter a globalizációt “pusztító teremtésnek” tartja, amiért a fejlett világ is nagy árat fizet (idézi: Almási, 1998).
  • Ankie Hoogvelt szerint “a globalizáció az erős hatalma a gyenge felett” (idézi: Csath, 2001: 11).

Valójában a folyamat megítélése attól függ, hogy mit tekintenek a globalizáció lényegének, és mit másodlagos hatásának. A globalizációs folyamatokról feketén-fehéren ítélkezni nem lehet, mert azok túl összetettek. Két nagyobb tábort lehet kiemelni a témakör megítélésének tekintetében, akik álláspontjai szöges ellentétben állnak egymással. A mainstream eszmeáramlat képviselői általában optimista módon közelítik meg a globalizációt. Véleményük szerint a világon egyeduralkodóvá vált nyugati típusú demokrácia és piacgazdaság eddig is képes volt helyes válaszokat adni az emberiséget érő kihívásokra, és ez a jövőben is így lesz. A másik oldalon állnak azok, akik úgy gondolják, hogy a globalizáció evolúciós zsákutca az emberiség számára és éppen ezért a globalizációs folyamatok kezelése mindenképpen változtatásokat igényel."

"Átfogó problémák tudománya, amely a problémák tudománya, amely az EGÉSZ emberiséget új módon, tendenciájukban egyenesen egzisztenciálisan is érintik. Területe például az ökológiai problematika, a nyersanyaghelyzet, a migráció, a világ közös, mert határok közé már nem szorítható egészségügyi problémái, a népesedés pozitív vagy negatív világtendenciái, az energiahelyzet, a fegyverkereskedelem és a kábítószerkrízis, az integráció és a világgazdaság dilemmái."

Globális falu

A káros hatások egyike.

"A globalizáció fogalom alatt elsősorban a világ gazdasági rendszereinek összefonódási folyamatát értjük. "Ez a folyamat a politikai döntéseket a világpiac történéseivel helyettesíti, és ezzel a modern idők alapvető ellentétét alkotja meg: a politika és a gazdaság érdekellentétét." (Beck 1999, 5.) A globalizációs folyamatnak sokféle dimenziója van, többek között környezetvédelmi, kommunikációelméleti, munkaszervezési és nem utolsósorban kulturális, amely a világ oktatási rendszereinek összefonódását és harmonizációját követeli."

"A globalizáció társadalomelméleti fogalma nem új, merev (világ-) hatalmi szerkezetet jelöl, hanem a társadalmi cselekvés új keretét és közegét, amelyben a gazdaság, a politika, a kultúra és rajtuk kívül a társadalmi cselekvés összes többi szereplője (aktora) saját viszonylatait új és precedens nélküli módon eredendően globális összefüggésekben alakítja. A "globális" jelző eredeti jelentése a "földkerekség egészére kiterjedő". Ez a meghatározás azonban - korunkat jellemző módon - már eleve elsősorban nem geográfiai vagy fizikai, hanem sajátos funkcionális, politikai és értékmozzanatokat foglalt össze."

"A globalizációt fogalmát ugyan a modern kor egészével összekapcsoljuk, de igazából a 20. század utolsó szakaszától "használjuk", amikor is az átfogó gazdasági és társadalmi változások mellett a tömegkommunikáció hatására Földünk a McLuhan által megfogalmazott globális faluvá vált. A globalizáció motorjaként Bayer az információs forradalmat és a neoliberális gazdasági doktrínákat (az áruk, szolgáltatások és a munkaerő előtti korlátok lebontását) nevezi meg."

Több irányból

Ez is egy alternatíva?

Egy széles körben osztott értelmezés szerint a globalizáció olyan átfogó, mindenkit érintő problémák tudománya, amelyek az EGÉSZ emberiséget új módon, kvalitatívan, tendenciájában egzisztenciálisan is érintik. Ennek szellemében a globalizáció legitim területe például az ökológiai problematika, a nyersanyaghelyzet, a migráció, a világ közös, mert határok közé már nem szorítható egészségügyi problémái, a népesedés pozitív vagy negatív világtendenciái, az energiahelyzet, a fegyverkereskedelem és a kábítószerkrízis, az integráció és a világgazdaság dilemmái. Egy második nagy értelmezés, amelyhez e munkánk is kapcsolódik, a globalizáció problémáit és egész jelenségkörét nem egyes konkrét és mindig szingulárisan megjelenő "globális" kérdésekhez (vagy azok valamilyen alapon esetlegesen összeállított halmazához vagy részhalmazához) köti, de egy új világhelyzet EGÉSZÉNEK strukturális és funkcionális összefüggéseit vizsgálja. A globalizáció átfogó funkcionális hálózatai az ilyen vizsgálat megközelítésében nem például a környezetszennyezés vonalán épülnek ki (a környezet szennyezése, teljesen természetes módon globális kérdés marad e fogalom imént jellemzett "első" értelmében), de éppen ellenkezőleg, a globális világ szerkezetének és funkciójának hipotetikus egészéből kiindulva fordul a környezetszennyeződés jelensége felé, és próbálja azt értelmezni."

"A globalizáció fogalmának egységes meghatározására (posztmodern módon) nem törekszenek. Tudják azt, amit egy másik kötet (a Politikai Tudományok Intézete által kiadott Politika és társadalom) szerzője és szerkesztője, Bayer József említ, hogy ugyanis már az 1990-es évek közepén a globalizáció irodalma több mint tízezerre rúgott. Elfogadják viszont a Peter L. Berger és Samuel Huntington által 2002-ben felállított elméletét a sokfajta globalizációról. Ennek lényege nem az egyirányú, elsosorban az Egyesült Államokból jövő hatás, hanem a sokirányú, a világ bármely országából elinduló nemzetközi hatás."

Korlátoktól mentesen

"Egy közkeletű definíció szerint a globalizáció mindenekelőtt a mind intenzívebb kölcsönös kapcsolatok és függőségek világméretű rendszerének kialakulását jelenti, amelynek során a társadalmi és kulturális rendszerek földrajzi korlátai fokozatosan háttérbe szorulnak, és az emberek tudatában is vannak e változásnak. (Waters, 3.) A globalizáció folyamata persze igen régi, még ha fogalma új is. Az emberiség egységesülése hosszú történeti folyamat, mely azonban nem megszakítások nélküli evolúció formájában, hanem konfliktusokon és megtorpanásokon keresztül zajlik. Ebben a történetben sok a kitépett lap. A politikai és kulturális hegemónia is gyakran írta át a kulturális hagyomány tartalmát és formáit."

"A globalizáció fogalmát úgy definiálhatjuk, mint olyan folyamatot, amely térben teljességében átfogja, és tartalmában átalakítja az emberiség, társadalom, gazdaság fogalmát. Lehetetlenné teszi a korábbi társadalom és gazdaságszabályozó módszerek érvényesítését. A szabályozásnak új technikáját - technológiáját az információra alapozza, a korábbi lokális/árupiaci szabályozás helyére egyrészt egy sokrétegû térkoordinációt, másrészt egy sokpólusú gazdasági, hatalmi, kulturális, informatikai rendszert összehangoltan reguláló szabályozórendszer létrehozását követeli. A rendszer mûködésének lényegi jellemzője, hogy kényszert jelent a folyamatba való bekapcsolódásra minden fejlettségi szinten, de ugyanakkor differenciált eszközrendszert feltételez a különböző szinteken és téri dimenziókban. Tehát a globalizálódás követelménye oly módon homogenizál, hogy egyben lehetővé teszi, kikényszeríti a követelmény differenciált megvalósulását."

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek