Város-kép
2004/06/24 10:32
1123 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A tudomány, a technika XIX-XX. sz. fordulóján történt robbanásszerű fejlődése a városokra, a városok tereire is hatást gyakorolt. A város arculatának változásait a művészet is nyomon követi.

Különleges környezetben, történelmi forgatag kellős közepén épült a Dózsa György úton az Erick van Egeraat holland építész által tervezett irodaház. Budapest jelenleg legizgalmasabb üveg-fém-mozgás épülete, talán majd a képzőművészek fantáziáját is megmozgatja Gellér B. István a futurisztikus álmok helyett a múltba tekint. Megszállottan keresi egy létezhetett-volna-kultúra, a Növekvő Város "örökségét". Saját képzeletéből, történelmi-társadalmi tapasztalataiból, a gyermekkori álmaiból, vágyaiból "építi fel" a Város romjait. Számos képzőművészeti kifejezésmódot, anyagot emel be "projektjébe", de még ennél is tovább megy, mivel az irodalmat és magát a tudományt, a tudományos gondolkozást is a művészi munka szolgálatába állítja.

Tatiana Nazarenko orosz művésznő alkotása (Reklám és információ, 1984) a kommunista nagyváros hangulatát adja vissza a plakátokkal borított fal megfestésével. Az érdekes szakmákat reklámozó plakátok között, nem kevés iróniával fűszerezve, a "hudozsnyik"-ot 'művész' is ott találjuk (a kép jobb sarka). Robert Longo különleges, nagyszabású műve, (Most Mindenki, 1982-83) a nagyváros, nagyvárosi ember fenyegetettségét (terrortámadás, természeti katasztrófa) igyekszik ábrázolni. A romokban álló városból (kép) egy elesni készül emberi alak (szobor) menekül. Richard Estes hiperrealista festményén (Rapport Patika, 1976) az amerikai nagyváros bemutatására tesz kísérletet. A környezet aprólékos részletezéséhez egy sajátos városi médiumot hív segítségül, a kirakatüveget. A mű rendkívül fontos jellemzője, hogy a képről hiányoznak az emberek.

Vajon miért?

A dekonstruktivista építészet szép példáját láthatjuk alant. Bachman Gábor Kortárs Művészeti Múzeum c. makettjén, jól látható, hogy ez az irányzat, milyen "tiszteletlenül" bontja meg, szedi szét a hagyományos építészeti formákat. Természetesen ez csak egy alternatíva a sok közül, mely a jövő városának arculatát igyekszik meghatározni. Az utolsó képünkön egy kiváló magyar festő munkáját láthatjátok. Bak Imre (Partita, 1999) c. művén a város letisztult geometriai kompozícióvá absztrahálódik. A belső képtér városát "metafizikus" színfelületek veszik körül A bemutatott utolsó öt mű a Ludwig Múzeumban látható.

Kislexikon

hiperrealizmus
a hatvanas évek egyik máig is ható festészeti irányzata. A hiperrealista festő a valóságot soha nem látott részletességgel igyekszik ábrázolni. Gyakran él a nagyítás módszerével is.
médium
a művészetben a művet hordozó, közvetítő felületet jelenti (festék, vászon, képernyő stb.)
metafizikus
festészeti értelemben a tárgyakat körülvevő titokzatosságot, rejtélyességet, a sem nyelvi, sem képi úton nem ábrázolható tartalmakat jelenti.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek