Vigyázat - vizes ezüst!
Huszár Tamás
2002/10/03 09:13
1847 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Ez alkalommal nem Risztov Éva ezüstérem-gyűjteményéről van szó, hanem a hydrargyrum görög kifejezésről. A különböző fémekkel szilárd halmazállapotú amalgámot alkotó higanyról, annak keletkezéséről és lelőhelyeiről szól az alábbi cikk.
cinnabarit

A higany az egyetlen fém, ami szobahőmérsékleten folyékony állapotú. Olvadáspontja -38,88 °C. Nagyon nehéz fém, fajsúlya 13,55. A fém higany illékony. Egyike a legritkább elemeknek: előfordulása a földkéregben kb. 2,7 x 10-6 %. Legismertebb ásványa a cinnabarit (HgS). Híres spanyol lelőhelyét, Almadént már i. e. 700 körül művelték a görögök, akik az ásványt kinnabarisznak nevezték. Magyarországon a budai Róka-hegyről, Gyöngyössolymosról, Sárospatakról és Fónyról került elő. További lelőhelyek: Idrija - Szlovénia és Hunan - Kína. Az elemi higany kis cseppecskék formájában előfordul a cinnabaritos ércekben is, a földkéreg teljes higanytartalmának mintegy 90 %-a azonban a pórus- és kapilláris vizekben oldott formában van jelen. A természetben mobilis, a szerves anyagokon adszorbeálódik. Szerves vegyületei rendkívül mérgezőek. Hg a finomszemű ártéri üledékekben Már az ókorban is tudták, hogy a higany szobahőmérsékleten folyékony. Erre utal a görög eredetű hydrargyrum ("vizes ezüst") név (innen származik a Hg vegyjel) és a latin argentum vivum ("eleven ezüst") kifejezés, amely a német Quecksilber és az angol quicksilver névben él tovább. A másik angol név, a mercury és a francia mercure Mercuriusra, az istenek gyors lábú hírvivőjére utal. Az alkimisták nagyon jól ismerték a higanyt - különösen fontosnak tartották, hogy az aranyat oldja. Az amalgamálás és az utána következő hőbontás már Kr. e. 500 táján is a nemesfémek előállítására szolgált a Földközi-tenger vidékén.

A törésvonalak mentén a kőzetekben és a talajban megnő a Hg-tartalom. Szoros geokémiai kapcsolatban áll a nemesfémekkel és a hidrotermális érctelepekkel, amelyek körül kiterjedt szóródási udvarokat alkot. Amikor a magma főkristályosodási szakaszának végén a maradék oldat hőmérséklete 378°C-ra lehűl, a víz cseppfolyós halmazállapotúvá válik. Arany-, ólom-, réz-, cink-, higany- és antimonércek itt jönnek létre, ezeket kvarc, kalcit, aragonit, barit, kíséri. Néhol a forró víz, mint gejzír tör a felszínre. A higanyt többnyire az arzénnel és az antimonnal, ritkábban a volfrámmal vagy az arannyal közös lelőhelyekről bányásszák.
amalgám Az atmoszférába kerülő higany különböző eredetű, származhat a vulkáni kitörésekből, hőforrásokból, a növények lebomlásából, a talajok elhordásából és antropogén hatásokból. Megállapították, hogy az atmoszférát évente kb. 44 000 tonna higany terheli, melyből 88% természetes eredetű. A higany megtalálható a fosszilis energiahordozókban is, melyek égetése után kerül az atmoszférába. A szenekben átlagosan 0.24mg/kg higany található, ha figyelembe vesszük a világ éves szénfelhasználást, akkor ebből a forrásból 720 tonna higany származik. Az atmoszférából a higany a nedves és a száraz ülepedés folyamatában kerül vissza a talajra, vizeinkbe.

A Hg a felszín közelében (is) rendkívül mozgékony. A főként a pórusvízben, szerves komplexek formájában ill. elemi állapotban előforduló higany egyfolytában bonyolult egyensúlyi állapotot tart a talajlevegő higanytartalmával. Az édesvizek átlaga: 0,07 µ g/l: szennyezetlen folyóvizekben 0,0001-1 µ g/l, a szennyezett folyók vizében > 1µ g/l. Az ivóvízben megengedhető max. koncentrációja 1µ g/l. Az óceánok vizében a felszínhez közel 10-30 ng/l, a mélységekben 70-1100 ng/l. A levegő átlagosan 3 ng/köbméter Hg-t tartalmaz, a nagyvárosokban 5-50 ng/köbméter értékeket mérnek.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE pilot Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek