50 éves a CERN
Zsigó Zsolt
2004/03/04 08:00
1211 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Az 1950-es évek elején európai kutatók és politikusok olyan fizikai laboratórium létrehozását határozták el, amely révén elősegíthetik a háború által megosztott országok összefogását, illetve megfékezhetik a kiváló fizikusok elvándorlását a kontinensről. Az alapítás éve 1954 volt, így idén több rendezvénnyel is ünnepli 50 éves fennállását az intézmény.

A Föld egyik legnagyobb gyorsítóberendezés-komplexuma Svájcban van Genf mellett. A neve CERN (francia nevén: Conseil Européen pour la Recherce Nucléaire, amelynek kezdőbetűiből kapjuk a nevet). A CERN nemzetközi státuszú kutatóközpont, Genf Meyrin nevű negyedében található, közvetlenül a svájci-francia határ mellett. (1949-ben De Broglie javasolta, hogy építsenek egy közös laboratóriumot.)

A CERN gyorsírtókomplexuma látható az alábbi légi felvételen, amelyre rárajzolták, hogy merre halad a LHC (Large Hadron Collider) helyenként 100 méteres mélységben futó föld alatti alagútja. A nagy gyűrű bal oldalán lévő kisebb kör egy "előgyorsító".

Az LHC várhatóan 2007-ben kezdi meg működését. Előzőleg 1989 től 2000 végéig a CERN LEP gyorsítója (Large Electron-Positron Collider) működött ezen a helyen. A LEP leállása után mind a LEP-et, mind a detektorait szétszedték és eltávolították, hogy helyet adjanak a Nagy Hadron Ütköztetőnek (LHC). A gyorsítógyűrűben óriási sebességgel egymással szemben száguldó, hatalmas energiájú nehéz részecskék (hadronok) ütköznek össze a pálya négy pontján. A gyorsító mellett épülő detektorokban egy-egy ütközés során olyan nagyszámú elemi jel keletkezik, hogy azok feldolgozására nem hozható létre elegendő számítógépkapacitás a CERN-ben. Éppen ezért jelenleg a jelek feldolgozására olyan rendszerek tervezése és kiépítése folyik, amely az egész világra kiterjed (GRID). Hazánk is jelentős szerepet vállalt ebben a munkában, így lehetőséget kapott, hogy a legújabb informatikai áttörés részese legyen. A CERN-nek, amelynek Magyarország 11 éve hivatalosan tagja, 20 tagállama van jelenleg. Ezáltal a magyar fizikusok számára megnyílt a lehetőség, hogy a világ egyedülálló gyorsítóberendezéseit használják, valamint részt vehessenek az óriásgyorsítókkal folyó kísérletekben, és kihasználják mindazt az infrastruktúrát, számítógép-kapacitást, programokat, amelyeket a CERN-ben fejlesztettek ki az évtizedek során.A CERN tagállamai: Ausztria, Belgium, Bulgária, Cseh Köztársaság, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Szlovák Köztársaság, Spanyolország, Svédország, Svájc és az Egyesült Királyság. A részecskefizika kutatásának érdekében a CERN személyzetének minden területen jól képzett szakemberekre van szüksége. A világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriumában 3000 fő dolgozik állandó alkalmazottként, évi pedig kb. 6500 fő vendégkutatóként látogat a CERN-be.

Detektorok

A CERN-i hatalmas gyorsítóberendezések mellé óriási detektorokat, detektorrendszereket is építenek. Ennek kettős oka van. Egyrészt a hatalmas energiájú nyalábok ütközésekor óriási energiájú részecskék is keletkeznek. Ezeknek nagy energiájuk miatt nagy az áthatolóképességük, tehát csak nagy detektorokkal lehet őket megfogni. Másrészt pedig a nagy ütközési energia miatt nagyon sok (esetleg több száz) részecske is keletkezik egyetlen ütközés során. Ahhoz, hogy ezeket mind külön-külön érzékelni lehessen, ugyancsak sok elemből álló detektorrendszerekre van szükség.

Az óriási energiájú ütközésekben keletkezett részecskék között vannak olyanok, amelyek természetes úton talán csak hatalmas csillagkatasztrófák (szupernóvák), vagy az Univerzum létrejöttekor keletkeztek. Ezáltal a földi gyorsítóberendezések közelebb visznek bennünket a Világegyetem működésének a megértéséhez is.

Információs forradalom a CERN-ben

A CERN-ben nemcsak a fizikai kutatások, hanem a számítógép-hálózatokkal kapcsolatos kutatások, fejlesztések is a világ élvonalába tartoznak. Az információs forradalmat kiváltó világhálót (World Wide Webet) a CERN-ben fejlesztették ki, itt alkották meg a fizikai kutatások nemzetközi együttműködésének igényei alapján. Kifejlesztése 1990-ben Tim Berners-Lee CERN-i programozó vezetésével történt. Tim, Robert Cailliau-val együtt írta az első WWW kliens és szerver programot, megalapozva a HTML nyelvet.

Jelenleg a számítógép-hálózatok területén a fejlesztések egyik fő irányát a Gridnek a létrehozása jelenti (ez az együttműködő számítógépek egész világra kiterjedő rendszere).

  • Letölthető prezentáció a CERN-ről.

Dr. Jarosievitz Beáta

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
A National Geographic A National Geographic honlapja.
Interpress Magazin Az IPM honlapja archívummal
Világtudomány.hu A magyar és nemzetközi tudományos élet hírei
Űr világ Asztronautikai hírportál