A bicikli százötven éve
2003/08/01 08:00
1322 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Két keréken vagyis kerékpáron suhanni igazi élvezet. Hála Carl von Drais báró találmányának, még suliba járni is sokkal nagyobb élmény. Döcögős fejlődési utat járt be a bicikli, gurulj rajta végig! Szervezz kirándulást, vidd el az osztályod is!

1903-ban indult először útjára a világ legnagyobb országúti kerékpáros versenye, a Tour de France. Ekkor a megtett táv 2428 km volt, mely nem sportcélokat szolgált, hanem Franciaország turisztikai nevezetességeinek bemutatása és a "hős férfiak" mintájának emlegetésével a hazafias érzelmek erősítése volt a szervezők eredeti szándéka. Gyötrelmes volt az az út, melyen a kerékpár eljutott arra a fejlődési szintre, hogy egy verseny főszereplője lehessen. A lovak és vasparipák egyaránt komoly vetélytársnak számítottak.  Feladatok  Ekkor még rajta s nem mellette futottak.  Két keréken   A lábtartós futógépEgy német úr, Carl von Drais találta fel a kormányozható kerékpár első, még futógépnek nevezett ősváltozatát. Találmánya azonban gyorsan kiment a divatból, és újabb elterjedését Pierre és Ernest Michaux-nak köszönhette. A feltaláló apa és fia kísérleteztek ugyanis először a pedál rendszeresítésével.  A próbaúton még csak az első kerék egyik oldalára szereltek pedált, de ez a "köszörűkő-módszer" nem bizonyult elég stabilnak. A kísérletezés közben rájöttek, hogy sokkal jobb egyensúlyt biztosít a két pedál, főként, ha ezek ellentétes állásban működtethetők.  A michauline nevű jármű az 1867-es párizsi világkiállítás egyik szenzációja volt. Az emberek számára érthetetlennek tűnt a tény: a lábbal hajtott, de a földdel csak két kerék segítségével érintkező jármű, ha megfelelő sebességgel tekerik, akkor nem borul fel.  A gyors népszerűség azonban új feladatokat jelentetett: az egyensúly könnyebb megtartása érdekében egyre nagyobbra növelték az első kerekeket, majd újfajta golyóscsapágyakat találtak fel a franciák, Grenoble-ban pedig sárhányókat szereltek a kerekekre.  Ezek az első járművek azonban fakerékkel és faküllőkkel készültek - az angol James Starley és William Hillman érdeme a faküllők acélszálra való cseréje, végül az egész szerkezetet fémből készítették el. Ezt a járművet velocipédnek nevezték - és egészen furcsa szerkezetek jelentek meg e név alatt.  A hatalmas első kerék ugyan könnyebben haladt át az egyenetlen utak huppanóin, de nagyobbat is lehetett róla esni.... A legnagyobb első kerék másfél méteres volt, és csak azért nem hosszabb, mert az ember lába nem nő a végtelenségig.  A biztonságos kerékpárak   A klasszikus bicikli.A feltalálókat a kerékpáros balesetek elkerülése inspirálta az újabb ötletek kipróbálására. Az első jelentős kísérlet 1879-ben az angol Harry J. Lawson nevéhez kötődik: egyrészt ő a pedállal már fogaskerekes láncáttétel segítségével a hátsó kereket hajtotta, másrészt pedig a pedál a bicikli közepére került. Az ő járművén tehát már az első kerék a kormányzás, a hátsó pedig a hajtás funkcióját kapta. A kerekek mérete azonban még mindig jelentősen eltért egymástól. John Kemp Starley Rover Safety (Biztonsági Vándor) nevű járgánya viszont már minden szempontból megfelelt az elvárásoknak, alapelvében nem különbözik a mai bicikliktől. Egy probléma várt még megoldásra: a kerék rugalmatlansága a korabeli rossz utakon sok kellemetlen percet szerzett a nyeregben ülőknek. A technikatörténet úgy tartja, hogy John Boyd Dunlopnak először a locsolócső láttán jutott eszébe, hogy ilyen vízzel, majd később korrigált módon levegővel telített tömlőt kellene a kerekekre szerelni. Evvel az ötlettel megadta a kegyelemdöfést a velocipédnek: kiszorította a jóval biztonságosabb, gumitömlős, lánchajtású kerékpár.  A versenyek   Az 1903-as Tour egyik mozzanata.Már 1868-ban megrendezték az első michauline-versenyt: két kilométeres távot kellett a résztvevőknek teljesíteni a párizsi Saint-Cloud Parkban. Az első helyezett magától III. Napóleon császártól kapta meg az aranyérmet. A távolság ugyan kicsinek tűnik, de ha azt figyelembe vesszük, hogy a korabeli technikai színvonal mellett ahhoz, hogy a lemért 31,3 kilométeres óránkénti sebességet a győztes produkálni tudja, másodpercenként három fordulatot kellett a pedálokkal produkálnia!!! Ugyanebben az évben rendezték az első női versenyt Bordeaux-ban. A következő erőpróbára 1869-ben Angliában került sor: a résztvevők 173 kilométert tekertek le London és Brighton között. Az első nemzetközi versenyek megrendezésére szintén 1869-ben került sor, az egyik gyorsasági vetélkedő, a másik pedig 133 kilométer hosszú túraverseny volt. A velocipédek első versenyét 1876-ban bonyolították le: a Milánó - Torinó közötti 145 kilométeres utat 14,5 km/ó átlagsebességgel tették meg a résztvevők. Valóságos bravúrnak számított a magyar származású Zmertych Iván produkciója, aki 1880-ban Londonból indulva huszonkét napi kerekezés után megérkezett Budapestre. A mai kerékpárok nagy versenyének, a Tour de France-nak az alapötlete Géo Lefevre újságíró fejéből pattant ki. Úgy gondolta, hogy a versenyről írt tudósítások nagyban meg fogják növelni lapja példányszámát - és a számítás be is vált. 1903. július 1-jén Párizs elővárosából indult a hatvanfős mezőny a Lyon, Marseille, Toulouse, Bordeaux, Nantes, Párizs útvonalon. A siker ellenére egyáltalán nem tűnt biztosnak az, hogy ebből a rendezvényből egy minden évben megrendezett, emberek tízezreit megmozgató sorozat lesz. A nehézségeket azonban többnyire sikerült csökkenteni - kivéve a háborúk éveit - és ha ma már nem is egy újság példányszáma forog kockán a verseny során, az összetett versenyben élen állónak járó sárga trikó örökké emlékeztetni fog az alapító L'Auto-Vélo c. lapra. Sárga volt ugyanis az újság papírja.  Farkas Judit  Forrás Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. Móra Kiadó, Bp. 1984 Horváth Péter: Miről mesél a múlt? Nemzetközi Tankönyvkiadó, Bp. 1998  Feladatok 1) Ki találta fel az alábbi eszközöket?    Gőzgép  Gőzhajó  Telefon  Drótnélküli távíró  Rádió  T-modell  Repülő  Léghajó  Gőzmozdony  Dinamó  Telefonközpont  Vezetékes távíró  Belső égésű motor  Esztergagép  Makadám út  Fonográf 2) Kövesd nyomon a térképen az 1903-as Tour de France útvonalát! 3) Kutasd fel, hogy ki nyerte az 1903-as, illetve a 2003-as Tour de France-t!

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
A National Geographic A National Geographic honlapja.
Interpress Magazin Az IPM honlapja archívummal
Világtudomány.hu A magyar és nemzetközi tudományos élet hírei
Űr világ Asztronautikai hírportál