A biomok áttekintése
2014/06/04 15:25
1271 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Összefoglaló cikkünket nem csak az érettségire készülőknek ajánljuk, hanem a távoli tájak szerelmeseinek is.

Kezdjünk talán egy definícióval, hogyan is határozhatjuk meg a biomok fogalmát. A biomok földrajzilag és éghajlatilag jól beazonosítható, környezeti (ökológiai) szempontból hasonló igényű életközösségek.

Trópusi esőerdők

A trópusi esőerdők az Egyenlítő környékén, attól északra és délre kb. a 15. szélességi fokig terjedtek el. Megtalálhatók Dél-Amerikában, Afrikában, az Egyenlítő környéki szigeteken és Ázsiában. Utóbbi kontinensen egészen a Ráktérítőig. Az itteni éghajlat rendkívül kiegyenlített, az évi középhőmérséklet magas, a fényviszonyok kedvezőek, a csapadék mennyisége jelentős. Az évi középhőmérséklet átlagosan 25-27 Celsius-fok, az esőzések gyakorlatilag mindennaposak, éves mennyiségük akár az 5000 mm-t is elérheti. A heves esőzések kiáztatják a talaj tápanyagtartalmát, így az tápanyagban szegény.

Ez a klíma rendkívül kedvez a növényvilágnak, nem csoda hát, hogy számos faj képviselteti magát. A dús növényzetű esőerdők lombkoronája három részre tagolódik, az alsó (kb. 15 méterig), a középső (15-40 m) és a felső (40 m feletti) lombkoronaszintre. A felső lombkoronaszint tipikus alkotói Dél-Amerikában az ébenfák és a mahagóni, míg a gazdaságilag jelentős kaucsukfa a középső, a kakaófa és a szágópálma pedig az alsó lombkoronaszint alkotója. Számos dekoratív bromélia és orchidea fajnak ad otthont az esőerdő, de találkozhatunk nem kevés kúszónövénnyel és liánnal. Külön említést érdemelnek az itt elterjedt rovaremésztő növények.

A gazdag növényzethez gazdag állatvilág társul. A legapróbb élőlények többsége is igen dekoratív, színes lepkék, óriási bogarak gazdagítják az esőerdőket. Kétéltűek közül említést érdemelnek a nyílméregbékák (Dél-Amerika), hüllők közül számos mérgeskígyó fajt említhetnénk, mi inkább a hatalmas és többnyire veszélytelen anakondát említjük. Ragadozók közül az amerikai kontinensen a jaguár és a fekete párduc, Ázsiában az ázsiai tigris érdemel említést. A bőgőmajmok és lajhárok Dél-Amerikában, a hegyi gorillák Afrikában, míg az orángutánok Ázsiában gazdagítják az esőerdők élővilágát. Említést érdemelnek a színes madarak, papagájok, kolibrik és a tukán.

trop08 Veszélyeztetettség

Füves területek

A füves területek egy összefoglaló név, az Egyenlítő és a térítők között, illetve a térítők mentén kialakuló élőhelyek. Dél-Amerikában az Egyenlítőtől a Baktérítőig terjed, elnevezése pampa. Afrikában gyakorlatilag a Ráktérítőtől a Baktérítőn túlnyúlva, a trópusi erdőket körülfogva terül el, elnevezése szavanna. Ausztráliában szintén jelentős területeket foglalnak el, leginkább füves puszta névvel említik. Említést érdemelnek még az India területén elterülő puszták.

A füves területek egy része túlnyúlik a térítőkön, az Észak-amerikai préri egész az 50. szélességi fokig nyúlik, és nagyjából ezen a vonalon terülnek el az ázsiai sztyeppék is. Hatalmas területekről beszélünk tehát, ezeket próbáljuk leegyszerűsítve jellemezni.

A csapadék már lényegesen kevesebb, mint az esőerdőkben, ezért lesz ilyen gyér a növényzet. Ráadásul a hőmérséklet sem kedvező, egyes helyeken csak meleg és száraz hónapok, míg máshol ezeket kifejezetten hűvös hónapok kísérhetik.  Az évi csapadékmennyiség átlagosan 200-500 mm közötti.

Kezdjük az ismerkedést nyugatról keletre! A préri (Észak-Amerika) növényzetét számos fűfaj alkotja, ezek ismertetésekor maximum latin neveket sorolhatnánk. Térjünk rá inkább az állatvilágra. A visszatelepítésnek köszönhetően ismét hatalmas bölénycsordák legelnek, jellegzetes prériállat a prérikutya, a villás zerge, és a prérifarkas, rovarevők tekintetében itt él az oposszum. például. Hüllők közül a csörgőkígyók, madarak közül számos bagoly és ölyvfaj említhető. A pampák esetén ismét számos fűfélét (pl. árvalányhajak, pampafű) említhetnénk, állatai közül a nandu és a láma,  vizesebb területein a vízidisznó és az alligátorok érdemelnek említést.

Az afrikai szavannák élővilágát ha máshonnan nem, a mesékből mindenki jól ismerheti. Elefánt, zsiráf, gnú, kafferbivaly, oroszlán, hiénák, zebrák és sorolhatnánk. Az ausztráliai füves puszták jellegzetes állatfajai a különböző kengurufajok, de a különösen díszmadárkedvelők körében ismert hullámos papagájnak is ez az őshazája. Az ázsiai sztyeppék nagytestű patásai a vadlovak, a kisebb rágcsálókat az ürgék, pockok és hörcsögök képviselik.

További érdekes oldalak:

Marsi Zoltán cikke

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
A National Geographic A National Geographic honlapja.
Interpress Magazin Az IPM honlapja archívummal
Világtudomány.hu A magyar és nemzetközi tudományos élet hírei
Űr világ Asztronautikai hírportál