A kagylók mint kemoindikátorok
2013/12/02 13:33
596 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Bioindikátorokról már sokan hallottatok, de mik is azok a kemoindikátorok?

kagylok-article

A kemoindikátorok nevükből adódóan különböző kémiai anyagok kimutatására alkalmasak. Hogy kissé konkretizáljuk ezt a szójátékot, a vízben felhalmozódó méreganyagok jelzésére gondolunk. A kagylók kiválóan alkalmasak arra, hogy segítségükkel feltérképezzük, milyen szennyező anyagok jutottak a vízbe.

A kagylók életmódja

A puhatestűek törzsének ezen osztálya kivétel nélkül vízi fajokat foglal magába. Egyes fajok tenger-, míg mások édesvízben élnek. Táplálékukat a vízben lévő anyagok átszűrésével veszik fel, erre specializálódott szervük az ún. szifó. A szifó két nyílással rendelkezik, az egyiken a tápanyagban dús víz áramlik az állat testébe, míg a másikon az átszűrt víz távozik az ürülékkel együtt.

Méreganyagok felhalmozódása

Régóta ismert, hogy a kagylók a vízből felvett méreganyagokat nem ürítik ki szervezetükből, hanem felhalmozzák azokat, a jelenséget bioakkumulációnak nevezzük. Ennek köszönhetően kiválóan alkalmasak arra, hogy segítségükkel pontos képet kapjunk a vizsgált víz szennyező anyagairól. Segítségükkel kimutatható számos mérgező fém (ólom, arzén), rengeteg növényvédőszer, rovarirtó és sok egyéb vegyület.

Kemoindikátorok

A vizsgálandó vízből begyűjtött egyedek a laborvizsgálat után pontos képet mutatnak az adott élőhely méreganyagairól. Sok helyre a kutatók szándékosan telepítenek kagylókat, hogy néhány hét vagy hónap elteltével aktuális képet kapjanak a víz állapotáról. Nem ritkán fordul elő, hogy gyárak, üzemek kivezető csatornáiba helyezik el a kemoindikátorokat, így azonosítva a kibocsátó forrás környezeti terhelését. A kagylók segítségével számos üzem vonható felelőségre, nem ritkán olyan vegyületeket is kimutatnak, amely hivatalosan nem is tartozik az adott üzem káros anyagai közé.

Szerepük a víztisztításban

Méreganyag megkötő (bioakkumuláció) tulajdonságuknak köszönhetően a kagylók kiválóan alkalmazhatók víztisztító szervezetekként. Természetesen kizárólag egyszeri, kismennyiségű káros anyagok megkötésére, folyamatos, hosszú távú megoldásként nem jöhetnek szóba. Külön kérdéses, hogy mi lesz a méreganyagot felhalmozott élőlények további sorsa. Hogyan kezeljük őket a későbbiekben, mint veszélyes hulladékok. Az eljárás etikai kérdést is felvet, vajon bevethetünk-e élőlényeket annak érdekében, hogy szervezetüket megmérgezzék, majd elpusztítsuk őket.

Csak óvatosan a kagylófogyasztással!

Nem meglepő információ, hogy a konyhaasztalra kerülő étkezési kagylók is rendelkeznek a fent leírt, méreganyag megkötő tulajdonsággal. Bizony ők is számos anyagot halmoznak fel természetesen élőhelyükön, így elfogyasztásuk során nemcsak az ember, hanem valamennyi ragadozó mérgeződik. A Földközi-tengerből származó egyedek elsősorban nehézfémekkel (pl. higyany) szennyezettek, míg a kagylótelepeken tenyésztett egyedek gyógyhatású, betegségmegelőző készítményeket (pl. antibiotikum) halmoztak fel testükben. Ez egy növekvő probléma, melyről nem árt tudni!

Csak megbízható forrásból!

A kagyló persze különleges és normál esetben egészséges táplálék, a mértékletes fogyasztás csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. Első alkalommal csak kis mennyiséget fogyasszunk, mert ritkán allergiás reakciókat vált ki, amely sokszor légúti szűkületben (befulladás) fejeződik ki. Az asztalra kerülő kagylót alaposan főzzük vagy süssük meg! Ma sem ritka, hogy Hepatitis-szel, trópusi, extrémebb esetben kolerával fertőzöttek. Az akut mérgezés ritka, ez általában szájzsibbadással, hányingerrel, hányással kezdődik.

Marsi Zoltán írása

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
A National Geographic A National Geographic honlapja.
Interpress Magazin Az IPM honlapja archívummal
Világtudomány.hu A magyar és nemzetközi tudományos élet hírei
Űr világ Asztronautikai hírportál