A lélegző város
2001/08/28 00:00
1585 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
A városok ipari fejlődése nyomán, az autós közlekedés terjeszkedésével szennyező gázok kerülnek a levegőbe, miközben kevés figyelmet fordítunk a zöld területek, parkok gondozására. A nagyvárosok lakói között ma már a megbetegedések egy részét a levegő rossz minősége okozza. A magyarországi statisztikák szerint minden 17. haláleset és minden 24. rokkantság a légszennyezés következménye. Tehát: gáz van!

Gáz van!

Sokszor jó, ha gáz van. Az oxigén az életelemünk, a szén-dioxid nemcsak égéstermék, hanem rengeteg élelmiszerünk alkotója, a metán nélkül nem tudnánk főzni, fűteni stb.

A városok ipari fejlődése nyomán, az autós közlekedés terjeszkedésével azonban szennyező gázok kerülnek a levegőbe, miközben kevés figyelmet fordítunk a zöld területek, parkok, fák gondozására. A nagyvárosok lakói között ma már a megbetegedések egy részét a levegő rossz minősége okozza. A magyarországi statisztikák szerint minden 17. Pestiesen szólva tehát: gáz van!

A levegő mint gázkeverék túlnyomórészt ún. alapgázokat tartalmaz (nitrogén (N2) - 78,1% oxigén (O2) - 20,93% argon (Ar) - 0,93% szén-dioxid (CO2) - 0,03% hidrogén (H2) és nemesgázok - 0,01%).
Az alapgázokon kívül a levegőben ún. vendéganyagok is előfordulnak. Ezek gázok, valamint folyékony és szilárd aeroszol részecskék. Ezek közül a legjelentősebbek a vízgőz és az ózon. Az emberi tevékenységtől függetlenül a levegő számos gázhalmazállapotú vegyületet tartalmaz (pl. CH4, H2S, SO2, NOx, NH3) légköri és vulkanikus folyamatok eredményeként. Ezek kiürülnének a levegőből, ha nem volnának folyamatos kibocsátások.

Kipufogógázok

A gépkocsik a benzin vagy a gázolaj elégetése nyomán jelentős mennyiségű szén-dioxidot juttatnak a levegőbe. Ehhez járul még a szén-monoxid, a nitrogén-oxidok, a kén-dioxid stb.

CO
A CO színtelen, szagtalan, igen mérgező gáz. Erős redukálószer, fontos vegyipari nyersanyag. A CO-kibocsátás nagy része a gépjárművek kipufogógázaiból és hőerőművekből származik a tökéletlen égés eredményeként. A vér hemoglobinjával karboxihemoglobin képződése során egyesül (CO 240-szer erősebben kötődik a hemoglobinhoz, mint az oxigén), s így megakadályozza a vér oxigénszállító munkáját.

NOx
A nitrózus gázok nitrogén-monoxidot (NO) és nitrogén-dioxidot (NO2) tartalmazó gázok. A NO nagy reakciókészségű, színtelen, vízben nehezen oldódó gáz. Oxigénnel könnyen NO2-dá alakul, mely vörösesbarna színű, mérgező gáz, erős oxidálószer. Vízzel salétromsavvá és salétromos savvá alakul, mely folyamatok a savas eső kialakulásakor játszanak fontos szerepet.

A NO2 hozzájárul a szmog keletkezéséhez, az ózon és az igen mérgező peroxi-acetil-nitrát kialakulásához a fotokémiai szmog esetében. A NO2 légzőszervi megbetegedéseket okoz, a légutak nyálkahártyájának és a szem kötőhártyájának gyulladását, a vérerek kitágulását eredményezheti. 200 mg/m3 fölött roncsolja a tüdő szöveteit. A nitrózus gázok kibocsátásáért elsősorban a vegyipar, az autóközlekedés, a tüzelés és a nitrogénművek felelősek.

A katalizátoros autók használatával csökkenthető a kipufogógázban a mérgező anyagok mennyisége. A kerámia felületre felvitt fémrétegen a szén és a szénhidrogének CO2-dá és vízzé oxidálódnak, a nitrózus gázok pedig elemi nitrogénné (N2) redukálódnak.

Környezetbarát technológia alkalmazásával az autók szennyezése csökkenthető lenne, de a kőolajipar befolyása nem kedvez a korszerű üzemanyagok elterjedésének.

Szmog

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. A szmog a nevét az angol smoke (füst) és fog (köd) szavak összevonásából kapta. Két alapvető szmog típus létezik:

Fotokémiai (Los Angeles-típusú) szmog
Ez a típus forgalmas nagyvárosokra jellemző, fő okozói az ózon, a kipufogó gázokból származó nitrogénoxidok (NO, NO2), valamint szénhidrogének keveréke. A nappali UV-sugárzás hatására előbb ózon, majd a fenti vegyületekből reaktív szerves gyökök, végül peroxi-alkil-nitrátok keletkezhetnek. A fotokémiai szmog erősen izgatja a nyálkahártyát, az ózon pedig károsítja a növények leveleit. A fotokémiai szmog 25-35 °C hőmérséklet, alacsony páratartalom és 2 m/s alatti szélsebesség esetén jöhet létre. Ilyen típusú szmogot először 1985-ben észleltek Magyarországon.

A téli (London típusú) szmog
Magas légnyomás, magas páratartalom és -3 és +5 °C közötti hőmérséklet esetén alakul ki ipari és városi területeken. Kialakulásáért elsősorban a SO2, por, a koromszemcsék, kénsavcseppek a felelősek. Ennek a maró hatású szmognak a káros következményei: asztma, halálos kimenetelű tüdőödéma. 1989 januárjában Budapesten és Miskolcon is észleltek ilyen típusú szmogot.

Por

Ha egy néhány cm-es cellux darabot szobanövények, illetve forgalmas és kevésbé forgalmas helyeken levő növények levelére ragasztunk, majd a celluxot egy fehér lapra tesszük, jól láthatjuk a lerakódott por mennyiségét.
A por finom eloszlású szilárd anyag, amelyet a légmozgások diszpergálnak és szállítanak. Kémiai és ásványtani összetételével, valamint szemcsenagyságával jellemezhető. A por összetételét és a szennyezők forrásait foglalja össze az alábbi táblázat:

A por összetétele és szennyező forrásai

ForrásFajtaösszetétel
energiatermeléspernye, koromSiO2, 2CaO•SiO2, CaCO3, C, Ca-aluminátok,
szénfeldolgozásszénporC
fémkohászatszálló porfémek, fém-oxidok, ércpor, adalékanyagok
kémiai iparokipari porokoxidok, szulfátok, foszfátok, kloridok, kokszpor, műanyagszemcsék
építőanyagiparszállóporcement, mész, salakrészecskék
üvegiparszállóporkvarc, szilikátok, fém és nemesfémoxidok
közlekedésszállóporolaj, korom, gumimaradványok, szénhidrogének, ólomvegyületek
fafeldolgozásfűrészporcellulóz
textilipara szálanyagok porapamut, műanyag
mezőgazdaságműtrágya, termény és tapanyag szállóporaműtrágya, növényvédőszerek

Nagyság tekintetében a por kétféle lehet:

Ülepedő por
A szennyezőforrás 100 mm-es körzetében lerakódik és részecskék 10 mm-nél (mikrométer) nagyobbak.

Lebegő vagy szállópor
Ennek részecskéi 10 mm-nél kisebbek, sokáig tartózkodnak a levegőben, a szél messze sodorhatja őket. A 3-4 mm közötti porszemek 1000 m magasságból kb. egy év múlva jutnak vissza a földfelszínre. Ez a por rakódik le a környezetünkben levő tárgyakon is.

A por káros hatásai az összetételtől és a szemcsemérettől is függenek. Légzőszervi megbetegedéseket okozhatnak, és bizonyosak növelik a daganatos megbetegedések kockázatát (pl. azbeszt tartalmú por).

Érdekes linkek

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
A National Geographic A National Geographic honlapja.
Interpress Magazin Az IPM honlapja archívummal
Világtudomány.hu A magyar és nemzetközi tudományos élet hírei
Űr világ Asztronautikai hírportál