A MEFESZ szerepe az 1956-os forradalomban
2013/10/22 10:04
3846 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A MEFESZ (Magyar Egyetemek és Főiskolák Egyesületeinek Szövetsége) 1956. október 16-án alakult meg Szegeden, amikor az egyetemisták kimondták a kommunista ifjúsági szövetségből, a DISZ-ből való kiválásukat, az önálló szervezet életre hívását. Létrejöttének hátterében éppúgy kereshetők a magyarországi politikai, társadalmi, gazdasági feszültségek, mint a moszkvai XX. Pártkongresszustól remélt változások vagy a lengyelországi forradalmi események. Ebben a cikkben azonban nem az okokat kutatjuk, hanem röviden összefoglaljuk mindazt, amit a MEFESZ 1956-os forradalom kirobbantásában játszott szerepéről tudni illik.

Előzmények

Az 1956-os a tanév kezdetén egy várakozástól, feszültségtől terhes közhangulat jellemezte az ország minden tájáról a városba érkező mintegy kétezer egyetemi-főiskolai hallgatót. A XX. Pártkongresszuson elhangzó kritikai megjegyzések egy a sztálinitól eltérő szemléletű, szabadabb világot ígérték, még ha ennek gyakorlati tartalmáról igazán senkinek sem lehetett tiszta fogalma.

Az első lépés 1956. október 6-án Rajk Lászlóék újratemetése volt Pesten. A temetésen résztvevők egy része – többségében egyetemisták – a szertartás után nem haza, hanem a Batthyány-örökmécseshez ment. Az itt tartott megemlékezésen elhangzottakról napokon belül értesítést kaptak a vidéki egyetemek hallgatói is. A Szegedre érkező levél a joghallgató Kiss Tamáshoz került, s többek között az alábbi követeléseket tartalmazta: legyen fakultatív az orosz nyelv tanulása, s ezt elérendő szabotálják az egyetemisták a kötelező orosz nyelvoktatást (azaz ne járjanak október 22-től ezekre az órákra), szüntessék meg a marxista tárgyak oktatását. Kiss Tamás egyetértett a leírtakkal, ezért a levelet társával, Lejtényi Andrással három példányban legépelték, és az október 16-ára összehívott Disz-gyűlést kihasználva a nyilvánosság elé léptek annak tartalmával.

mefesz

MEFESZ megalakulása

Október 16-án tehát az egyetem hallgatói a DISZ által rendezett szokásos ideológiai oktatásra gyűltek össze a BTK Auditórium Maximumában, amikor meglepő fordulat következett be. Az általában szokásos Szabad Nép felolvasás helyett Kiss Tamás és Lejtényi András az üres elnöki asztalhoz lépve azt javasolták, hogy hozzanak létre egy, a DISZ-től független ifjúsági szervezetet, s ennek programjába vegyék a reformköveteléseket. Tehát kezdetben még fel sem merült az oroszok eltávolításának követelése, de az oktatási célok, azaz a nyelvtanulás szabadságának, az ideológiai oktatás visszaszorításának elvárása, az egyetemi oktatás színvonalának emelése lassan maga után vonta a szélesebb körű politikai változások követelését. Az alábbi felhívással fordultak a szegediek az ország többi egyetemére járó fiatalokhoz:

„Diáktestvéreink!

Mi, a Szegedi Tudományegyetem, a Szegedi Orvostudományegyetem [sic!], a Szegedi Pedagógiai Főiskola, a Szegedi Zenetanárképző hallgatói 1956. október 16-án létrehoztuk saját egyetemi ifjúsági szervezetünket a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségét. Célunk a gondolat szabadsága, a Sztálin és Rákosi által ránk kényszerített szellemi iga legyőzése. Meg akarjuk védeni sajátos egyetemi érdekeinket, szabadon akarunk haladni, fejlődni.

A DISZ tapasztalatunk szerint, melyet maga a DISZ Központi Vezetősége is beismer – elvesztette az ifjúság bizalmát, ezenkívül nagyon elmaradt fejlődésében a Párt mögött. Mi nem várhatjuk meg, amíg utoléri. Nem várhatunk, mert fejünkre ég a ház. Ezért a XX. Kongresszus szellemében egy új, a DISZ-től teljesen független ifjúsági szervezetet hoztunk létre, amely kizárólag a mai egyetemisták és főiskolások érdekeit képviseli. Mi szegediek megtettük az első lépést, felhívunk benneteket

Csatlakozzatok!

Terjesszük ki országos méretűvé a MEFESZ-t!

Diáktestvér! Rólad is szó van, a Te érdekeid forognak kockán. Egységben az erő!

Csatlakozz a MEFESZ-hez!”

mefesz2

Követelések és célok

Az új szervezet, az ekkor még Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFSZ) programalkotó nagygyűlésére október 20-án került sor, szintén a BTK Auditórium Maximumában. Itt a könnyebb kiejtés érdekében még egy szóval bővítették a szervezet nevét, így lett MEFESZ (Magyar Egyetemek és Főiskolák Egyesületeinek Szövetsége). A rádiófelvételek tanúsága szerint is igen forró hangulatú ülés egyik fő feladatát az alapító Kiss Tamás így fogalmazta meg visszaemlékezéseiben: „A MEFESZ lényegében azért jött létre, hogy ne össze-vissza mondja mindenki a magáét, hanem szervezett formában képviseljük az egyetemen a hallgatók érdekeit.” A szövetség a hallgatói szolidaritáson alapult és a közvetlen demokrácia elvei alapján jött létre, a Szervezeti és Működési Szabályzatban pedig biztosították a tagok teljes gondolat-, vélemény- és döntési szabadságát. A célok között már a megalakuláskor megjelent néhány, a tanulmányi és szociális követeléseken túlmenő kérdés is, például a szabad elvi viták rendezése. Október 20-án ez bővült tovább az egész magyar társadalmat, tehát az ország sorsát érintő politikai követelésekkel, mint például a Rákosi-korszakban elkövetett bűnök kivizsgálása, a bűnösök elítélése.

A MEFESZ létrehozásának következményei a hivatalos politikában

Az október 21-ei Szabad Nép nem hallgathatott a szegedi eseményekről. Idézünk a cikkből azért, hogy az olvasó elgondolkodhasson azon, vajon tényleg ennyit értett meg az újságíró vagy ezt akarta megérteni mindabból, ami történt. Azért a valóság olykor átüt a sorok között… Tehát: „A szegedi egyetemista ifjúság szombaton délután [ekkoriban szombaton volt tanítás!!] gyűlést rendezett az Ady téri egyetem nagy előadótermében. Megalakították önálló ifjúsági szervezetüket, a MEFESZ-t. A fiatalok elégedetten fogadták az Oktatási Minisztérium már közzétett intézkedéseit, amelyek egybevágnak az egyetemi ifjúság követeléseivel, és többi jogos igényük ügyében is hasonlóan gyors intézkedéseket várnak.

A fiatalok megvitatták az új szervezet szervezeti szabályzatát, amely leszögezi: a MEFESZ ifjúsága követi a pártot a szocializmus építésének útján. A MEFESZ független, szabad ifjúsági szervezet, amelynek eszmei alapja a marxizmus-leninizmus. A vita részvevői hangoztatták: a DISZ-szervezet nem tudta megfelelően képviselni az egyetemi ifjúság érdekeit, ezért tartják szükségesnek külön szervezetük létrehozását. A MEFESZ legfelsőbb fórumául az országos egyetemista parlamentet ismerik el; a MEFESZ tagsága nem zárja ki a DISZ-szervezetben való részvételt és munkát.

A gyűlés – a szervezeti szabályzat elfogadása után – megvitatta a MEFESZ programját. A program az egyetemi ifjúság számos jogos követelését is tartalmazza. Így többek között követeli az egyetemista ifjúság túlterhelésének megszüntetését, a kulturális intézmények kedvezményes látogatásának lehetőségét, stb. A programmal kapcsolatban Gosztonyi János elvtárs, a DISZ Központi Vezetőségének titkára kijelentette: azzal alapvetően egyetért. Ugyanilyen álláspontot foglalt el Csongrád megye és Szeged város párt végrehajtó bizottsága, valamint a DISZ Csongrád megyei végrehajtó bizottsága is.”

Keszthelyi01

MEFESZ létrehozásának következményei az egyetemeken

Kiss Tamás visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy: „A 16-i spontán gyűlés híre eljutott Budapestre, és az október 20-i MEFESZ alakuló gyűlésre már üdvözlő táviratok érkeztek a fővárosból. Ezért döntöttünk úgy, hogy a gyűlést követően küldötteinkkel elvisszük az ország összes egyetemére a diákok által elfogadott irányelveket. Így 12 ember indult el Pécsre, Sopronba, Debrecenbe, Budapestre és a többi akkori egyetemre.” A Műszaki Egyetemen történetekről pedig már minden történelem tankönyv megemlékezik. Az itt összegyűltek úgy gondolták, hogy: „A szövetség célja, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, mely a nemzet agyát van hivatva képviselni, ne közönyös passzív tömeg, ne gyáva, gerinctelen és önző réteg legyen, hanem népéért, hazájáért, boldogabb jövőnkért harcoló bátor, lelkes sereg. Ne riadjon vissza az igaz szó kimondásától, hanem képzettségével, tudásával, tehetségével népünket, hazánkat szolgálja.” Tanulságos viszont, hogy mivel a szegedi egyetemisták közül épp a legaktívabbak hagyták el Szegedet, így a város háttérbe szorult a forradalom sodrában.

További érdekes oldalak 

Farkas Judit cikke

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
A National Geographic A National Geographic honlapja.
Interpress Magazin Az IPM honlapja archívummal
Világtudomány.hu A magyar és nemzetközi tudományos élet hírei
Űr világ Asztronautikai hírportál