A számok harmóniája
2014/01/27 08:00
1672 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A püthagoreusok szerepe sajátos volt az ókori tudományban. A matematikában meghonosodott írásmód szerint Pitagoraszként ismert szamoszi Püthagorasz a róla elnevezett iskola alapítója. Tanítványai a csillagászatban, a matematikában, és a zeneelméletben értek el eredményeket.

A Püthagorasz által alapított természetfilozófiai iskola, - amely kezdetben misztikus- vallási szektaként működött – követőit nevezik püthagoreusoknak.

Püthagoraszt a számok atyjaként is emlegették, mert ő és követői számára a legfontosabb tudomány a matematika volt: tanításuk szerint minden dolog kulcsa a számokban, a számokban rejlő titkokban rejtezik.

gorog_filozofusok-horizontal

Arányok, számok, zene

A filozófia alapjai az aritmetikán, a geometriai törvényszerűségeken nyugodtak. A jelenségek alapját a számok, és geometriai szabályszerűségek, és minden világi dolog kifejezhető a természetes számok arányaival. A püthagoreusok ezért minden jelenségben, minden természeti törvény mögött ezeket az arányokat próbálták meg fölfedezni.

A hagyomány szerint egy kovácsműhelyben az ott zajló munkálatokat figyelte Püthagorasz, és az vette észre, hogy a különböző méretű kalapácsok hangjai kvart, kvint, és oktáv hangközöket alkotnak. A kalapácsok tömegét összehasonlítva, azt tapasztalta, hogy a tömegek arányai a következőek voltak: 4:3, 3:2, 2:1.

Monochord segítségével keresték azokat az arányokat, amely a húrok hossza, és a fent említett hangközök között van. Kapcsolatot teremtettek a zenei harmóniát létrehozó hangok, és az őket megszólaltató húrok hossza között. Ezt a kapcsolatot ezután kiterjesztik a világmindenségre, amit ők neveznek el kozmosznak. (A kozmosz szó eredeti jelentése: rend.)

gorog_csillagasz-horizontal

A világ jelenségei tükröződnek a számokban

A kis számok közötti arányok alkalmazásával szerzett tapasztalatok alakították, formálták a püthagoreusok természetfilozófiáját. A világ minden jelenségéhez, fogalmához hozzárendeltek egy számot. A számok közötti törvényszerűségek meghatározzák a hozzájuk rendelt fogalmak közötti kapcsolatokat is. Ha a zenei hangok között fellelhető a harmónia, akkor a természeti jelenségekben, a természeti folyamatokban is ,megtalálható az összhang.

Az égitestek harmóniája

A geometria legtökéletesebb alakzata a kör, így természetesen a mozgások közül a körmozgás a legtökéletesebb. A közeli égitestek (az öt akkor ismert bolygó), a Föld, a Nap, és a Hold is ilyen mozgást végeznek pályájukon. Az égitestek tökéletességét a hozzájuk tartozó szám, a 10 is kifejezi. Az ismert égitestek egy központi tűz körül végzik mozgásukat, és ahhoz, hogy a tíz égitest is meglegyen, léteznie kell még egy bolygónak, amit Ellenföldnek neveztek el. A harmónia része az is, hogy a tíz égitest egyenletes körmozgást végez egy tökéletes gömbfelületen.

A gyorsan mozgó test hangot is ad, a szférák mozgását is hangok jelzik, ezeket a hangokat, a tökéletes harmóniát Püthagorasz hallotta is! A szférák egymástól mért távolságainak aránya pontosan annyi, mint a húroknál tapasztalt arány!

A természet azonban nem mindig tud megfelelni a tökéletesség iránti elvárásoknak, kiderültek, hogy az égitestek nem pontosan gömb alakúak, a befutott pályák sem pontosan körpályák.

Tudományos eredményeik

A megállapítások ma már nevetségesnek tűnnek, de ez a szemlélet  vezetett oda, hogy a természettudományos ismeretszerzés alapja a mérés lett. A püthagoreusok voltak az elsők, akik a természeti jelenségek, természeti törvények leírására matematikai eszközöket használtak.

További érdekes oldalak:

Zsigó Zsolt cikke

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
A National Geographic A National Geographic honlapja.
Interpress Magazin Az IPM honlapja archívummal
Világtudomány.hu A magyar és nemzetközi tudományos élet hírei
Űr világ Asztronautikai hírportál