A vizek furcsa lénye, a Humboldt-kalmár
2014/08/21 08:00
1284 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Az elmúlt évek egyik legérdekesebb, világszenzációnak is számító felfedezése a tengerek mélyéről érkezett. A Humboldt-kalmár ugyanis úgy tűnik, „mohón habzsolja az életet.” Számos érdekességgel szolgált már a kutatóknak, míg legutóbb kiderült, hogy a két kedvenc tevékenységéből eredő fáradságát – a zsákmányszerzésből és a táplálkozásból – gyakran egy kis repüléssel vezeti le.

orias-kalmar Új vizeken

A Humboldt-kalmárt valószínűleg a vízek felmelegedése késztette néhány évvel ezelőtt arra, hogy a megszokott vadászterületet elhagyva távolabbi vízekre merészkedjen, és új otthont keressen Kalifornia partjainál, amely halállományban gazdag. Az óriástintahal akár kétméteresre is megnő, és  bár legfőbb tápláléka a hal, gyakran megesik az is, hogy elkapja a vízre leszálló madarakat.

Sőt, saját társaival is végez, ha étvágya éppen úgy kívánja. Az óriás kalmár egy év alatt fejlődik ki teljes testhosszára, ami akár 45-50 kilós súly is lehet. Pontos színezetét nem ismerik, általában fehéres és rózsaszínes színben pompáznak, de beszámoltak már fehéres pirosas példányról is. Általában nagyon mély vízekben élnek, a 300 és 1000 méter közötti mélyésgekben vadásznak, de az emberre nézve nem veszélyesek.

Repülő kalmár?

Az állatok teljes életkora nagyjából 14 év, de ennél valószínűleg fiatalabbak a matuzsáleminek hitt óriáshalak. Az elmúlt években komoly tanulmányokat és vizsgálatokat folytatattak tudósok a különleges és egyben miszikusnak is számító tintahalakkal kapcsolatosan. Korábban azt feltételezték, hogy ezek a lények, évtizedekig éltek a tenger mélyén, olyan mélységekben, amiket ma már eltúzlott becslésnek tartanak.

Az állattal kapcsolatos legújabb ismeretek szerint, ezen különleges tintalak legfontosabb szerve egy csontszerű képződmény, amelyet sztatolitnak hívnak. Ez a homokszem méretű érzékszerv az állatok fején található, és segít az egyensúly fenntartásában. A japán kutatók egy ennél még érdekesebb információt is megosztottak a nagyvilággal, amikor közzétették, hogy ezek a vízben élő óriáshalak „repülni” is tudnak. A vízből kiugró állatok a levegőben nagy nyomású vízsugarat lövelnek ki tölcséreikből, így gyorsítva testük mozgását, majd csápjaikat és úszóikat szárnyként használva repülés közben egyensúlyoznak. Nemcsak a levegőben használják ezt a furcsa technikát a haladásra. Időnként a vízben is így közlekednek, s így könnyedén úsznak az ellenkező irányba.

Az állatok a koponyüregében található vízt a tölcséreken keresztül nagy nyomással fújják ki, így a ragadózok elöli menekülés sem okoz gondot a kalmároknak. Valószínűleg pont ez az oka annak, hogy az óriás halak akár 30 métert is képesek úgymond a levegőben tölteni, hogy ne legyenek áldozatai más vízi ragadozóknak.

Emberre fanyalodik?

A szakemberek által végzett tanulmányok arra is rávilágítottak, hogy megeshet, hogy ezek a lények akár három és félszer nagyobb sebességgel is képesek a levegőben haladni, mint a víz alatt. A Humoldt-kalmár a tonhal halászatnak köszönhetően mára már túlszaporodott, éppen ezért csillapíthatatlan étvágya miatt felmerült a gyanú, hogy esetleg emberre is támad.

Tény, hogy a kalmár szívesen ismerkedik az őt vizslató búvárokkal, de biztosra vehető, hogy a finom halcsemegéket nem cserélné rágós, emberi táplálékra.

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
A National Geographic A National Geographic honlapja.
Interpress Magazin Az IPM honlapja archívummal
Világtudomány.hu A magyar és nemzetközi tudományos élet hírei
Űr világ Asztronautikai hírportál