A szellemi tulajdon világnapja
2012/04/13 00:00
1140 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) a 2000. évi közgyűlésen döntött úgy , hogy április 26-át a világ társadalmi fejlődését és haladását is jelentős mértékben meghatározó innovatív műszaki alkotók és művészek elismeréséül a napot a Szellemi tulajdon világnapjává nyílvánítja.

innovacio

Ezen a napon ünnepeljük egyben az emberi kreativitást, a feltalálókat és művészeket, akik világunkat jobbá és szebé teszik, másrészről a szellemi termékeket megillető jogokat is, amelyek az alkotó emberek védelmét szolgálják és ösztönzik munkájukban.

Változó körülmények

A 2010-es év kulcsgondolata az „Innováció, mely összekapcsolja a világot” elnevezést kapta. A választás nem véletlen, hiszen napjaink embereit, országait számtalan látható és láthatatlan tényező köti össze. Napjaink személyközi kölcsönhatásai megszámlálhatatlan mennyiséget és mértéket öltöttek. Az internettel hozzáférhetővé váltak mindenféle művészeti alkotások, festmények, fotók, művek, technológiai fejlesztések, aminek következtében szükségessé vált egy szintén korszerű nemzetközi szellemi jogvédelmi gyakorlat kidolgozása.

A Szellemi Tulajdon Világszervezetén belül a nagy változásokra való tekintettel újfajta, átfogó stratégiai változások következnek, melyek céljaként a későbbiekben garantálni tudják a szellemi tulajdonok biztonságát a 21. század gyorsan változó környezetében.

A WIPO története

A szervezet gyökerei egészen 1883-ig nyúlnak vissza, amikor Brahms a harmadik szimfóniáját komponálta, illetve R.L. Stevenson megírta Kincses szigetét. A védelem igényére a bécsi Nemzetközi Feltalálók Kiállításán került sor, mivel a külföldi kiállítók nem voltak hajlandóak szerepelni eszközeikkel, félve attól, hogy ötleteiket ellopják és lemásolják.

Az iparjogvédelem alapvető nemzetközi egyezménye a Párizsi Uniós Egyezmény idején lépett hatályba, ahol egy szerződés alapján szabályba foglalták a találmányok, védjegyek és szabadalmiminták védelmét. Az egyezmény 1884-ben 14 tagállamban lépett hatályba és létrehozott egy nemzetközi adminisztratív feladatokat is ellátó irodát, melyeknek a tagállamok közöti találkozók szervezése is feladata volt.

A következő lépést a Berni Egyezmény jelentette, ami az irodalmi és művészeti alkotások védelmére irányult, olyanokra, mint a regények, novellák, versek, színdarabok, dalok, operák, musicalek, illetve rajzok, festmények, szobrok és építészeti munkák. A szellemi tulajdonok növekedésével a szervezetek formája és szerkezete is megváltozott és 1960-ban Bernből átköltözött Genfbe, aztán az intézmény felvette a World Intellectual Propetry Organization, azaz  WIPO nevet. 1974-ben az Egyesült Nemzetek szakosodott szervezete lett és azt a feladatot kapta, hogy a foglalkozzon áfogóan és kezelje az ENSZ tagállamain belül születő szellemi tulajdok kérdését.

Kiterjedtebb együttműködés

Az ezt követő évtizedekben a WIPO kiterjesztette szerepét és bebizonyította, hogy hatékony képviselője a globalizált kereskedelemben is megjelenő szellemi tulajdonok kezelésésnek, minek következményeként 1996-ban együttműködési megállapodást kötött a Világkereskedelmi Szervezettel (WTO).

Az azóta is hatékonyan működő szervezet nagy kihívása, korunk rohamos ütemben változó infokommuniációs világában megjelenő szerzői tartalmak védelmének lekövetése, aminek szükségessége egy embenek sem lehet kétséges, aki már valamit is létrehozott és magáénak vall; azaz mindenkire vonatkozik és mindenkinek érdeke.

Végül idézzük a WIPO korábbi főigazgatójának szavait: „A Szellemi Tulajdon Világnapja ragyogó alkalmat kínál az emberek arra való ösztönzésére, hogy gondolkodjanak el a szellemi tulajdonnak a mindennapi életben betöltött szerepéről, valamint arról, hogy mekkora jelentősége van az innováció és az alkotóképesség előmozdításában és védelmében.”

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
A National Geographic A National Geographic honlapja.
Interpress Magazin Az IPM honlapja archívummal
Világtudomány.hu A magyar és nemzetközi tudományos élet hírei
Űr világ Asztronautikai hírportál