Ágyúlövés a Holdra?
2014/09/12 09:57
814 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Mi történne, ha készítenénk egy hatalmás ágyút, megtöltenénk lőporral, és egy nagy lövedéket lőnénk fel a Holdra? Ha jól célzunk, akkor a lövedékben utazó, magukkal elég élelmiszert, és vizet vivő utasok vajon megérkeznek-e, megérkezhetnek-e sérülések nélkül?

Napjainkra már jó néhány űrhajós megkerülte a Földet, sőt már a Holdon is megtette az első lépéseket az ember. Mindenki érzi azonban, hogy a fent vázolt elképzelés megvalósíthatatlan.

Nem is oly túl régen azonban biztosan voltak olyan embertársaink, akik elhitték, és kivitelezhetőnek is tartották azt a módját az űrutazásnak, amelyet Jules Verne Utazás a Holdba című regényében írt le, több mint száz évvel ezelőtt.

Óriáságyúval a világűrbe?

A regényben leírt gigantikus ágyú csöve 270 m hosszú, ez a hatalmas méret szükségessé teszi, hogy az ágyúcsövet a hosszának feléig a földbe süllyesszék. Az ágyúcső körülbelül három méter átmérőjű, és a csőbe majd 50 méter hosszon helyezték el a azt a nyolcszáz tonna lőgyapotot, amelyre a nagyméretű alumínium lövedék kerül.

012

A lövedékben alakították ki a három utas számára azt a kabint, amely alkalmas az életfeltételeket kínál számukra az utazás során. A kabin tömege közel 10 tonnára becsülhető.

'From_the_Earth_to_the_Moon'_by_Henri_de_Montaut_39

A regényben egy sikertörténetet olvashatunk, hiszen a Columbiad nevű ágyúból a kabin-kapszula kilövését eredményesen hajtották végre. A lövedékkel tökéletesen céloztak, és nem találták el a Holdat, így a három űrutazó kivételes élményekkel gyarapodva, karcolás nélkül ért vissza bolygónkra.

Hogyan festene ez a kísérlet a valóságban?

Ahhoz, hogy a lövedék leküzdje a Föld vonzását, és eljusson a Holdra 11,2 km/s sebességre kell gyorsulnia. Ezt nevezzük második kozmikus sebességnek - ezt a sebességet megszerezve a jármű képes elszakadni a Föld, vagy más égitest gravitációjától.

A kilőtt lövedék nem haladhat nagyobb sebességgel, mint a lőporgázok sebessége, ez pedig napjainkban sem igen haladja meg a 6 km/s-ot! A szökési sebesség egy sokkal hosszabbra méretezett, és a ma ismert legjobb minőségű lőpor esetén sem érhető el ágyú alkalmazásával.

Mekkora gyorsulást kell elviselni az utasoknak a kilövésnél?

Az utasok élete nagy veszélyben van akkor, ha a sebességváltozás nagy mértékű. Egy olyan frontális ütközés, amely járművek között történik semmiség ahhoz képest, amit a kabinba zárt utasoknak el kellene viselniük. Akkora erő szorítaná őket a kabin aljához, amit nagyon nehéz még elképzelni is, hiszen a koponyájukra nehezedő erő, egy villanymozdony súlyával egyezne meg. A konkrét gyorsulásérték a középiskolai ismeretek alapján is meghatározható!

agyu1

Van-e szerepe a súrlódásnak a kabin mozgása során?

A kilőtt lövedék áthaladva a Föld légkörén, a súrlódás következtében (a levegő részecskéivel) olyan mértékben melegedne fel, hogy izzásig hevülni, és nagyon rövid idő alatt el is égne.

A levegőben tapasztalható légellenállás pedig olyan mértékben csökkentené  a sebességet, hogy nem is érné el a kívánt mértéket.

Hogyan landol egy ágyú-lövedék?

Mivel a Holdnak nincs légköre, a szokásos fékező eljárások, - pl. ejtőernyő, fékszárnyak-, nem használhatóak, így nincs ami lassítani tudná a kabint zuhanás közben. Így, ha a kilövést még túlélték volna, a becsapódást biztosan nem!

Hogy térnek vissza a Földre?

Ahhoz, hogy haza tudjanak térni, magukkal kellett volna vinni egy olyan lőporral töltött ágyút, amellyel a kilövést is végezték. Ez viszont biztosan teljes képtelenség, így bizonyára űrgyarmatosítóként birtokba vették volna a Holdat!

agyu2

Verne Gyula hatása a tudományos-technikai fejlődésre

Verne gondolatai nagyon merészek, megvalósíthatatlanok voltak akkoriban. Munkája azonban megmutatta kortársai számára a fejlett technika kínálta lehetőségeket, ösztönözte, és álmai megvalósítására biztatta embertársait. Életműve kiváló példája annak, hogy mekkora érték rejlik a tudományos-fantasztikus irodalomban!

Verne jóslata iránymutató ma is:”Mindaz, ami ma még csak a képzeletemben létezik, egyszer szegényes lesz a valóság mellett, mert előbb-utóbb bekövetkezik a pillanat, amikor a tudomány vívmányai legyűrik a megvalósítás előtt tornyosuló  akadályokat.”

További érdekes oldalak:

Zsigó Zsolt cikke

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
A National Geographic A National Geographic honlapja.
Interpress Magazin Az IPM honlapja archívummal
Világtudomány.hu A magyar és nemzetközi tudományos élet hírei
Űr világ Asztronautikai hírportál