Bánki Donát - mérnökzseni
2013/10/01 08:00
679 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Amikor 1859. június 6-án Bakonybánkon Bánki Ignác körorvos családjában megszületett egy kisfiú, aki a keresztségben a Donát nevet kapta, nem sejtette a magyar nemzet, hogy ekkor egy műszaki zseni érkezett a méltán híres magyar mérnökök közé .

Művelt családból származott, apja sokat foglakozott tanításával, odafigyelt nevelésére. Már gyermekként is nagyon érdeklődött a műszaki témák iránt, jó műszaki érzéke már ekkor megnyilvánult, lenyűgözték a mechanikai játékok. Jól megalapozott ismereteit, és műveltségét az ifjú Bánki részben apjának köszönhette, aki maga is tartott neki rendszeresen órákat, ellenőrizte tanulását és tudásának gyarapodását. Ennek a jól megalapozott tudásnak köszönhető, hogy az ifjú a középfokú tanulmányait már Budapesten fejezte. be

Ekkor kezdődött meg egy sok szorgalommal, odaadással, sokszor lemondással járó életút, amely szinte csak felfelé ívelt. A Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki karát 1880-81-ben fejezte be. Gépészmérnökként is rendkívüli módon érdeklődött kora technikai problémái és a fejlesztés új kihívásai iránt. Az egyetemen tanársegédként is dolgozott. Közben megírta elképzelését, ötletét, tanulmány formájában a gázmotorokról, amely első sikeres pályázatának mondható.

Bánki Donát


Munkássága, írásai

Miután tanulmányait befejezte, majd két évtizeden át, a Ganz és Társa Vasöntöde- és Gépgyárban kamatoztatta egyetemi évei alatt megszerzett tudását, kezdve a konstruktori munkától, az osztályvezetőn át, a főmérnöki tevékenységig. Már ekkor is kitűnt jelentős gépszerkesztői munkáival. Részt vett a budapesti gabonaelevátor, a Mechwart-eke megtervezésében. Tevékenységét bővítette a gáz- és belsőégésű motorok szabadalmaztatása.

1890-ben Csonka Jánossal közösen fejlesztették ki a Bánki-Csonka féle motort. Ez volt az a termék, amely a Ganz-gyárat nemzetközileg is elismertté tette. Az újszerű müködési elv lényege abban rejlett, hogy a robbanó keveréket a hengerbe porlasztott vízzel hűtötte le, növelve ezzel a motor hatásfokát. A motor első példánya megtekinthető a Budapesti Közlekedési Múzeum kiállításán. Ugyancsak Csonka Jánossal együtt fejlesztették ki és szabadalmaztatták a fúvókás benzinkarburátort.

turbina

1899-ben kinevezték a Budapesti József Műegyetem II. Gépszerkezettani (gépelemek és emelőgépek) Tanszékének professzorává. 1900-ban a III. Gépszerkezettani (hidraulika és hidrogépek) Tanszék vezetője lett. Eközben folyamatosan megjelentek írásai is a szaklapokban. 1901-1902-ben kifejti elméletét a „gyakorlati hidraulika és hidrogépek” szerkesztésével kapcsolatban. Ezek az elvek mintegy fundamentumként szolgálnak a későbbi munkákhoz.

turbina2

Ugyancsak ebben az időszakban valósította meg egyik elképzelését az elsőkerék-meghajtású gépkocsiról. Ez az autó a Ganz-gyárban készült. Lényege, hogy Bánki itt a motort, a sebességváltót, és a differenciálművet egy tömbbe építette fel és az első pár kerék tengelyére helyezte. 1903-ban jelent meg „Gőzturbinák és légsűrítő gépek” írása.

1908-ban tanulmányúton járt az Amerikai Egyesült Államokban. Itt a repülés, a repülőgépek ragadták meg figyelmét. Néhány év után sikerült is kifejlesztenie a hidraulikus szervmotorból álló stabilizátort, mondván: „a légi utazás biztos csak akkor lehet, ha gépi berendezéssel tudjuk kormányozni”.

1912-ben megírta a „Folyadékok mozgása hajlított csatornákban” című székfoglalóját, ugyanis a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai közé választotta már 1911-ben. 1916-ban már újabb könyve jelent meg „Energiaátalakulások folyadékokban” címmel. Ezt a művét a Mérnökegylet Cserháti-díjjal és Egyesületi Aranyéremmel jutalmazta.

A vízenergia átalakításához Bánki Donát 1916-ban szabadal-maztatott vízturbináját egy ENSZ tanulmány ma is ajánlja fejlődő országok számára, mint a megújuló energiaforrások alkalmazására való egyszerű felépítésű, olcsó eszközt.

Bánki Donát szinte ontotta magából szakmai írásait, számtalan ötletet, szabadalmakat. Elképzeléseit, terveit mind-mind meg akarta valósítani, és hátrahagyni az utókornak. Feltaláló, tervező volt, gépeket szerkesztett, szaklapokban írt, de sokat segített az egyetem hallgatói számára is. Diákjai nagyon kedvelték, szeretett tanár volt. Kiemelkedően magas hivatástudattal, szeretettel tanította, előadásain jegyzetekkel segítette hallgatóit. Mérnökképzésben bevezette a laboratóriumi képzést, ezzel is közelebb hozva a diákokat egy-egy elképzelés konkrét megvalósításához.

Pályafutása során arra is jutott ideje, hogy szerzőként vegyen részt a Pallas Nagy Lexikon szerkesztésében. Mind professzori, mind mérnöki tevékenysége, magas színvonalú eredményei hozzájárultak hazája fejlődéséhez.

További érdekes oldalak:

Zsigó Zsolt cikke

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
A National Geographic A National Geographic honlapja.
Interpress Magazin Az IPM honlapja archívummal
Világtudomány.hu A magyar és nemzetközi tudományos élet hírei
Űr világ Asztronautikai hírportál