Bródy Imre
2005/01/10 08:00
1255 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Nem túlzás azt állítani, hogy a rövid életű fizikus munkája nélkül szegényebb lett volna a XX. század technikája, hiszen Bródy Imre volt a kriptonlámpa feltalálója.

A nagy tudású feltaláló pontosan 113 évvel ezelőtt, 1891. december 23-án született a Békésmegyei Gyula városában. Ott végezte középiskolai tanulmányait is, valamint az aradi főgimnáziumban, majd a budapesti tudományegyetem bölcsészettudományi karán szerzett középiskolai tanári képesítést 1915-ben. Bölcsészdoktori oklevelet "Az Egyatomos ideális gázok chemiai constansának elméleti meghatározása" című disszertációja megvédésével kapott 1918. június 13-án. A doktori szigorlaton fizikai, kémiai és matematikai tudását Eötvös Loránd, Buchböck Gusztáv és Fejér Lipót summa cum laude (kitüntetéssel) jutalmazta. Ezután tanárként helyezkedett el Budapesten, a VIII. kerületi Német utcai polgári iskolában 1920-ig, miközben az egyetem fizikai tanszékén is dolgozott. Akkor Göttingenbe ment, ahol Max Bornnal tanársegédje lett, és akivel a kristályok dinamikai elméletén dolgozott.

Két év múlva hazatért, és 1923. június 1-jén belépett az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. - közismert nevén Tungsram - akkor létesült kutatólaboratóriumába, melyet Pfeifer Ignác, nyugalmazott műegyetemi professzor vezetett. Kriptonkísérleteit 1929-ben kezdte el, miután felfedezte, hogy a kriptongáz az argonhoz képest (amelyet addig töltőgázként használtak az izzólámpákban), kb. 10-20% hatásfok-javulást eredményez. Ezek a kísérletek végül a kriptonlámpa 1930-as feltalálásához, valamint a kriptongáz hazai előállításához vezettek.Munkatársaival (Theisz Emil, Kőrösy Ferenc) kidolgozott eljárását a "gáztöltésű fémszálas elektromos izzólámpára" 1931-ben sikerült szabadalmat szerezniük. Ezután Bródy Imre és Polányi Mihály manchesteri professzor - aki a Tungsram külső szakértőjeként dolgozott - kidolgozta a kriptongáz levegőből való előállítását is. A gyakorlati megvalósításra a Tungsram Ajkán gyártelepet létesített, ahol Bródy kriptongyártási technológiája alapján 1937. október 23-án megindult a kriptongyártás. Az ajkai gyár évente 200 m3 kriptongázt állított elő, és a Tungsram izzólámpa-gyártását a II. világháború végéig ellátta a szükséges kriptonmennyiséggel.

1944. március 19. után Bródyt és családját a deportálások során 1944. július 3-án elhurcolták. A bajorországi Mühldorfban felesége és lánya után Bródy Imre is meghalt 1944. december 20. és 22. között. A Magyarországon kimunkált és megvalósult, világszerte elterjedt kriptonlámpa-gyártás kulcsembere, a kriptonprogram motorja Bródy Imre volt. Rokonszenves egyéniségének emlékére egykori munkahelye, a Tungsram kutatóintézete ma az ő nevét viseli, és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 1950-ben Bródy Imre-díjat alapított.

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
A National Geographic A National Geographic honlapja.
Interpress Magazin Az IPM honlapja archívummal
Világtudomány.hu A magyar és nemzetközi tudományos élet hírei
Űr világ Asztronautikai hírportál